Délmagyarország, 1920. március (9. évfolyam, 50-74. szám)

1920-03-25 / 70. szám

Ara 80 fillér. SierkeastAaég éa kiadóhivatal: SZEGED, BOLDOOASSZOHY-SUOÁROT 4. SZÁM é wrfcM«tóaér éa kiadóhivatal telefonja: 306. Szeged, 1920 A békétlenség békéje. Av békétlenség békéje: igy lehetne elnevezni azt az áldatlan állapotot, amelyet az antant politikája teremtett egész Európában, mi több, az egész világon. Ez a béke, amely önmagát gúnyolja és önmagát semmisiti meg, nem lehet sem tartós, sem szilárd, mert hiszen homokzátonyokra és égő vulkánokra épült és főleg azért nem lehet tartós és szilárd, mert mindenképpen igazságtalan, lehetetlen, ostoba és gonosz politika eredménye. A dacos és elszánt nem, nem sohát harsogják ma és fogják harsogni holnap a megalázott és elnyomott nemzetek és a földarabolt és kifosztott, az életük elemi lehetőségeitől megrabolt országok népei. Az antant vetése érik és az arafás nem késik soká. Amit Párisban, Versaillesben, Neuillyben és Londonban a papíron szív és ész nélkül megcsináltak, azt lassan mind ronggyá tépi a halálra ítélt erős nemzetek el nem fojtható életösztöne és életereje. Ime, a nagy Németország a válság micsoda szörnyű görcseiben vajúdik, mint tiltakozik minden tagja, minden atomja az alázat és gyalázat békéje ellen, kész a poklokkal is szövetségre lépni, hogy ismét élhessen és a német erő, német kultura fölényével megmutassa a saját hazugsága hálójába esett antantnak, hogy mennyit ér és mennyire életrevaló Kant és Bismarck hetvenmilliós nemzete. Keleten pedig ezalatt a nagy pánizlám mozgalom tüztengere/készül fölemészteni az antant hódító és leigázó politikájának minden látszafos és erőszakos eredményét. A pánizlám-föikelés rohamosan és a futó tüz sebességével terjed, a fölébredt faji é6 nemzeti öntudat lobogtatja a próféta zászlaját és viszi váratlan sikerre a próféta katonáit. A beteg ember újra talpra áll, ajra harcba megy és ma már Egyptomtól Indiáig aggasztóan bizonytalanná váltak az angol világuralom kilátásai a jövőre. Ami Középeurópát illeti és benne a magyar béke ügyét, kétségtelen, hogy az antant lelkiismerete ma már nem olyan nyugodt, mint tegnap és holnap már nyugtalanabb lesz, mert egyre inkább látni fogja, hogy a magyar-kérdés íz ő békéjének és biztonságának kérdése is és bogy nem lehet a történelem, természet, jog és igazság ellenére ítélkezni olyan pörben, amelyben a vádlott nemcsak ártatlan, de igen könynyen és nagyon sok joggal vádlottból vádlóvá, egész Európa lelkiismeretének nyugtalanítójává fog válni. A gazdasági nyomorúság, amely a megmaradt magyar részeken uralkodik, egy ELŐFIZETÉSI ÁRAl cféax évre 180.— K negyedévre 45.— K félévre . 90.— K egv hónapra 15.— K t'rvn »xétn éra <0 fWér IX. évfolyam 70. szám. Nyomdai 5ZCGED, PETÓFI SÁNDOR SUGÁRUT 1. SZÁM A nyomda telefonja: 16-34. Csütörtök, március 25. szörnyű és kegyetlen operáció következménye, amellyel eleven testről akarták levigni az élő tagokat. Ez a mi gazdasági vérkeringésünk brutális lekötése, amely igy nem maradhat. Élő és élni akaró népet nem lehet halálra ítélni, ez a nép csak maga végezhetne harakirit magán, ha nem tiltakoznék es. ellen minden csepp Vére és egész ezeréves, ezer veszélylyel dacoló öntudata. A világ még mindig ég és még sokáig égni fog, de, hacsak nem akarunk öngyilkosok lenni, mi magyarok a főniksz újjászületett hatalmával és halhatatlan életkedvével fogunk kikerülni ebbőí a világégésből. De addig is le kell győznünk turáni átkot, magyar betegséget és össze kell szedni minden erőt, hogy a több kultura egyedül biztos fegyverét mindvégig sikeresen forgathassuk jövendő küzdelmeinkben. A pénzfelülbélyegzés ügye a nemzetgyűlésben. Interpellációk a tisztviselők és a munkásság helyzetéről. Budapest, március 24. A nemzetgyűlés szerdai ülésén a pénzfel ..oélyegzésről és a kényszerkölcsönről való javaslatot tárgyalták Szükségesnek mondották a kölcsönt s főleg az a kérdés foglalkoztatta a képviselőket, amit őrgróf Pdllavicini nyíltan föl is tett, hogy lebélyegzik-e vagy nem a postapénzeket. A nemzetgyűlés előtt még nem válaszolt erre a j pénzügyminisijer. Bzután