Délmagyarország, 1920. március (9. évfolyam, 50-74. szám)

1920-03-16 / 62. szám

fctgH Itao métám DBLMAQYARORSZAQ Hogy ennek ellenére rászántuk magunkat rin­gek a politikai fordulatnak előidézésén', ez a/ért történt, me>t át vagyunk hatva attól a szent meggyőződéstől, hogy hazánk szorongatott helyzete pprflncsolUi közbelé;>ésünket. Abból a véleményből indultunk ki, hogylía az eddigi kormány továbbra is megmarad, Németországot elnyeli az áirény. Természetesen azzal vádolnak bennünket, hogy a legsötétebb reakció sztrájkját rendezzük. Ilyen szándék — ezt ünnepélyesen kijelenthetem — teljesen távol áll az uj emberek­•tői. Arról tincs szó, hogy monarchista-puccsot csináljunk. Mi határozottan azon az állásponton vagyunk, hogy a köztársasági államforma olyan •ény, amelybe Németországnak bele kell nyu­godnia. TID A WIA MA0V-TUD- SZÍNHÁZ Ulvril 1111=^'iar.FON 6/2. — Kedden, március 16-án. wm-.ÍK . 4,'t- í-'i^yt -fi Cigány­szerelem. Dráma 5 felvonásban. A főszerepben LEONTINE KUHNBERO. Nem változtatják meg a magyar békefeltételeket (?) Tiz nap alatt alá kell irni a szerződést. A magyar hadifoglyok hazaszállítása. Párú, március 15. (M. T. 1.) A Ttmptnek jelentik félhivatalos londoni forrásból: A Legfelsőbb Tar ács elhatá­rozta, hogy nem viltottatja meg « ma­gyar békeuertőcUtL A magyar javaslatok nem jelentenek egyebet, mint a régi | monarchikus rendszer újból való beve­zetését. A Legfelsőbb Tanács döntését néhány nap múlva fogják közölni a Pá­risban levő magyar delegációval, esutdn feluólitják Magyarországot, hogp 10 napon belül irja alá a izerzfdést. előadások d. u. '/. 5. V. 7, «/. 9 órakor. Vasárnap 2, '/» 4, 5, '/, 7 és '/, 9 órakor. Az állítólagos magyar atrocitások. — Cáfolat az angol parlamentben Neullly, március 15 (M. T I. szikratávirata.) A Times pénteki sxámában az angol alsóház csütörtöki üléséről a következőket közlik: Kenworthy képviselő kérdésére Greenwood a következőket mondotta: ' — Budapesten legutóbb több magyar alatt­valót kivégeztek rendos biró a ági eljárás után, amelynek során a gyilkosság vádja vagy egyéb bűntények beigazolást nyertek és eny­hilő körülmény nem merült fel. Az angol ltatónai megbízott, akit az angol kormány fölhatalmazott arra, hogyha véleménye szerint igazságtalanság történik, barátságosan járjon tl a uwgyar kormánynál, nem hivatalosan megvitattp a magyar1)elügymlniszterrel annak a lehetőségét, hogy a kivégzéseket elhalaszt­I ák és igy a bUnügyek ujabb megvizsgálására tagyjanak alkalmat, azonban kiderült, hogy a magyar végrehajtó hatalom az alkotmány megsértése nélkül nem avatkozhat bt a leg­felsőbb bíróság döntésébe, őfelsége buda­pesti fömegblzottjának jelentése szerint a bűn­ügyeket nyilvánoe bírói eljárás jorán tárgyalták le, teljesen fair módon, a törvények sz'goru betartásával. A vádlottaknak megvolt a mód­juk arra, hogy védelmükről a legteljesebb mértékben gondoskodhassanak. Különböző kérdésekre ezután Lloyd Oeorge nyilatkozott azokról a jelentésekről, ame!yek a magyar katonaság állítólagos atrocitásairól szólnak. Lloyd George a következőket mon­dotta: - Budapesti tőmegbizottunk