Délmagyarország, 1920. március (9. évfolyam, 50-74. szám)

1920-03-14 / 61. szám

Szexed, 1920 március 14. DELMAGYARORSZAO pot A tanác*kozáso)» tredménye az volt, bogy u ultimátumot elutasították, de az ellenállásró' n lemondott a kormány. Ébert biroda'mi elnök i határozat meghozatala után nyomban eltávo­zott a Wilheimstrassen lévő lakásából. Berlin, március 13. (M. T. I.) A mt dél­elötti sajtókonferenciára meghívott újságíróknak og)' magyarázták a legutóbbi események jeler­tteégét, lioey a régi kormány megszűnt és ui kormány lépett helyébe. Kapp tartományi fínök ma reggel tárgyalt Schülterrel, a birodalmi minisztérium alelnökével. Az uj kormány nem reakciós, hanem az alkotmányos és szabad tettek kormánya, amely semmiféle reakciót nem akar és monarchiát sem. Átmeneti stádiumra természetesen szükség van, amig az uj válasz­tásokat el nen: intézik. A kormány most van megalakulóban. Simonyi-Semadam Sándort a kabinetliszta előterjesztésével bizta meg a kormányzó — Hosszú vita a belügyminiszterség körül. — Budapest, március 13. A keresztény nemzeti egyesülés pártja én a kisgazdapárt kiküldöttei a kormányzóblok alakításának nemcsak tárgyi feltételeiről tanácskoztak és állapodtak meg. j Miután a szövetség tárgyi feltételeiben meg­egyeztek. a kormányzás személyi kérdései kerültek sorra. Eleinte nagy nehézséget okozott ) az a körülmény, hogy a keresztény nemzeti egyesülés pártja ugy a miniszterelnökséget, j mint a belügyminiszterséget, valamint az eddig ! birt tárcáit magának kívánta. A kisgazdapárt i ezzel szemben azt kérte, hogy mint egyenlő Í nagy pártnak vagy a miniszterelnökséget, vagy a belügyminiszterséget adják neki. A keresztény j nemzeti egyesülés pártja a bclügyminiszterség­röl semmikép sem akart lemondani, ellenben később hajlandónak mutatkozott a miniszter­elnökséget átengedni és igy jutott előtérbe az a megoldás, hogy az uj kormánynak a kis­gazdapárt egyik vezér? tegyen az elnöke. A kisgazdapárt miniszlerelnökjelöltje Rubinek Gyula. A többi miniszteri tárcák közül a kis­gazdapártnak jutna az igazságügyi, a föld­mivelésügyi, a pénzügyi, a közélelmezési és a kisgazda miniszterség. Ebben az esetben, ha tudniillik a kisgazdapárt az elnökséget kapja, a keresztény nemzeti egyesülés pártjából töltik be a következő tárcáka?: A belügyi, a vallás­és közoktatásügyi, kereskedelemügyi, a külügyi, népjóléti és nemzeti kisebbségi tárcákat. Ru­binek miniszterelnöksége esetén a földmivelés­ügyi miniszteri tárcát legalább egyenlőre meg­tartaná. Véglegesen megegyezni nem tudtak azonban a tanácskozáson a belügyminiszteri tárcát illetően. Erre vonatkozóan a pártközi konferencia tagjai kihallgatásra járultak Horthy Miklós kormányzó­hoz, amiről a Magyar Távirati Iroda a követke­zőket jelenti: A pártközi konierencia tagjai szombaton dél- j előtt féltizenegy órakor megjelentek Horthy Miklós kormányzónál, hogy abban a kérdésben, amelyben a konferencia megállapodásra jutni nem tudott, a kormányzó döntését kérje ki. Vitás kérdés volt ugyanis az, hogy a belügyminiszteri túrciit annak a pártnak a politikusával tültsék-e be, amely partból a miniszterelnök került ki. A kormányzó a kérdésben ugy döntött, hogy a kormányzás hatályossága és a végrehajtó hata­lom teljessége érdekébw; a beliigyi tárca a miniszterelnök kezébe teendő le. A döntés alapján a kormányzó felszólította Simonyi-Semadam Sándort, hogy a kabinet lis­táját mihamarabb terjessze elő. A kabinet vég!