Délmagyarország, 1920. március (9. évfolyam, 50-74. szám)

1920-03-13 / 60. szám

DELMAQYARORSZAO Szegeit 1920 március 1.) Súr.onyi-Semadam Sándor deszignált minisz­terelnök ma este jelenik meg a kormányzó előtt és ez alkalommal jelentést tesz missziójá­nak eddigi eredményéről. Budapest, március 12. Grót. Hadik János tegnap délután Budapestre erkezetl Lehetséges, hogyha a kormányválságot egy-két napon belül meg nem oldják. Hadikot ts meghallgatja a kormányzó. A M. T. 1. jelenti Horthy Miklós kor­helyzetnek ilyen, alakulása folytén a kormány­zónál ujabb kihallgatások fognak sorra kerülni. Elsőnek, hir szerint, Huszár Károly m-igy ki­hallgatásra, aki ma ismét mint miniszterelnök került előtérbe. Huszár ugyan netr aka vál­lalkozni, de lenet. hogy mégis kénytelen lesz a feladatot magára vállalni. Huszárt a kis­gazda- és földművespárt, ha tárgyi tekintetben megfelelő programal jón, annál is inkább elfogadja, mert Rubinek legutóbb is őt aján­mányzó ma délelőtt 10 órakor kihallgatáson lotta kormányelnőknek fogadta Huszár Károly miniszterelnököt, aki A Nap irja: A pártok hangulatából ítélve jelentést tett a kormányzónak a helyzetről, j nem lehetetlen, hogy Huszár Károly miniszter­A kihallgatás tisztán informatív jellegű volt elnök mai kihallgatása a kormányzónál a vál­é"s!l óráig tartott. ság megoldására hatalmas lépés előre. Való­Az Uj Larázda irja: Minthogy arra, hogy szintinek tartják, hogy Huszár ma délben már a kisgazda- és : Mmüvespárt megbontásával j mint deszignált miniRztercInöft fogja elhagynia valam .lyes többséget teremtsenek a keresztény nemzeti egyesülésnek, gondolni sem lehet, Simonyi-Semadam Sándor kénytelen volt a kormányalakítástól visszalépni és a megbízást visszaadni, amit még a kora délutáni órákban | közölt Huszár Károly miniszterelnökkel. A kormányzó fogadótermét és folytatni fogja azo­kat a tárgyalásokat, amelyeket Simonyi-Semadam Sándornak nem sikerült befejezni. Erre követ­keztetnek abból is, hegy Rubinek Gyula föld­müvelésügyi miniszter ma ismét megjelenik kihallgatáson. oooooooooooooooooo A magyarországi szerbek. - Dr. Steuer György államtitkár beszéde. — A Délvidéki Liga szegedi nagygyűlésekor nem közölhettük le egész terjedelmében dr. Steuer György államtitkár magas • nívójú, tartalmas beszédét, amelyet a nemzetiségi kérdésről mon- 1 dott, de kiemeltük, hogy a beszéd legérdeke­sebb részlete az, amely a szarbekhez való viszonyunkkal foglalkozik. Ez a rész félrema­gyarázásokra is adott okot. 'Nevezetesen olyan \ vélemények hangzottak el, mintha legalább is elhamarkodottság volna a magyarbarátság föl­kinálása a szerbeknek. Ámde most hozzánk jutott a beszéd hiteles szövege. Ebből kitetszik, hogy Síeuer államtitkár propagálja ugyan a szerb-magyar közeledést, egy esetleg ellenkező közvéleménnyel szemben is, ennek ő.is alap­feltételéül köti ki Magyarország területi integri­tását. Dr. Steuer államtitkár beszédének ide­vonatkozó részét szószerirt közöljük: Magyarországnak szerb népe a kulturának sokkalta magasabb fokán áll és lényegesen nagyobb jólétnek örvend, mint a szerbiai la­kosság. Vallási és iskolai ügyekben a magyar­országi szerbek sokkal nagyobb szabadságot és autonómiát élveztek, mint akár a magyarok, vagy a németek. Tanitóí, papot és