Délmagyarország, 1920. március (9. évfolyam, 50-74. szám)

1920-03-23 / 68. szám

Azországos paprikaelosztóállomás vezetői Szegeden. Harc a paprika körül. (Síijdl tudósítónktól.) A földmivelésügyi minisztérium, amidőn állami monopóliummá tette a paprikát, elrendeli! azt is, hogj a budapesti, kalocsai és szegedi elosztó-állomások vezetői havonkint egyszer sorozatosan mindig más helyen jöjjenek össze és az egységes minősítés tekintetében tárgyaljanak. A tárgyalás megtartása végett Szegedre érkezett Kalocsáról dr. Van ka Ferenc, az országos kémiai intézettől dr. Bcrkó Ferenc vegyész és a földmivelésügyi minisztérium részéről kiküldött dr. Grenner Béla fővegyész. Szegedet Csonka Ferenc paprikaállomás-vezelö tanár és Tóth Ede vegyészmérnök fogják képviselni. A bizottság első ülését kedden délelőtt kezdi meg. Megírtuk már, hogy a szegcdi paprikakereskedők valamennyien beléptek a magyar paprikatermelők, feldolgozók és értékesitők Szegeden megalakult országos szövetségébe, amely a magyar paprika ügyének előmozdítását és a paprika szabadforgalmának helyreállítását tűzte ki célul. Azon az értekezleten, amely március 4-én Rubinek Qyula miniszter elnöklete alatt tartatott a földmivelésügyi minisztériumban, szóbakerült egy egyesületnek az Ugye, amely „Paprikakereskedők és Termelők Országos Egyesülete" cimen szerepel és amely közel áll a Rózsa Ernő-féle érdekcsoporthoz. Ez az egyesület, amelyről a szegedi kiküldöttek nyomban informálták a minisztert, hogy jogosulatlanul viseli a cimet, mert az igazi paprikaérdekeltség nincsen benne és egyetlen termelő sincsen a tagjai között, vasárnap körlevélben kereste meg a szegedi paprikakereskedöket, hogy lépjenek be a tagjai közé, mert ilyen réven részesülhetnek az ország paprikaellátásában. A körlevélhez Rózsa Ernőnek egy nyomtatott levele volt csatolva. Ebben az ügyben a szegedi paprikakereskedök, akik a felszólítást megkapták, vasárnap értekezletre gyűltek össze, amelyen kimondo;ták, hogy ők a Szegeden alakult paprikaszövetkezettel azonosítják magukat és a budapesti egyesülettel nem akarnak összeköttetésbe lépni. A budapesti egyesületnek a célja ugyanis a mai rendszernek a fentartása, amelyet az egész szegedi paprikaérdekeltség károsnak és veszedelmesnek tart. Itt említjük meg, hogy a szegedi paprlkaszövetkezet, hivatkozással Rubin * miniszter Ígéretére, már felirt a miniszterhez, hogy a szövetkezet, Illetőleg annak tagjait közvetlenül részesítse paprikakivitell engedélyben. Ezt a felterjesztést Páltfy Dániel nemzetgyűlési képviselő személyesen adja át Rubinek Gyula miniszternek. A belügyminiszter hétfőn leiratban értesítette a szegedi paprikakirendeltséget, hogy a paprika eladási árát a következőkép állapítja meg: A 91500—920. belügyminiszteri rendelet értelmében a paprika beváltási ára kilogramonkint: édes 68 korona, félédes 60 korona, rózsa 56 korona, erős 44 korona és kereskedelmi paprika 26 korona. Nagykereskedői árak 8 koronával magasabbak, kiskereskedői árak 12 koronival, detail árak 16 koronával magasabbak a beváltási áraknál. A füzéres paprika kilogramja maradt 30 korona. \ / t^ST Briliánsokat, használt ékszereket, arany és ezüst régteégeket igen MAGAS ÁRBAN megvételre keresünk. 