hosszas és részletes jelentéséből az tilnik ki, hogy az atrocitásokról szóló hirek etősen túlzottak és a magyar kormány jól fentartja a rendet és semmiképpen sem vezeti bosszúvágy vagy politikai üldözés vágya Azt javaslom, hogy mister Hooler jelentését közöljük a Házzal és bízom abban, hogy az interpelláló képviselő ur be fogja látni, hogy őfelségének kormánya az adott körülmények között nem volna jogo­sult beavatkozni abba, ami tulajdonkép ma­gyar belpolitikai kérdés. Páris, március 15. (M. T. I.) A nagykövetek konferenciája megvizsgálta a magyar béke­delegációnak katonai, repülésügyi, valamint | haditengerészeti intézkedések módosítására vo natkozó kívánságait. A kívánságokat elutasí­tották. Neuilly, március 15. (M. T. 1. szikratávir.-ta.) A magyar békeküldöttség gróf Apponyi Aioert elnöklésével értekezletet tartott a Franciaország­ban levő magyar hadifoglyok hazaszállítása ér­dekében. Az értekezleten megbízták Kirchner Sándor alezredesi, Walter Emil tanácsost és Csáky István gróf titkárt, hogy nyomban lép­jenek tárgyalásba a francia kormány kiküldöttei­vel a hazaszállítás Ugye részleteinek megvita­tásáig A magyar megbízottak mindent meg­tesznek, hogy a fnzaszállilás útjába álló aka­dályokat elhárítsák. A békeértekezlet ugyanis elvileg megengedte, hegy ezeket a hadifoglyo­kat még a békeszerződés aláirása előtt haza­szállítsuk, de egyébként a hazaszállításra vo­natkozólag minden tekintetben ragaszkodott a Magyarországnak tett békeajánlat feltételeihez. Neuilly, március 15. (M T. I. sziki a távirata.) A magyar békeküldöttség jegyzéket kapott a békeértekezleitöl, amelynek értelmében elvben megengedi, hogy azokat a magyar hadifoglyo­kat, akik ínég Franciaországban vannak, a béke aláirása előtt hazaszállítsák Ennek a ha­tározatnak végrehajtását külön tárgyalásokon fogják megvitatni, amelynek fönalát nyomban fel is veszik. Szeged márciusi ünnepe. — Nemzeti Ünnep a Klauzál-téren. — (Saját tudósítónktól.) Hétfőn reggelre elosz­lottak a komor felhők, napsugár simogatta az emberek arcát, a derűs ég azúr kupolaként borult a város fö!é, amely mély áhítattal ébredt megünnepelni a magyar szabadság zászló­bontásának nagy napját, március 15-ét. jóleső, lelkes visszaemlékezés Ult az emberek arcán, majd fájdalom s harag, mikor a mára gondolt, a megcsonkított Magyarország szenvedéseire. A fistalság, a diszmagyarba, árvalányhajas s.pkába öltözött diákság lelkendezve vonult végig az utcákon s az öregek, a robotolók, a robotban megrokkantak, boldog mosoly kísére­tében küldték feléjük tekintetük reményteljes sugarát. Szivüket vitték az emberek a templo­mokba, a magyarok Istene elé tárni végtelen nagy keserűségüket, egy előretörő nagy nem­zet magasztos fohászát a létért, a jobb jövőért. A rókusi templomban urtotla a város ható­sága a hivatalos istentiszteletet. A közélet nagyjai, a közhivatalok személyzete s az egyesületek testületileg vonultak fel a'templomba, ahol délelőtt tiz órakor Várhelyi József prépost celebrálta a misét. Mise után tizenegy órakor, díszes lobogók alatt sorakozva a Klauzál-térre vonult a közön- j ség, ahol egy