Délmagyarország, 1920. március (9. évfolyam, 50-74. szám)

1920-03-11 / 58. szám

DBLMAQYARORSZAO Szeged, 1920 március ll. — .loarhim herceg afférja, Berlinből jelentik: Az államügyészség ugy döntött, hogy csupán becsületsértés cimén emelt vádat Joachim herceg és Pladen kapitány ellen, de *iem rendeli el előzetes letartóztatásukat, annál kevésbé, mive! a mai forgalmi viszonyok között szökés veszedelméről nem lehet szó. A katonai hatóság azonban Noske hadügyminiszter utasítása folytán továbbra is fogva fqgja tartani a hercegei és a kapitányt. — A vasúti kocsikban és állomási helyiségekben elhagyott, a tulajdonosaik által nem igényelt tárgyak folyó hó 16-án délelőtt kilenc „órakor a Szeged-állomás III. 9szt. várótermében nyilvános átverés utján fognak eladatni. A befolyt összeg a vasutas árvaház céljaira fog fordíttatni. — A magyar nemzetgyűlés megnyitása csütörtöktől, március 11-től kezdve látható filmen a Korzó-moziban. — Magyar Munkás cimen uj lap jelent meg Budapesten, amelyet már a szegedi utcákon is árusítanak. Az újság a nemzeti Szocialisták lapja. Szerkesztője Kacsó Gyula. — Személyautó közlekedés Szeged— Budapest köíött. A Nemzeti Boy-vdllalat ki sebb fuvarozásokat eszközöl, elfogad áruk érzését felelősség mellett, lazarowitz H. Lázár Tipza Lajos-körut 31. Telefon 8—82. — Munkások Általános Fogyasztási Szövetkezete felhívja mindazokat, akiknek lisztkönyvük oda van írva, hogy azt lisztellátásuk érdekében azonnal szolgáltassák be. 3100 Kutyák a társadalomban. Fizetek-43 koronái •SV gramm aranyért; használható tárgyakért töobet is. Régi aranypénznek grammját 100 K-val fizetem Régi ezüst pénzfés brilliáns ékszert bárkinél magasabb árban veszek. Keresek megvételre Omega, Schaffhauseni és Brauswetter-féle órákat igen magas árban — óra- és ékszer]awlló mQhelij 1 6HSPHR FERENC, KÖ1CSET-UTCH 2. KORZO-MOZI R.-T. ® Telefon-szam 11—85. 01 Ma, csütörtökön, március hó 11-én. A magyar nemzetgyűlés megnyitása és Dráma 4 felvonásban. Előadások 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap 2, 7. 4, 5, 7 és 9 órakor. Nem kísérlem analizálni, kik édesgették be társadalmunkban a kutyákat, mert akkor az emberiség, de különösen a divathölgyek nigy bűneit kellene érintenem, hanem inkább ráfogom a kutyákra a betolakodást s azt mondom: A kutya ma a legbutább állat, hogy kulturális haladását a minden izében megromlott emberi társadalomhoz köti s nem talál láthatóan fejlődő intelligenciája számára jobb elhelyezí kedést,. mint a flanc-korzó, a kávéház, vagy esetleg a színházi páholyok. Nyilvánvaló, hogy a kutya bevándorlása a lakkcipök és selyemharisnyák mellé a párisi divatlapok nyomán történt. Először, mint emlékezünk, csak a hamutartók szélen s a karperecek disze gyanánt tűntek fel a legkülönbözőbb szinü kis üvegkutyák s mikor egy, az iparművészet legbravurosabb dísztárgyaival is elégedetlen párisi hölgynek eszébe' jutott, hogy élő kutyát tartson zsuzsunak, akkor hirtelen az egész világ ráeszmélt: Nini, milyen szép is a kutya 1 Milyen okos, kedves, kis állat I Néhány évvel ezelőtt Szeged berkeden is felburjánoztak a kutyakedvelök s azóta, mikor az első tava^i fény tündököl az égen, a legkülönbözőbb arculatu, szinü, kopasz és különbözökép megnyirbált kutyák felvonultatásában gyönyörködhetünk zöldelő korzónkon. Mindenki tudja,' aki emberi méltóságát nem tartja összeegyeztethetőnek a kutyák barátságával, hogy néha mennyire kellemetlen lehet némely kutya, különösen, ha neveltetése még első stádiumában van, nincs tisztában az illendőség elemi szabályaival s nem olvasta ifjú Gonda Bélának „Jó modor — jó társasig" cimü kötetét. Nemrégen történt Szegeden, hogy egy szalonkutya, a sintér üldözése elől belerohant a paradicsomos üstbe s belefulladt. Erőstié, aki a paradicsomot birtokolta, oly díihbe jött, hogy felpofozta a sintért, mire az ügy a kihágási bíróság elé terelődött. A kutyák kellemetlensége a legfrappánsabban a korzón, a kávéházakban és a cukrászdákban nyilvánul meg. A napokban például a déli napsütést élveztem a korzón s újságot olvastam. Mellettem, egy minden irányban meg- | duzzadt, koravén hölgy ölében jól táplált, kék szallagos „pincsiii" terpeszkedett. Irigylésreméltó helyzete volt a kutyusnak. A hájtömegek e tengerén élvezte a közeledö tavaszt s a napsugarakokozta enyhe melegben elterülve, mint egy éjszakázó kocsis, lassan eregette le szempilláit. S most hirtelen, amint pillanatnyi csend borította el a korzót, mintha ezer menykő csapott volmra kutyába, nekem