284 Fischer Testvérek K: DBLMAQYARORSZAO Szeged, 1920 március 21. Dr* Vasek Ernő és dr. Battlay Géza nyilatkozata a „Nemzeti Újság" cikkéről. (Saját tudósítónktól.) A Nemzeti Ujsdg február hó 18-i számában .Szeged helyzete a francia megszállás alatt" cimen egy interja jelent meg, amelyet Huszka István folytatott le dr. Vasek Ernő főispánnal. A cikkben dr. Vasek Ernőnek olyan kijelentései foglaltattak, mint „a félelmesen rendezetlennek mondható anarchikus állapotok*, „atyafiságos politika", továbbá a szociáldemokrata-párt választási harcáról szóló valótlan adatok, amelyek a főispán részéről korrekcióra szorultak. A főispán a helyi lapok február 24 i számában nyilatkozott is a Nemzeti Újság cikkében foglalt kijelentések helyesbítése céljából. E nyilatkozatára Huszka István, a Nemzeti Újság belső munkatársa a Szegedi Uj Nemzedék vasárnapi számában válaszolt s az interjúban közölt kijelentéseket megtörténteknek nyilvánítja, .elszólásról", vagy „falszumokról" szó sem lehet, legfeljebb a főispán volt rosszul informálva, amikor a szóbanforgó kijelentéseit megtette. Dr. Vasek Ernő kormánybiztos-főispán hétfőn délelőtt magához kérette a helyi lapok tudósítóit s Huszka István nyilatkozatára a következőket mondotta: — Egy izben már tettem közzé egy korrekciót a Nemzeti Újság cikkére vonatkozólag, amelyben kijelentettem, hogy az .anarchikus" kifejezést az interjú alatt nem használtam. Az .anarchikus" szót a cikkíró a cikk bevezetésében, az úgynevezett .kopf"-ban használta, amit az újságíró önmaga ir. A cikkben közölt interjúban a kifejezés nem is fordult elő. — A szociáldemokraták választási harcaira vonatkozólag a következőket mondottam: 1. A második kerületben 4280 üres szavazólapot adtak le, ami természetesen a szociáldemokratáktól származik. 2. Az első kerületben még ennyi szavazatot sem kaptak volna, mert az első kerületben az intelligencia többségben van s magam is tudom, hogy a keresztényszocialistapárt itt a legerősebb. 3. A harmadik .kerületben már többet kaptak volna a szociáldemokraták, mert a paprikarendeletet előnyösen felhasználhatták agitációs célokra. Rosszul informálva, amint Huszka István irja, nem lehettem, hiszen nyilvánvaló, hogy tudomásom volt arról, hogy a szociáldemokraták részt sem vettek a választási küzdelmekben, sőt az első és harmadik kerületben szavazás sem volt. — Az .atyafiságos politika", amely a város vezetésére vonatkozik, szintén tévesen került az Interjúba. Konkrét eseteket emiitettem fel a város közügyeire vonatkozóan, igy a kórház és a tanyai vasút ügye. Ezt nevezte el a cikkiró esaládi politikának. — Interjúmat különben végighallgatta dr. Battlay Oejza Csanádmegye és Makó város főispánja, valamint Árky József, a keresztényszocialista-párt központi titkára, akik bizonyságul szolgálhatnak arra, hogy a cikkben foglalt kifejezéseket nem használtam. Dr. Battlay Oejza az alábbi nyilatkozatot tette az ügyben: — Ki kell jelentenem elsősorban, hogy az interjút elejétől végig hallottam. Nem állithatom, hogy minden egyes szóra emlékszem, igy nem emlékszem arra, hogy dr. Vasek Ernő az .anarchikus" szót használta-e, vagy sem. Arra azonban, miután a* interjú ez a része engem is igen érdekelt, részletesen emlékszem, hogy .atyafiságos politikát" nem emiitett, csak két konkrétumot hozott fel a város