Délmagyarország, 1920. március (9. évfolyam, 50-74. szám)

1920-03-24 / 69. szám

DELMAOYARORSZAO Szeged. 1920 március 24. és anyagai garanciát vállalja, ha bánneiy üzlet­tel kapcsolatban a vizsgilat szabálytalanságot állapítana meg. Ezután 30 képviselő zárt ülést kért, amit az elnök elrendelt. Utána az elnök újból megnyitotta az ülést és megállapították a szerdai napirendet. A pénzfelQlbélyegzési javas- , latot fogják tárgyalni. Bonar Law a magyar határokról. Neuilly, március 23. (M. T. I. szikratávirata.) A Manchester Guardian jelentése szerint Bonar Law az angol alsóház szerdai ülésén Raffqn képviselő kérdésére a következőket mondotta a magyar határ megállapításáról: — A békeértekezlet hosszasan tanulmányozta a rutbén-kérdést és arra az eredményre jutott, hogy a ruthén nép szivesebben csatlakozik Csehországhoz, mint Magyarországhoz, vagy Romániához. A ruthéneket mindazonáltal nem kebelezte be Csehországba, hanem teljesen autonóm tartományt alkotnak, amelynek jogait a cseh kormánnyal kötött külön szerződés biztosítja. A békeérteke:let Magyarország hatá­rait szigorúan a néprajzi elveknek megfelelően vonta meg, amennyire ez földrajzilag lehető voU(?) Az elkerülhetetlen volt, hogy nagy magyar kisebbségeket román uralom alá helyez­zenek, csak ugy, mint ahogyfth sokszázezer csehet, tótot, románt és németet meg kellett hagyni a magyar-uralom alatt (?) A Magyar Távirati iroda ehhez a jelenléshez a következő megjegyzéseket fűzi: — Nekünk Budapesten minden jogunk megvan arra, hogy kétségbevonjuk, hogy a békeértekezlet alapos tanulmányozás után jutott arra az eredményre, hogy a ruthén nép szivesebben csatlakozik Csehországhoz, mint Magyarországhoz. A békeértekezletnek ez a megállapítása merőben ellenkezik a való tények­kel, mert az igazság az, hogy a ruthén népnek eszeágába sem volt, hogy valaha is áhítozzék arra, hogy őket az uj cseh államhoz csatolják. A békeértckezlet tájékozódása) semmi esetre sem lehetett olyan alapos, mint aminőnek ezt az angol miniszter feltüntetni igyekszik. — A vitás kérdést egyébként módjában van a békeértekezletnek# igen egyszerűen eldönteni azáltal, hogy népszavazást rendel a ruthén nép között. Akkor azután kétségtelenül ki fog derülni, .hogy a békeértekezletnek állítólag hosszas tanulmányozás után leszűrt eredménye teljesen hamis. Egyenesen megdöbbentő az az elfogultság vagy tájékozatlanság, amellyel Bonar Law az angol alsóházban kijelenti, hogy Magyar­ország határait szigorúan néprajzi elveknek megfelelően vonták meg. Aki csak felületesen is foglalkozott Magyarország néprajzi helyze­tével, az előtt az első szempillantásra is vilá­gos, hogy az uj határok megállapítása épp néprajzi szempontból tarthatatlan. A tótok a csch államtól való elszakitásukat kérik. Bécs, március 23. A Reichspost értesülése szerint a párisi lapok közlik annak a memoran­dumnak a szövegét, amelyben a tót nép vezérei a tótföld eiszakitását kérik a cseh államtól. A memorandum ezt mondja a többek között: — A tót népnek csak egy kívánsága van, hogy minél előbb megszabaduljon a cseh el­nyomatástól. Egy év elegendő volt ahhoz, hogy gyűlöltté tegye a csehek uralmát a tótföldön. A csehek azzal a jelszóval jöttek hozzánk, hogy fel akarják szabadítani a tót testvéreket s ehelyett legsúlyosabb békót rakták ránk. A csehek egyesztendős uralma meggyőzte róla népünket, hogy a csehek meg akarják semmi­síteni nemzeti hagyományainkat és nyelvünket, amelyet másfél évezreden át megőriztünk. Teljes önkormányzatot Ígértek a tótoknak, de ígéretü­ket nem tartották meg. Mi nem kérünk semmi mást, csak azt, hogy a tótföldön rendeljék el a népszavazást. Mi nem vagyunk cseh—szlová­kok, mi nem is akarunk azok lenni. Döntés nem történt. Az Est jelenti: A magyar békedelegáció kö­réből vett értesülésünk szerint a végleges döntés semmi tekintetben sem történt meg. Valószínű­nek tartják, hogy a magyar kifogásokra adott -válaszukat még e hónap utolsó napjaiban át­nyújtják, de nem tartják kizártnak azt sem, hogy a bekövetkező