püspököt szabadon választhattak maguknak. Azokat a szerb vallásfelekezet iskolákat pedig, amelyek saját anyagi erejükből . magukat nem tudták fentartani, a magyar állam támogatta. J»»y pl. Újvidéken egy szerb irodalmi társaság (Srbska Matica), szerb főgimnázium, sperb leánynevelő­intézet, szerb szinház és. egyéb szeib kultu­rális intézmények állanak fenn,, ami által a magyarországi szerb kuliura magukra a szerbiai kulturális törekvésekre is irányadó és fejlesztő befolyást gyakorolt <<s nem csekély azoknak a Délmagyarországból származó szerbeknek a száma sem, akik Szerbia közéletében kimagasló és irányadó szerepet játszanak. Nem kellett a szerb népnek Magyarországon faji sajátosságait megtagadni, évszázadok óta laknak a szerbek a Bácskában és a Bánságban anélkül, hogy gazdasági, kulturális és erkölcsi fejlődésüknek bármiféle akadálya lett volna és sem a Bánságban, sem a Bá^skaban nem volt tulajdonképen nemzetiségi kérdés A különböző népek egymással a legteljesebb egyetértésben éltek és csak a politikai jgüátorok egvenetlen­kedtek. mesterségesen szították a -neT^etiségi ellentéteket és vetették el az irrede::'* f»itika magvait. A magy arországi szerbek a magyar impérium visszaállítása után sóvárognak és egj es lelki­ismeretlen vezetőket okolnak azzal, hogy sorsuk megrosszabboddsát előidézték. A magyarok és szeibek gazdasági és föld­rajzi helyzetüknél, multjuknál, történelmüknél és hagyományaiknál fogva ' egymásra vannak utalva. Mind a magyarok, mind a szerbek sza­badságs?eretet és függetlenség legnemesebb ; ideálizmusától vannak eltelve és ezekért az ideálokért legtöbb vért ontottak. Magyar és szerb hősök közösen védték a nyugati kuliurát a tö;ökök ellen, a nyugat azonban ezt a két egymásra utalt népet mindig összeveszítette. A magyar nép az osztrák dip­lomácia ügyefogyottságának volt kitéve, a szerb népet pedig az orosz pánszlávizmus lidércfénye vakilotia el és igy viszálykodásba kerültek egy­mással. Ez a két szabadságszerető nép rabláncaiktól megszabadítva együttműködésre van hivatva. Ez az együttműködés azonban csak a népsza­badság és kultura, valamint a magyar állam integritása alapján lehetséges. A szerb nép zöme nem osztja a nagyszerbek fantasztikus törekvéseit, hanem Magyarországgal békében és barátságbatj akar élni. Mikor az 191^. év nyarán a kommunizmus alatt Délmagyarországba menekültem és körutat teltem alsó Bácskában és a Bánáiban, alkal­mam volt a szerb nép hangulatát megismer­nem. Mikor a Dunán Újvidéktől Belgrádon és Pancsován keresztül Nagybtcskerekrt:'utaztam, a hajón, mint egyszerű ismeretlen utas a királysági szerbekkel, szerb katonákkal Ju o­szlávia közállapotairól behatóan eszmecserét folytattam. Az egyik szerb katona szórói-szóra a következőket mondotta: „Svüki hoce veliku Srbiju, veliku Rumunjsku, hoce da bude takva ko velika Amerika ili velika Englezka, ali riitko nemisii nato da srbski narod nista vise nece, nego kruh i mir". (Mindenki akarja Nagyszerbiát, Nagyrumán át, azt ak.irja, hogy oly nagy legyen, mint nagy Amerika vagy nagy Anglia, de senkisem gon­dol arra, hogy a szerb nép nem kíván mást, j inint kenyeret és békét.) A magyar és szerb nép rokontermészetű nép. : A magyar ép ugy, mint a szerb nép szabads^g­és