«ges megállapítása céljából szombaton délután 5 órakor a földmivelésügyi minisztériumban újból értekezlet volt. Az Est jelenti: A kormányzónál lefolyt ta­nácskozás részleteiről beavatt forrásból a kö­vetkezőket közlik: — A tanácskozáson elsőnek Huszár Károly szóla't fel. Elmondotta, hogy a tegnapi tanács­kozásokon sikerült a válság személyi és tárgyi részeit megoldani és pedig ugy, hogy párt­szövetség aiakul, amely paritásos alapon átveszi a kormányzást. Ellentét csak abban van, hogy melyik pártnak jusson a belügyi tárca. Ekkor meglepő fordulat történt. Jelentették, hogy valaki telefonozott a kisgazdapártból és bejelentette, hogy a kisgazdák az éjszakai paktumot nem hajlandók állani. Éjjel ugyanis abban állapod­tak meg, hogy mindkét párt habozás nélkül elfogadja a kormányzó döntését. Erre a fordulatra Rubinek Gyula bejelentette, hogy ő a maga részéről aláveti magát a kor­mányzó döntésének, de kénytelen bejelenteni, hogy pártjában nehézségei vannak és ezt a döntést a párttagok nem minden körülmények között hnj'andók akceptálni. Erre ismét Huitár Károiy beszélt. Kérte a kormányzót, hogy ilyen körülmények között ne döntsön, mert a dön­tésnek c«ak ugy volna értelme, ha annak a pártok abszolúte alávetik magukat. Ha kilátás van arra, hogy valamelyik párt ezt nem teszi, akkor a kormányzó szóljon bele a dolgokba és az ország előtt a politikusok viseljék a felelős­séget azért, hogy egy tárcán nem tudnak meg­egyezni. Rubinek Gyula erre ujabban kijelentette, hogy ő belálja ennek az álláspontnak a helyességét, de kötelessége volt a helyzetet őszintén fel­tárni. Simonyi-Semadam Sándor kijelentette, hogy nem vállalkozik a miniszterelnökségre, ha a belügyi tárca nem marad a kezében. Ezután Haller István, nagyatádi Szabó István, sokorópátkai Szabó Isiván és Benárd Ágoston felszólalása után Huszár Károly mondott hosz­szabb beszédet. Kijelentette, hogy amennyiben az ő pártjában a döntésnek bárki is nem veti magát alá, azzal szemben a pártban felveti a kabinetkérdést és ha ő kisebbségben maradna, kilép a pártból. Felszólítja Rubineket, hogy ugyanilyen nyilatkozatot tegyen. Erre Rubinok Gyula, nagyitádi Szabc István és sokorópátkai Szabó István kijelentették, hogy ők is hajlandók erre. Ha pártjuk, a kisgazda­párt nem akceptálná, a kormányzó döntését, akkor ők lemondanak és a pártvezetésben nem vesznek részt. A kormányzó végül uj;y döntött, hogy a kormányzás hatályossága és a végre lajtó hatalom teljessége érdekében a belügyi tarca a miniszterelnök kezébe teendő le. A döntés alapján a kormányzó felszólította Simonyi­Semadam Sándort, hogy a kabinet listáját mihamarabb terjessze elő. Biztos információ arról, hogy a kabinet tagjai kik lesznek, czidőszeiint nincs még. A külügyminisztereégre gról Teleki, gróf Sigray Antal és gróf Csáky Imre állnak előtérben. A hadügyi tárca jelöltjei továbbra is Soós tábor­nok, de emlegetik még Schnetzer tábornokot, a népszerű Sréter honvédezredest. HÍREK A „Honszeretet." E kedves, magyar bidermajer hangzású szó, amely Kazinczyéktól ered, egy lelkes, buzgó magyar egyesület neve, amelyet Rubinek Gyula és Pékár Gyula iró minden politika mellőzé­sével, tisztára a nemzeti munka és művelődés kultuszára alapítottak. A Honszeretet munkát vár és kér tagjaitól, munkát a magyarság ér­dekében és jelszava: 48 órát a hazáért! A