közügyeiből: a kórház és a tanyai vasút ügyét. Nyilatkozatában maga Huszka István is elismeri, hogy az .anarchikus" jelzőt önkényesen használta, ami nagy rést üt a páncélzatán. — Az is világos, hogy dr. Vasek Ernő nem sorolhatta fel a sikkben foglalt s a szociáldemokratákra vonatkozó számadatokat, mert nyilvánvaló, hogy a főispán nem lehetett anynyira félrevezetve s oly rosszul informálva, hogy ne tudott volna a szocialisták pass^r magatartásáról. Kétmillió gyűlt eddig össze a nemzeti hadseregnek. Dr. Vasek Ernő kormánybiztos-főiapán kedden közigazgatási, közélelmezési és politikai ügyek elintézése céljából Budapestre utazik. Kedden viszi s ajánlja fel a kormánynak a főispán a nemzeti hadsereg részére eddig összegyűlt kétmillió koronát is. A gyűjtés még folyik, különösen a tanyavilágon, ahol azt az idő rövidsége miatt ezideig nem tudták befejezni. Az adakozók névsorát a gyűjtés befejezése után közzéteszik. A gyűjtéssel kapcsolatosan igen kedves és emlitésreméltó epizódók játszódtak le a városban. Igy a diákgyerekek nyakrafőre hoztak 100—150 koronákat a főispáni hivatalba. A pénzt alkalmi szinielőadásokon gyűjtötték s valóságos vándortársulat működött, amely minden gyűjtésre alkalmas helyen felütötte tanyáját. A törvényszéken Paratzkay járásbiró vezette a gyűjtést. Felszólította a tisztviselőket, adjanak bármily keveset is, mert 10 fillér is több a semminél. Névsorolvasásközben ajánlotta fel mindenki a maga kis adakozását, amennyi abból a szegény kis hivatalnoki gázsiból telik. Az egyik telekkönyvvezetó, amikor hozzája értek, azt mondta, hogy nem tudja még mennyit ad, de adni fog bizonyosan. Többször felszólították az adakozásra, de mindig ugyanezt a választ adta. Hosszas zaklatásra végül is igy indokolta meg várakozó álláspontját: — Most adom el a szekrényemet. Ha többet kapok, többet adok. A tisztviselónyomor mögül kiragyogó hazafiság e példája ntán még egy kedves és követésreméltó esetet említünk meg. A város pályázatot hirdetett évente a tulajdonában levő írógépek javítására, kezelésére. Az idén egy olyan ajánlatot kapott, amellyel senkisem konkurálhat. Keller Ármin irógép-müszerész tette az ajánlatot, amelynek kiemelendő része a következőképen szól: - Én hajlandó vagyok és kötelezem magam a város tulajdonában levő 60 darab írógép jókarbantartását a szokásos feltételek mellett elvállalni olyképen, hogy a munkámért járó egész évi dijat a tekintetes Tanács a nemzeti hadsereg pénztárába folyósítja. Abban a reményben, hogy ezen szerény ajánlaton többi iparostársaim is felbuzdulva szintén dolgoznak a hadsereg javára, azt hiszetn, hogy hazánkon és hadseregünkön ilymódon is tudunk némikép segiteni. Miután a gyűjtés még nincs befejezve, a közönségnek még mindig alkalma van a ragyogó példák számát megsokszorozni. Aranyat, brilliánst ékszereket, platinát minden mennyiségben legmagasabb áron vásárolok FlftftfFR K ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉ ->Z I laVIILIV I\. K„lt.kiv(bil alllilt. 141 Cigaretta töltők! Cigarettahüvelyeket, vattás 2 es és 3-as U 1 1{ Qnör»f€lTffÁ a legolcsóbb árak mellett vásárolhatók a I 11 U 1 0|Jt?vlulliV szivarkahüvely fóraktárában, Szeged, Jókai-utca 11. Telefon 15—20. Viszontelárusitóknak is legolcsóbb bevásárlási forrás.