Délmagyarország, 1920. március (9. évfolyam, 50-74. szám)

1920-03-11 / 58. szám

DBLMAQYARORSZAO Szeged, 1920 március ll. — .loarhim herceg afférja, Berlinből jelentik: Az államügyészség ugy döntött, hogy csupán becsületsértés cimén emelt vádat Joachim herceg és Pladen kapitány ellen, de *iem ren­deli el előzetes letartóztatásukat, annál kevésbé, mive! a mai forgalmi viszonyok között szökés veszedelméről nem lehet szó. A katonai ható­ság azonban Noske hadügyminiszter utasítása folytán továbbra is fogva fqgja tartani a her­cegei és a kapitányt. — A vasúti kocsikban és állomási helyi­ségekben elhagyott, a tulajdonosaik által nem igényelt tárgyak folyó hó 16-án délelőtt kilenc „órakor a Szeged-állomás III. 9szt. várótermé­ben nyilvános átverés utján fognak eladatni. A befolyt összeg a vasutas árvaház céljaira fog fordíttatni. — A magyar nemzetgyűlés megnyitása csütörtöktől, március 11-től kezdve látható filmen a Korzó-moziban. — Magyar Munkás cimen uj lap jelent meg Budapesten, amelyet már a szegedi utcákon is árusítanak. Az újság a nemzeti Szocialisták lapja. Szerkesztője Kacsó Gyula. — Személyautó közlekedés Szeged— Budapest köíött. A Nemzeti Boy-vdllalat ki sebb fuvarozásokat eszközöl, elfogad áruk ér­zését felelősség mellett, lazarowitz H. Lázár Tipza Lajos-körut 31. Telefon 8—82. — Munkások Általános Fogyasztási Szö­vetkezete felhívja mindazokat, akiknek liszt­könyvük oda van írva, hogy azt lisztellátásuk érdekében azonnal szolgáltassák be. 3100 Kutyák a társadalomban. Fizetek-43 koronái •SV gramm aranyért; használható tárgyakért töobet is. Régi aranypénznek grammját 100 K-val fizetem Régi ezüst pénzfés brilliáns ékszert bár­kinél magasabb árban veszek. Keresek megvételre Omega, Schaffhauseni és Brauswetter-féle órákat igen magas árban — óra- és ékszer]awlló mQhelij 1 6HSPHR FERENC, KÖ1CSET-UTCH 2. KORZO-MOZI R.-T. ® Telefon-szam 11—85. 01 Ma, csütörtökön, március hó 11-én. A magyar nemzetgyűlés megnyitása és Dráma 4 felvonásban. Előadások 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap 2, 7. 4, 5, 7 és 9 órakor. Nem kísérlem analizálni, kik édesgették be társadalmunkban a kutyákat, mert akkor az emberiség, de különösen a divathölgyek nigy bűneit kellene érintenem, hanem inkább ráfo­gom a kutyákra a betolakodást s azt mondom: A kutya ma a legbutább állat, hogy kulturális haladását a minden izében megromlott emberi társadalomhoz köti s nem talál láthatóan fejlődő intelligenciája számára jobb elhelyez­í kedést,. mint a flanc-korzó, a kávéház, vagy esetleg a színházi páholyok. Nyilvánvaló, hogy a kutya bevándorlása a lakkcipök és selyemharisnyák mellé a párisi divatlapok nyomán történt. Először, mint emlé­kezünk, csak a hamutartók szélen s a kar­perecek disze gyanánt tűntek fel a legkülön­bözőbb szinü kis üvegkutyák s mikor egy, az iparművészet legbravurosabb dísztárgyaival is elégedetlen párisi hölgynek eszébe' jutott, hogy élő kutyát tartson zsuzsunak, akkor hirtelen az egész világ ráeszmélt: Nini, milyen szép is a kutya 1 Milyen okos, kedves, kis állat I Néhány évvel ezelőtt Szeged berkeden is felburjánoztak a kutyakedvelök s azóta, mikor az első tava^i fény tündököl az égen, a leg­különbözőbb arculatu, szinü, kopasz és külön­bözökép megnyirbált kutyák felvonultatásában gyönyörködhetünk zöldelő korzónkon. Mindenki tudja,' aki emberi méltóságát nem tartja össze­egyeztethetőnek a kutyák barátságával, hogy néha mennyire kellemetlen lehet némely kutya, különösen, ha neveltetése még első stádiumá­ban van, nincs tisztában az illendőség elemi szabályaival s nem olvasta ifjú Gonda Bélának „Jó modor — jó társasig" cimü kötetét. Nem­régen történt Szegeden, hogy egy szalonkutya, a sintér üldözése elől belerohant a paradicsomos üstbe s belefulladt. Erőstié, aki a paradicsomot birtokolta, oly díihbe jött, hogy felpofozta a sintért, mire az ügy a kihágási bíróság elé terelődött. A kutyák kellemetlensége a legfrappánsabban a korzón, a kávéházakban és a cukrászdákban nyilvánul meg. A napokban például a déli napsütést élveztem a korzón s újságot olvas­tam. Mellettem, egy minden irányban meg- | duzzadt, koravén hölgy ölében jól táplált, kék szallagos „pincsiii" terpeszkedett. Irigylésre­méltó helyzete volt a kutyusnak. A hájtömegek e tengerén élvezte a közeledö tavaszt s a nap­sugarakokozta enyhe melegben elterülve, mint egy éjszakázó kocsis, lassan eregette le szem­pilláit. S most hirtelen, amint pillanatnyi csend borította el a korzót, mintha ezer menykő csapott volmra kutyába, nekem