interpellációk következtek, amelyek a tisztviselők és a munkásság anyagi helyzetének javítását sürgették. A felülbélyegzés. Budapest, március 24. A M T. L jelenti: Háromnegyed 11 órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés ülését Rakovszky István. Iklódy Szabó János előadó ismertette az Osztrák-Magyar Bank bankjegyeinek felflbélyegzésére szóló törvényjavaslatot és azt elfogadásra ajánlotta. Wagner Károly kisgazdapárti az első felszólaló. — Ha nem is találjuk meg a teljes kibontakozásra vezető atat, — mondotta — méltányolni kell azt, hogy a jelen nehéz viszonyok között minden lehetőt elkövetett a pénzügyi kormány. Megállapítjuk, amig a fináncierek már jóelőre értesültek a felülbélyegzésről, hogy vagyonukat alkalmuk és módjuk volt kivonni a felülbélyegzés alól, addig a falusi népet teljesen készületlenül érte ez az adő. Megállapította azt is, hogy az idegen valutákkal óriási üzlet folyik. A javaslatot elfogadja. Utána Ernst Sándor a keresztény egyesület pártja részéről szól a javaslathoz és kezdi bírálni a javaslatot Feltétlenül szükséges volt ez a pénzügyi intézkedés, már korábban meg kellett volna tenni. Az ő véleménye te az, hogy a felülbélyegzés és a kényszerkölcsön a népet sújtotta, az üzérek kisiklottak a törvény alól, sőt rendezett egzisztenciák is tönkrementek most Nincs egy véleményen Wagner Károllyal abban, hogy az árak esni fognak. Eddig csak emelkedést észlel. Az áruktól el vagyunk zárva és bent az országban nem tisztességes kereskedelem, hanem mohó uzsora folyik. Azt látja, hogy a pénz, amilyet most bevonnak, visszakerül a forgalomba, az állam felhasználja sürgős szükségleteinek kielégítésére. A célt tehát, hogy a bankjegyek számát csökkentsük, nem érjük el. A lebélyegzésnek nem lesz kedvező financiális hatása, azonkívül az állam 4 százalékos kamatozás súlyos terhét vállalja magára. A keresztényszocialista-pártnak egész programja afelé irányul, hogy a kapitalizmust revízió alá vegyék. A felülbélyegzési javaslatot a keresztény nemzeti egyesülés pártja szükséges operációnak tartja, azért készséggel elfogadja. Utána Csukás Endre kisgazdapárti képviselő szólalt fel. Örömmel üdvözli — úgymond — a javaslatot, mert ez első lépés a komoly tettek felé. A lebélyegzést junktimba kellett volna hozni az árdrágítás és a lánckereskedés letörésével, az ezek ellen irányuló drákói intézkedésekkel, mert a lebélyegzés után az árak rögtön felszöktek. A kényszerkölcsönről megállapítja, hogy nem találkozik helyesléssel s miután a nagytőke, a nagybankok egyelőre még nem érzik az állam vaskezét, e tekintetben erélyes intézkedésre hívja fel a pénzügyminisztert. A kékpénz nemcsak a falun van felhalmozva, hanem az iparosoknál és a bankoknál is, söt a hadiözvegyek és rokkantaknál is van valamelyes csekélység, amelyeket a postapénzekből való becserélés folytán megmentettek. Azon az állásponton van, hogy a köztisztviselőknek és hadirokkantaknak vissza kell adni az elismervényt, illetőleg pénzük egész értékét. Beszélt továbbá a pénzüzérek visszaéléseiről, azt kívánja, hogy bélyegezzék le a postapénzt is, hogy a pénzek közötti különbséget megszüntessék. Enyhériek (aiálja a kiszabott büntetéseket. A pénzüzérekre és azokra, akik a lebélyegzés alól kivonják magukat, hozzák be a derest. A következő szónok Somogyi István. — Jobban szerette volna, — úgymond — ha olyan javaslattal kezdik a nemzetgyűlés érdemleges tanácskozását, amely a nemzetnek ad valamit és nem elvesz tőle. A lebélyegzéssel pozitív eredményt nem fogunk elérni, ellenben megtörténhet, hogy ez a törvényjavaslat lesz az első, amelynek retortáin kereszti1 be akarják csempészni a nemzetbe újból a destrukció mérgét. Az egyik vidéki pénzintézetben már hat hónappal ezelőtt mégmondották nekem pontosan, hogy mikor következik be a pénz felülÓráját és ékszereit szakszerűen javítja a jóhirnevü javítóműhely 1 m lrfí£ József AIAnl]* pontosan beszabályozott őr AH éa modern ékszerraktárát 287 miiórás és ékszerész, Dugonics-tér 11. (A Brauswetter-cégnek volt 10 évig elsőrendű szakmunkása.) Törött aranyat a legmagasabb árban