vendégszerető, lelkes, víg, élénk, métyérzésü, heves és lobbanékony, amily hü barát, ép oly ádáz ellenség. Az antant is azonban össze­veszítette a magyar és szerb népet A szép és gazdag Bánátban — amint ezt nekem onnan meg­írták — elnyomás, terror, kizsákmányolás, kor­rupció sa legféktelenebb türelmetlenség orgiáit üli. Az antant győzelme elvakította a nepeket. Há a szerb és magyar nép most a világháború után, nukor közös ellenségüktől, a régi osaká* hatalomtól megszabadultak, nem jön tudatára annak hogy egymasra van utalva, az együtt működés szükségét fel nem ismeri és a Bánátc Magy a forszáétól a bánáti nép akarata elleném elszakítják, Európa békéje állandóan veszé­lyeztetve lesz, a bánáti nép által évszázadokon át teremtett kultura .elpusztul. A magyar és szerb nép egymásrautaltságának és 'együttműködésének a szükségéről a köz­vélemény még nem alakult ki. Mikor a magyar és' szerb barátság szüksége mellett, gyermek­koromtól kezdve, közéleti, főleg Torontál vár­megyében főispáni működésem alkalmával az általam legnagyobb jóindulattal és igazság*­szeretettel vezetett szerb nép körében szerzett rendkívül értékes tapasztalataim aiapján állást foglalok, csak önlelkiisme»etemiiek és magyar hazám iránti kötelezettségnek teszek eleget. Az esetleg eilenkező közvéleménnyel szemben hi­vatkozhatok álláspontomat igazoló tapasztalataim egész tárházára, de hivatkozom Deák Ferencnek, Magyarország egyik legbölcsebb államférfiának következő szavaira: .Tisztelem én a közvélemény hatalmát és tudom, hogy az oly hatalom, mely vagy el­sodor, vagy eltipor. De tudom azt is, hogv izgatott időben gyakran felette nehéz elhatá­rozni, mi a valóságos közvélemény, mert min­den embe' hajlandó közvéleménynek tekintem azt, amit maga óhajt s több izoen tapasztal­tam, hogy nem a leghangosabb szó volt a valóságos közvélemény. De van egy hü bará­tom, kinek szava még a közvélemény szavánál is fontosabb előttem, kivel én sohasem alku­szom, mert parancsát szentrrfck tartom s kinek neheztelését magamra nézve a legsúlyosabb csapásnak tekinteném s ezen hü barátom — önlelkiismeretem!" önlelkiismeretem, amint'azt már hangoztattam, azt sugalja, hogy .t magyar és-szerb nép egy­másra van utalva, együttműködése Európa békéje érdekében szükséges^ ez csak a nép­szabadság, kultura és Magyarország területi integritása alapján lehetséges. Magyarország földrajzi és gazdasági egységét, ha az antant esetleg karddal szétvágja, visszaállítjuk majd a legyőzhetetlen kultura fegyvereivel! ooooooooooooooooo Briliánsokat, használt ékszereket, arany és ezüst régfaégeket igen MAGAS ÁRBAN megvételre keresünk. 2S4 f-ischer Testvérek URANIA l*\AGY. TUD SZÍNHÁZ TELEPON 872. • Szombaton és vasárnap, március 13. és *14-én. Az idei szezon eseménye! SGDO Flórenci tngédia az olasz renaissaice idejéből 7 fejezetben. A főszerepeiben Theodor Becker és Marga löeráka. H leggrandiózusabb fllmszenzacló! Elöodások d. u. V, 5, '/, 7 és »/, 9 órakor Voséinap 2, •/» 5, % 7 és •/» 9 órakor. Cigaretta Cigarettahüvelyeket, 'attás 2-es és 3-as IffAjJf CnA^tolifA a legolcsóbb árak mellett vásárolhatók a Ft Sül üPBCIailIB szivarkahüvely főraktárában, Szeged, Jókai-utca 11. Telefon 15—20. Viszonteláivsitóknak is legolcsóbb bevásárlási fonás.

Next

/
Thumbnails
Contents