szegzett agya­rakkal, négyfelé irányzott „kacsókkal" fölrepült a levegöbet egyenesen felém s mi: jzben az újságomon táncolt, inci-finci farkincáját oly kecsesen mártotta bele megrökönyödött sze­meimbe, hogy azok rögtön vérbeborultak. Fölajzott idegeim bosszúra ösztökéltek s pilla­natnyi felhevülésemben lelöktem a kutyát a földre. No még csak ez kellett 1 Szomszédnőm a legszivtelenebb, legkegyetlenebb és legdur­vább férfinak bélyegzett meg s teli tüdőtől harsogó káromlásait azzal fejezte be, hogy megérdemelném, hogy veszettkutya harapásba halljak meg. Zsebrevágtam mindent s két napig bekötött szemmé! jártam. Kétszáz koronámba került az Ugy. Megütközöm azon, hogy a város a luxus­'cikkek megadóztatásánál nem is gondolt a kutyákra. Igaz, hogy van már kutyaadó, de a luxuskutyák hivatása nem a házőrzés, ez a pincsi egyenesen divat, sőt annál is rosszabb. Mi nem is gondolunk arra, mikor 120.000 lakosról beszélünk, hogy pár ezer benszCHött kutya is eszik még Szegeden s némi humorral meg kell jegyezni, hogy közélelmezési válsá­gunk okai a napról-napra szaporodó kutyák. Mert bizonyosra vehetjük, hogy némely kutyá­nak sokkal több és jobb ételeket tálalnak fel, mint sok szegény embernek. Az a kényeztetés, az a becézés, az a szeretet és ragaszkodás, amely némely divatfit és divathölgyet a kutyák­hoz füz, példátlan még a szülői szeretet tör­ténelmében is. Egy alkalommal egy fotográfus előszobájában ültem, egyedül. A műteremből lázas, izgalmas és örömtelt hangok hallatszottak ki. — Jaj, de cukros 1 Most, most 1 Jaj, de drága I Igy, szépen, -ide föl a kis kezecskéit. Jaj,, de édes most, csak el ne moedulna. És igy tovább, mondhatnám a végletekig. Természetesen, nem is gondolhattam másra, minthogy valami kis babával bíbelődik a fényképész. Érdekes és élvezetes az ilyesmit végighallgatni s észlelni azt a csodálatos türelmet, amellyel egy fényképész rendelkezik. Az elragadtatás legkülönbözőbb kitételekben való megnyilatkozásait fiáromnegyed ótáig hallgattam Közismert nyugalmamat ugyancsak próbára telték, átkozni kezdtem'a kis babát s már már távozni készültem, mikor elcsattant a fényképezőgép. A fotográfus kisasszony és én egyszerre lélegzettünk föl. Még soha nem tapasztalt kíváncsisággal szegeztem szemeimet a lassan táruló müteremajtóra. És,ó borzalom! Megdermedtem a dühtől s visszahullottam a karosszékbe, amelyből fölemelkedtem. A mű­terem ajtaján egy hófehérre púderezett, terhes fiatalságában megrokkant, ráncosképü satrafa egy bozontos, láncrafüzOtt farkaskutyát veze­tett ki. Néhány nappal később az egyik Kárász­utcai kirakatban bájosan mosolygott rám ugyanaz a bozontos szörny ... Tlci. JÖN! JÖN! Sodorna a leggrandiózusabb filmszenzáció JÖN! JÖN! IRODALOM Juhász Gyula a Petőfi-Társaságban. A budapesti Uj Nemzedék irja : Tagokat ajánlanak a Petőfi-Társaságba és néhány lap már közölte is, hogy kicsodák a jelöltek, akiknek névsorát március 5-ig kellett összeállítani. Ezek szerint tiszteletbeli tagoknak jelölték Kozma Andort és Raffay evangélikus püspököt. Rendes tngokul pedig Császár Elemért, Vojnovich Gézát, Zsol­dos Lászlót, Bán Aladárt, a finn versfordítót, Juhász Gyulát, a kiváló szegedi költőt, Horvát Henriket, aki külföldön Petőfi-forditásaiva! tette nevezetessé a magyar költészetet. Ajánlták eze­ken kivül Köveskuthy Jenőt (Léva), Szávay Zoltánt, Havas Istvánt, Géczy Istvánt, Mikszáth Albertet, Szathmáry Istvánt (Nyitra), Endrődy Bélát, Petri Mórt, Lázár Istvánt és Wlassich Tibor bárót. Kültagul ajánlották Dvorcsák Győzőt. A jelöltek között van néhány egész értékes és kitűnő iró, aki becsületet hoz a Petőfi-Társaságra. Nem hallgathatjuk el azon­ban, hogy a jelöltek zöme csak aféle müKed­velő tollforgató, „lelkes istenfi", aki sem a munkássága értékével, sem a mennyiségével nem szolgál rá arra a koszorúra, hogy belép­jen a társaságba. Tizenegy üres hely van, de nincs hozzá tizenegy magyar iró vagy költő ? Akkor a társaság nem tehet egyebet, minthogy a helyek zömét üresen hagyja. Az ilyen kísér­letek csak ártanak a Petőfi-Társaságnak, a magyar műveltségnek és egy önképzökör szín­vonalára sülyesztik le azt az irodalmi egyesülést, mely a legnagyobb magyer lángésznek Petőfi Sándornak a nevét viseli. Aranyat, brilliánsí ékszereket, platinat minden mennyiségben legmagasabb áron vásárolok FlfcrHFi* U ÓRAS ÉS ÉKSZERÉ ' ,OV,,LIV KoriA-kávéhit mcllttl. 341 Redőny ja vitásokat, ujak szállítását elvállal Fekete Vilmos Redőnyipar vállalata Református-palota. 223 Telefon 13 53.

Next

/
Thumbnails
Contents