szegzett agyarakkal, négyfelé irányzott „kacsókkal" fölrepült a levegöbet egyenesen felém s mi: jzben az újságomon táncolt, inci-finci farkincáját oly kecsesen mártotta bele megrökönyödött szemeimbe, hogy azok rögtön vérbeborultak. Fölajzott idegeim bosszúra ösztökéltek s pillanatnyi felhevülésemben lelöktem a kutyát a földre. No még csak ez kellett 1 Szomszédnőm a legszivtelenebb, legkegyetlenebb és legdurvább férfinak bélyegzett meg s teli tüdőtől harsogó káromlásait azzal fejezte be, hogy megérdemelném, hogy veszettkutya harapásba halljak meg. Zsebrevágtam mindent s két napig bekötött szemmé! jártam. Kétszáz koronámba került az Ugy. Megütközöm azon, hogy a város a luxus'cikkek megadóztatásánál nem is gondolt a kutyákra. Igaz, hogy van már kutyaadó, de a luxuskutyák hivatása nem a házőrzés, ez a pincsi egyenesen divat, sőt annál is rosszabb. Mi nem is gondolunk arra, mikor 120.000 lakosról beszélünk, hogy pár ezer benszCHött kutya is eszik még Szegeden s némi humorral meg kell jegyezni, hogy közélelmezési válságunk okai a napról-napra szaporodó kutyák. Mert bizonyosra vehetjük, hogy némely kutyának sokkal több és jobb ételeket tálalnak fel, mint sok szegény embernek. Az a kényeztetés, az a becézés, az a szeretet és ragaszkodás, amely némely divatfit és divathölgyet a kutyákhoz füz, példátlan még a szülői szeretet történelmében is. Egy alkalommal egy fotográfus előszobájában ültem, egyedül. A műteremből lázas, izgalmas és örömtelt hangok hallatszottak ki. — Jaj, de cukros 1 Most, most 1 Jaj, de drága I Igy, szépen, -ide föl a kis kezecskéit. Jaj,, de édes most, csak el ne moedulna. És igy tovább, mondhatnám a végletekig. Természetesen, nem is gondolhattam másra, minthogy valami kis babával bíbelődik a fényképész. Érdekes és élvezetes az ilyesmit végighallgatni s észlelni azt a csodálatos türelmet, amellyel egy fényképész rendelkezik. Az elragadtatás legkülönbözőbb kitételekben való megnyilatkozásait fiáromnegyed ótáig hallgattam Közismert nyugalmamat ugyancsak próbára telték, átkozni kezdtem'a kis babát s már már távozni készültem, mikor elcsattant a fényképezőgép. A fotográfus kisasszony és én egyszerre lélegzettünk föl. Még soha nem tapasztalt kíváncsisággal szegeztem szemeimet a lassan táruló müteremajtóra. És,ó borzalom! Megdermedtem a dühtől s visszahullottam a karosszékbe, amelyből fölemelkedtem. A műterem ajtaján egy hófehérre púderezett, terhes fiatalságában megrokkant, ráncosképü satrafa egy bozontos, láncrafüzOtt farkaskutyát vezetett ki. Néhány nappal később az egyik Kárászutcai kirakatban bájosan mosolygott rám ugyanaz a bozontos szörny ... Tlci. JÖN! JÖN! Sodorna a leggrandiózusabb filmszenzáció JÖN! JÖN! IRODALOM Juhász Gyula a Petőfi-Társaságban. A budapesti Uj Nemzedék irja : Tagokat ajánlanak a Petőfi-Társaságba és néhány lap már közölte is, hogy kicsodák a jelöltek, akiknek névsorát március 5-ig kellett összeállítani. Ezek szerint tiszteletbeli tagoknak jelölték Kozma Andort és Raffay evangélikus püspököt. Rendes tngokul pedig Császár Elemért, Vojnovich Gézát, Zsoldos Lászlót, Bán Aladárt, a finn versfordítót, Juhász Gyulát, a kiváló szegedi költőt, Horvát Henriket, aki külföldön Petőfi-forditásaiva! tette nevezetessé a magyar költészetet. Ajánlták ezeken kivül Köveskuthy Jenőt (Léva), Szávay Zoltánt, Havas Istvánt, Géczy Istvánt, Mikszáth Albertet, Szathmáry Istvánt (Nyitra), Endrődy Bélát, Petri Mórt, Lázár Istvánt és Wlassich Tibor bárót. Kültagul ajánlották Dvorcsák Győzőt. A jelöltek között van néhány egész értékes és kitűnő iró, aki becsületet hoz a Petőfi-Társaságra. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy a jelöltek zöme csak aféle müKedvelő tollforgató, „lelkes istenfi", aki sem a munkássága értékével, sem a mennyiségével nem szolgál rá arra a koszorúra, hogy belépjen a társaságba. Tizenegy üres hely van, de nincs hozzá tizenegy magyar iró vagy költő ? Akkor a társaság nem tehet egyebet, minthogy a helyek zömét üresen hagyja. Az ilyen kísérletek csak ártanak a Petőfi-Társaságnak, a magyar műveltségnek és egy önképzökör színvonalára sülyesztik le azt az irodalmi egyesülést, mely a legnagyobb magyer lángésznek Petőfi Sándornak a nevét viseli. Aranyat, brilliánsí ékszereket, platinat minden mennyiségben legmagasabb áron vásárolok FlfcrHFi* U ÓRAS ÉS ÉKSZERÉ ' ,OV,,LIV KoriA-kávéhit mcllttl. 341 Redőny ja vitásokat, ujak szállítását elvállal Fekete Vilmos Redőnyipar vállalata Református-palota. 223 Telefon 13 53.