Délmagyarország, 1920. március (9. évfolyam, 50-74. szám)

1920-03-21 / 67. szám

ben a teljes ellenzékiséf! és a negáció állás­pontjára helyezkedett. Mindazonáltal remélhető, hogy a kölcsönös jóakarattal és bizalommal folytatott tárgyalások a vidékre sem tévesztik el hatásukat és a szocialista-pártszervezet bele­kapcsolódik a politikai és gazdasági életnek folytonosságába. (N. U.) (Rubinek a szociáldemokratákkal való tárgyalásokról.) Budapest, március 20. A szociáldemokrata­párttal való tárgyalásokra vonatkozólag Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter ezeket mon­dotta a 8 Órai Újság munkatársának : — A pártok vezetői között történt megbe­szélések jó eredménnyel kecsegtetnek. A szociáldemokrata-párt vezetői kijelentették a párt és a szociáldemokrata munkásság kész­ségét az újjáépítésben való részvételre, a terü­leti integritás védelmére, az osztályharc eset­leges felfüggesztésére és általában a kormány támogatására minden olyan kérdésben, amely a nemzet nagy érdekeit szolgálja. Ezzel szem­ben a hatalomból nem kívántak részesedést, csak azoknak a demokratikus szabadságjogok­nak biztosítását kérték, amelyeket a koncen­trációs megegyezés is megígért nekik. Ennek nincs is komolyabb akadálya. Viszont azon­ban a szociáldemokratáknak számolni kell vele, hogy ma kivételes állapotok vannak, amikor ugy a gyülekezések és egyesülések, mint a vélemény- és sajtószabadságnak bizo­nyos törvényes korlátai kell, hogy legyenek, amelyeket minden pártnak egyformán tűrni kell az ország érdekében. (Gróf Teleki nem fogadja el a külügyminiszterséget.) Budapest, március 20. Gróf Teleki Pál Neuillyből levelet intézett a miniszterelnökhöz, amelyben tudalja, hogy a, neki felajánlott kül­ügyminiszterséget nem fogadja el. A miniszter­elnök ezért a külügyminiszteri állást más poli­tikusnak, vagy egy hivatásos diplomatának fogja felajánlani. A keresztény rfemzeti egyesü­lés pártjában gróf Sigray Antal és Pékár Gyula nevét emlegették, mint akik a külügyminiszteri állás betöltésénél leginkább számbajöhetnek. Későbbi jelentés szerint Telekit sikerül még rábirni arra, hogy a külügyi tárcát elfogadja. (A kisgazdapárt jelöltjei az államtitkári állásokra.) Budapest, március 20. A kisgazdapárt elnöki tanácsa értekezletet tartott, amelyen megejtették a betöltendő állásokra és a pártnak jutó fő­ispán-kormánybiztosságokra a jelölést. Hir sze­rint belügyi államtitkár Meskó Zoltán, föld­mivelésügyi államtitkár Mayer János és kisgazda államtitkár Patacsi Dénes lesz. Csongrádmegye föispán-kormánybiziosául Egan Imrét jelölték. flranuaí, brill iájisf ékszereket, platinát minden Riennyiségbei. legmagasabb áron vásárolok FI5\fHFR V ÓKAS ES ÉKSZERÉSZ I IOUlLI\ K«ri6'kAvébái msllctt. 34. KERTÉSZ ANDOR kölcsflnkönyvtára Zrlnul-utca 2. = Telelőn IZ—80. Magyar, német, francia könyvújdonságok. DELMAQYARORSZAO Csöszavatás. Öreg, ősz, figyegős bajuszu gazdaember állított be dr. Pávó Józsefhez, a polgármester jegyzőjéhez s görbe termetét a padló felé ejtve, stílusos mozdulattal az íróasztalra tett egy nagy, vászonkötéses könyvet, amely az alábbi otromba, piros betűkkel megrajzolt jegyző­könyvet tartalmazta: — Felvétetett 1920 január 8-án Lörincz Imre tanyáján, érdemes gazdaság összegyűlvén Pásztorfogadásra és megfogadta "közpásztornak Farkas Mátyást Báló járási Szűz falkához a következő Feltételek mellett, minden egy darab marha után a bér 12 korona, egynegyed véka I rozs, akinek pedig nincs gabonája a napi árat I fizeti és minden egy csikó után 14 korona és egynegyed véka rozs. A Pásztor tartozik a falkát a Megfelelő bojtárokkal ellátni és a tüskét a járásból kiirtani, az állást elboronálni és a járást lehetőleg őrizni. Előttünk: (Négy aláírás.) Az öreg gazda egy fejlett legény izmos alakjára mutatott, hivatalos komolysággal igye­kezvén bemutatni az uj