hontalanná tett magyarok, a megcsonkított országrész lakói, a nemzeti nevelés, a társa­dalmi, gazdasági és kulturális reneszánsz érde­kében indít lelkes és békés agitációt a Hon­szeretet, amelynek céljait az alapítók szavat fejezik ki legjobban: Rend, társadalmi béke, produktív munka és a határvárosok céltudatos fejlesztése benn, az elszakított magyarság védelme és fejlesztése, állandó összeköttetés a külföldi magyarsággal és általában a külfölddel — ezen eszközök tehetik jóvá eltévelyedésünk gyászos hibáit, csak ezen alapon vívhatjuk vissza elveszett hazánkat. Mindenesetre szép és érdemes törekvés, amely a társadalom minden rétegében vissz­hangra fog találni. — Március 15-ének megünneplése. A Magyar Nemzeti Szövetség szegedi osztálya, a keresztény egyesülés és kisgazdapárt legutóbbi együttes gyűlésén március 15-ének a mai szo­morú időkben is a régi hagyományokhoz méltó megünneplését határozta el. E célból a rókusi templomban márciás 15-én d. e 10 órakor tar­tandó ünnepélyes istenitiszteleten testületileg résztvesz s arra ugy a városi hatóságok, mint az összes városi és állami hivatalokat, katonaságot, az összes népköröket és hazafias egyesületeket meghívja. A népkörök és egyesületek vezetősé­geit felkéri, hogy lehetőleg diszzászlók alatt tes­tületileg vonuljanak fel. Istenitisztelet után a rókusi templomtól zászlók alatt felvonulás lesz a Kossuth-szoborhoz, hol az ünnepély 2-ik része a következő sorrendben folyik le: I. Hymnus. Énekli: A Szegedi Dalárda. 2. Talpra magyar. Szavalja: Hídvégi Ernő színművész. 3. Ünnepi beszéd. Tartja: Dr. Dobay Oytila. 4. Alkalmi vers. Szavalja: Dr. Hajnal István. — Debrecen felszabadulása. Debrecenből jelentik: A felszabadult Debrecen pénteken délben 12 órakor fogadta a fe szabadító csa­patok parancsnokságát. Br. Lehár hadosztály­parancsnok k séretével pont déli 12 órakor éikezeit be Debrec.n feldíszített pályaudvarára. Anvkor Lehár kíséretével kiszállott a vonat­ból, a Himnusz hangjai üdvözölték, majd Szomjas Gusztáv kormánybiztos-főispán üdfő­zölte a virmegye, Mark Endre polgármester a városi tanács nevében. Az utcákon mindenütt már magyar katonák köszöntő'ték a vasvár­megyei ezred legényeit, akik csütörtökön vonultak be Debrecenbe Pénteken 12 t3gból álló antantmisszió érkezett Bertot francia ezre­des vezetésével, tagjai francia, angol, olasz és amerikai katonatisztek. A magyar hadsereg br. Szél! és Megay kapitányokat osztotta be mint összekötő tiszteket az ellenőrző küldött­ség mellé. A megérkezés után nem a magyar csapatok, hanem a misszió vezetője vette át a várost a románoktól, akiknek a távozó román parancsnok rövid jelentést tett. A m sszió parancsnoka hideg szalutálással vette tudomásul a román je'entést és az egész ceremónia ahtt ugy Bertot ezredes, mint a misszió tagjai a leghidegebbmngata'jst tanú­sították a románokkal szemben. Ugyancsak megérkezett Debrecenbea U alföldi és magyar tagokból álló vegyes jóvátételi bizottság, amely azonnal megkezdte működését, összeírta p/ XllSrtll aI# n tf ! PII h 4 L pipere dolgok stb. festése és vegyileg tiszti­reril OllOnyOK, nOI • U n <1 K, tása gyorsan és olcsó árak mellett készül o T ,ti kelmefestő és vegyi ruhatiszti tő Ipartelepén Szeged, Kazlnczy-U. 14. o Teleion 10-75. 1R3 Fióküzletek: Mikszáth Kálmán-u. 9. Valéria-tér és paprikapiac sarok és Gizella-tér 3.

Next

/
Thumbnails
Contents