zavaró külpolitikai esemé­nyek következlében több hét is eltelik, amíg a válaszjegyzéket megkapják. Nyugatmagyarország helyzete. A nyugatmagyarországi ujabb eseményekről dr. Bleyer Jakab, a nemzetiségi kisebbségek minisztere nyilatkozott egy hírlapírónak és többek között a következőket mondotta: — A mi álláspontunk egyáltalán nem válto­zott, az elszakitásra ítélt területeken megtartandó népszavazásról önként lemondani sohasem fo­gunk. Jól tudjuk, hogy a hivatalos állás­pont nem fedi az igazi osztrák közvéle­mény hangulatát. Újra fogjuk keresni ta meg­egyezés lehetőségét és meg fagyunk róla győződve, hogy Ausztriának előbb-utóbb el , kell fogadnia a feléje nyújtott barátságos kezet. Nyugatmagyarországon különben teljes a magyar impérium. Nyugatmagyarország népé­nek nagy többsége görcsösen ragaszkodik a magyar állameszméhez. Az antant bizottsága Vigna olasz ezredes vezetésével még ma is Nyugatmagyarországon van. A misszióhoz elle­nünk egyetlenegy küldöttség sem érkezett, el­lenben március 15-én Sopron, Vas és Moson ! vármegyében, Sopronban hatalmas tüntető fel­vonulással demonstráltak ellenük. Bécs, március 23. Az Est jelenti: Berlinből jelentik az Arbeiter Zeitungnak: A" német birodalmi kormány elrendelte a lázadó Kapp­kormány volt tagjainak és a mozgalom vezé­reinek vagyonára a zárlatot és a vagyonelkobzást. A lázadók felett külön néptörvényszékek fog­nak Ítélkezni. (M. T. 1.) €>0000000000000000 A németországi zavargások. A Reichawer vörös hadsereggel harcol. Budapest, március 23. A németországi ese­ményekről érkezett legutóbbi táviratok ismét véres összeütközésről, a vörös hadsereg elő­nyomulásától beszélnek. Tehát a boisevikiek, vagy ahogy a németek nevezik, a spartacusok bonyolítják most már a németországi felfordu­lást, noha a helyére visszakerült régi kormány egyes tagjai megnyugtatást igyekeztek adni a vörös-veszedelem felől. Egy távirat a vörös hadsereg foglalásairól szól, arról, hogy a vörö­sök foglyokat ejtettek. Másrészről meg olyan hír érkezett egy táviratban, hogy mivel a biro­dalmi elnök bízik abban, hogy a rendet senki sem fogja megzavarni, elrendelte a rögtönitélő bíróságok működésének beszüntetését. Egy táv­irat arról szól, hogy Lundendorff ellen elfogató parancsot adtak ki, mert ő lett volna az ellen­forradalmi puccs vezére, ámbár nem akarta a monarchiát visszaállítani. Ellentmondások van­nak a jelentésekben, de bizonyos, hogy a hely­zet nagyon komoly s hogy a monarchista­puccsra egy veszedelmes vörös-áramlat követ­kezett, meJy azonban aligha nagyméretű. A legnjabb táviratok ezek: Bccs, március 23. A lapok szerint Kö^ép­Németországban még most is komoly a helyzet. Qothában és külvárosában még mindig nagy harcok vannak. Westfáliában állandóan terje­dőben van a munkásság és a Reichswehr csa­patainak harca. (M T. I.) Essen, március 23. A Wolff-ügynökség |je­lenti: Walsum'ot és Dortent elfoglalta a vörös hadsereg, amely 900 foglyot ejtett. Az előre­nyomulást Wessel. irányában folytatják. Holtén közelében niígállitottak e^y páncélvonatot, amelyet Münsterből küldtek az ipari területre. (M. T. I.) Berlin, március 23. A Wolff-ügynökség je­lenti: A birodalmi elnök bízik benne, hogy a közbiztonságot és a rendet semmisem fogja megzavarni és ezért elrendelte, hogy a rögtön­itélő bíróságok szüntessék meg működésüket. (M. T. I.) Essen, március 23. A végrehajtó tanács közli: Az egész ipari teiület a forradalmi munkások kezén van.