hatalmas, nemzetiszínű zászló alatt az iskolák növendékei s többszáz főnyi közönség várták őket. Negyedtizenketlökor meg­érkezett a menet, élén dr. Kelemen Béla kerü­leti kormánybiztos, dr. Vasek Ernő főispán, dr. Kószó István országyyülési képviselő, dr. Somogyi Szilveszter polgármester, a városi tanácsnokok, dr Dobay Qyula és dr. Űecsey Károly, a 48 as függetlenségi párt elnöke. Az ünnepséget a Szegedi Dalárda nyitotta meg, amely König Péter vezetésével a Himnuszt j énekelte, Megkoszorúzták ezután a Kossuth- , szobrot, majd Hidvégi Ernő színművész elsza- 1 valta a Taipia magyart. Petőfi tüzes szavai megdobogtatták a sziveket s a színművész : s/ép előadása T-kozJa a lelkesítő verssorok ! hatását. Dr. Dobay üyula lépett ezután a szónoki emelvényre. — Hetvenkét év röpke pillanat egy nemzet életében — kezd e beszédét. Az a 72 esztendő, amely 1648 március 15-étől a mai napig eltelt, oly epochális eseményekkel van telve, amelyek teljesen felforgatták a magyar nemzet életét.­És ebből az időből kiemelkedik egy gyönyörű, szép nap, amikor kipattant a nemzet testéből a csodás és szent rügy: a szabadság. — Március idusát jöttünk ünnepelni ehhez a szoborhoz, amelyet a hazaszeretet lánglelkü, ideális bajnokának emeltek. A magyarságot a párloskodás, a turáni átok tette a fejedelmek rabszolgájává. Amint a hazaszeretetet az egyéni érvényesülés utáni törekvés váltotta fel, ugy süllyedt a nemzet mindinkább az idegen szol­gaságba. És talán még ma is elnyomottak vagyunk, ha a magyarok Istene el nem küldi hozzánk Kossuth Lajost, aki először ismerte fel azokét a korlátokat, amelyek a nemzet útjában állottak. És szólt nemzetéhez oly han­gon, amely hangon magyar még nem beszélt. Március 3-i beszéde bevezetője volt a 15-i eseményeknek. Ennek a beszédnek a hatása alatt gyűltek össze a Pilvax-kávéházban az ország legjelesebbjei, Petőfi, Jókai, Irányi és Vasváry. A nevezetes napon dermesztő hideg­ben, de a hazaszeretettől melegített, szabad­ságáért lázadó nemzet felett eloszlottak a sötét felhők, rásütött a nap s megolvadt a hó. Kö­vetelték a szabad sajtót, a gyülekezési szabad­ságot s a magyar nemzeti hadsereget. Nem szalmaláng volt tüzük, hanem az igaz hon­szeretet bimbózása. A „Talpra magyar", már cenzúra nélkül jelent meg. — Csodás hatalom rejlik a magyarban, lát­játok, mit jelent, ha a magyar egyesül s váll­vetve küzd a hazáért. Mit szólnátok most máiciusi hősök, ha megnyílna sírotok é6 meg­látnátok e/t a megnyirbált, szükreszabott or­szágot. Elhinnétek-e, hogy Erdélv földjét oláhok tiporják, a Rákócziak s Zrínyi :k földjét csehek, Bácskát, Bánátot szerbek szállták meg s Fiúméért az olasz veszekszik. Elhinnétek-e, hogy £ magyar megtagadta Istenét, földjét, nemzetét s magyar voltát? És ha még nézné­tek, látnátok az orvjsí konferenciát, amely asztaia mellett a magyarság testét operálja. Mindenét levágják, csak a gyomrát hagyják meg, de enni nem adnak neki. Látnátok az ország nyomorát. És mit mondanátok? Azt, amit akkor: Taipia magyart — A megmenekülésnek, a jövőnek csak egy titka van: az 6.szeUrtás. Legyünk mindnyájan

Next

/
Thumbnails
Contents