^A vörös hadsereg Wessel irányában nyomul előre, ahol a Reichswehr csapatai he­lyezkednek el. A vörös front balszárnya Dink­ladentól Holvenen keresztül Deitenig terjed. Ezidőszerint a front valamennyi részén heves harcok vannak. (M. T. I.) Berlin, március 33. Ludendorff tábornok ellen a Knapp—Lüttwitz-puccxban valé részvétel miatt elfogatási paiancsot adtak ki. Koburg, március 23. A minden összekötte­téstől elvágott Gothában lefolyt harcokról azt jelentik, hogy a Reichswehr-csapatok vesztesége 10 halott, sok sebesüit, a sztrájkoló munkásoké pedig több mint ezer ember. (M. T. I.) Bccs, március 23. A Neues Wiener Tagcbtatt­nak jelentik Berlinből: Teljes határozottsággal terjesztik ma azt a hírt, hogy Kapp ma Danzigba menekült. A birodalmi törvinyszik fűü^csze vizsgálatot indított Kapp, Lütiwit? és Jagow ellen. Ludendorft elled azonban :ddig nem indítottak vizsgálatot. (M. T. I.) y Gazdasági iskolák \J[ Szegeden. A közoktatásügyi miniszter leirata. (Saját tudósítónktól.) A gazdasági szakok­tatás fontosságáról nagyon sokat írtak, be­széltek a forradalmak óta. A többtermelést ugy akarják fokozni, hogy szélesebb körre terjesztik a gazdasági oktatást, amelynek ezután minden fokon mélyebbnek, alaposabbnak, sokoldalúbb­nak kell lennie. \.A gazdasági ismétlőiskolák szaporítása mellett uj gazdasági középiskolákat akarnak létesíteni, illetőleg középiskolákat olyan módon átszervezni, hogy tágabb tere nyíljék bennük a gazdasági oktatásnak. Szegedet agrárváros mivolta ajánlja arra, hogy itt gazdasági iskolákat állítsanak. Az ismétlőiskolák szaporítására már Szatymazon, Alsótanyán és a belterületen is vannak előké­születek, legalább is az elhelyezésről gondos­kodva van. A tanács ezenkívül fölirt a közok­tatásügyi miniszterhez még októberben, hogy Szegeden állítsanak föl egy gazdasági közép­iskolát. Haller közoktatási miniszter erre a föliratra most a következő választ küldte: Mult évi október 20-án kelt beadványából örömmel értesültem a gazdasági oktatás iránti nagyfokú és tevékeny érdeklődéséről és ezzel kapcsolatosan az ottani állami polgári iskoláknak gazdasági középiskolává leendő átszervezését, illetve egy uj gazda­sági irányú középiskola felállítását célzó törekvéséről. Értesítem a város Tanácsát, hogy a gazdasági oktatás a legszélesebb alapokon és minél magasabb színvonalon leendő ki­építésének & magam részéről is kiváló nagyfontosságot tulajdonitok és ennek mielőbbi megvalósítása a legfőbb törekvésem. Evégből még a mult év szeptember havában tárgyalást indítottam a földmivelésügyi mi­niszter úrral a gazdasági oktatás program­jának megállapítása érdekében. Ezen tárgyalások végleges befejezése előtt az ottani polgári iskolák gazdasági . irányú átszervezése, illetve a kivánt gazda­sági középiskola felállítása tárgyában érdem­legesen intézkedni nem áll módomban. Tekintettel azonban arra, hogy a kérel­mezett iskola Szegeden leendő szervezését magam is elsőrendű fontosságúnak tartom, értesítem a város Tanácsát, hogy az ez­irányban való helyszíni tárgyalásokat, mi­helyt a gazdasági oktatás programja meg­állapítást nyert, késedelem nélkül meg fogom indítani. Gazdasági felsőiskola céijaira is van Szege­den egy egészen kész, fölépített intézet, az uj­szegedi kenderkiKészitő-iskola. Ezt még boldo­gult Lázár György polgármester kardoskodta ki. Közvetlenül a háború előtt épült és kaszár­nyának használták. Most persze szerb meg­szállás alatt van, de ez alól hihetően nemsokára felszabadul Újszegeddel együtt. Ha már drága pénzen felépült, remélhetőleg nem marad hasznavétlenül és át fogják adni eredeti céljai­nak. annak a rendeltetésnek, hogy a kender és a len termelését és kikészítését tanulják benne a hallgatók, ami melieit azoVian most már a gazdasági szakoktatás szélesebb területét is biztosítani k.ll az intézet számára I V/ o oooooooooooooooo Francia lap Magyarországról. Neuilly, március 23. (M. T. I. szikratávirata.) A Libcrté genfi külön tudósítója megállapitjá, hogy a?, ellenkező híresztelésekkel szemben Magyarországból semmiféle olyan értesülés nem jött, amely igazolná azt a gyanút, mintha egyes magyar körök az északmágyarországi katonai reakcióval egyetértenek. Magyarorszá­gon — irja a lap — két nemzeti párt győzött a választásokon. Mindkét p.írt támogatja Horthy Miklós kormányzót és a rend és nyugalom fentartásán fáradozik. Semmiféle erőszakos fellépésre nincs szükség, mert hiszen a nem­zetgyűlésen senkisem vall ellenkező politikát. A monarchikus államforma visszaállítása telje­( sen szabályos és alkotmányos uton megy

Next

/
Thumbnails
Contents