pásztort, akit hivatalos közeggé való avatása, hatósági igazolványok­kal leendő ellátása és eskületétel szempont­jából bátorkodott a pDlgármester szine elé vezetni. Mert nagy ur ám egy pásztori" A laikusok el sem tudják képzelni eme alantas­nak vélt mesterség széles hatáskörét s felelős­ségteljességét. Épp ezért tisztelettel ajánljuk figyelembe azt az érdekes könyvet, melynek cime: „Szolgálati könyv mező- és hegyőrök részére". (Magyarázatokkal bővített kiadás.) Idézzünk a nevezetes könyvből néhány pa­ragrafust, rögtön megértjük a mesterség óriási jelentőségét s megértjük azt a nagy respektust, amellyel a tanyavilág e minden lehetőre fel­hatalmazott egyénnel szemben viselkedik. íme néhány idézet: I. Mezőrendészeli ügyekben saját érzéki ész­leletei alapján tett vallomása ellenbizonyiték. hiányában teljes bizonyító erővel bir. Ezen kiváló jogosítvány kizárólag a felesketett, akár községi, akár magánszolgálatban álló mező­őröket illeti meg. 2. Az ellene szolgálata köz­ben elkövetett tettleges erőszak, vagy veszélyes fenyegelés esetén a magyar büntetőtörvény 165. szakasza hatóság elleni erőszak bűntettét álla­pítja meg. 3. A pásztorok legkiemelendőbb s a magántulajdon szent jogát megsértő emberekre legveszélyesebb joga, a fegyverhasználat joga. A pásztor (mező, hegv^i) szolgálatadója által forgópisztollyal lálandó e!. • De térjünk vissza e nagystílű élethivatás száraz szabályrendeleteinek ismertetésétől a polgármesteri hivatalba. A jegyző a nyomtat­ványos szekrény legmélyéről, hosszas és fárad­ságos keresgélés után előszedte a fentebb jelzett könyvecskét s kiállította azt az uj pásztor ne­vére. Miután megtörtént az úgynevezett írás­tudók között annyira rettegett névaláírás, a jegyző bevezette ügyfeleit a polgármesterhez, aki egyedül hivatott a megesketés magasztos ténykedésének elvégzésére. Az öreg gazda odaalázatoskodolt a polgár­mester elé s tisztelete legmagasabb jeléül kezet nyújtott neki. (A jegyzőt nem méitatta erre a kitüntetésre.) A pásztor, félszeg alakját a hát­térben helyezte el s leplezhetetlen 'lámpaláz tükröződött arcán. — Tegye a szivére a jobb kezél, — mon­dotta a polgármester s intett a legénynek, aki j a jobb kezét megtalálta ugyan, de szive dobba­nását, amely ugyancsak ei-ős volt, sehogy sem tudta kitapogatni jól bélelt bekecsén. A meghatározott külsőségeknek végre is j megfelelvén, a jegyző felo vasása nyomán letette j 'az esküt: Szeged, 1920 március 21 — Én, Farkas Mátyás esküszöm a minden­ható és mindentudó Istenre, hogy az örizetem álá bízott határra (dűlőre, vadászati, halászati területre stb) és mindarra, ami hozzá tartozik, hűségesen felvigyázok és azokat, kik az őrizetem alá bízott területen kárt okozni megkísérlik, késedelem nélkül feljelentem, ha szükséges, megzálogolom, vagy letartóztatom, minden kárt tehetségemhez képest gátolok és az okozott károkat legjobb tudomásom és lelkiismeretem szerint megbecsülöm, ártatlant hamisan nem vádolok s nem gyanúsítok, az őrizetet és szol­gálatomat gazdám tudta és beleegyezése, avagy mellőzhetetlen szükség nélkül el nem hagyom s mindarról, ami gondviselésem alá bizatik, mindenkor felelős leszek. Isten engem ugy segéljen! — Na, — mondotta a polgármester — ha mindezt megtartja, amire megesküdött, becsü­letes csősz lesz magából. — Kezet adott a legénynek s megveregette a vállát. — Dolgozzon szorgalmasan s tisztességesen ... — Igön ám, nagyságos polgármestör ur — vetette közbe az öreg, aki mindeme pillanatig mély áhítattal s hangtalanul támaszkodott vadonatúj ostornyelére — tetszik tűnni, fiatal­embör a gyerök, hát besorozták katonának. Kérdözném, hogy hát mit lőhetne csiná'nt, hogy né kőjön berukkoni néki. Ugy gondó'tair., hogy a polgármestör ur lönne letösletinkább az illetékös, hogy lőhetne valamit intézködni. Ha mán mögfoga'dtuk, mögenten néhogy el­vigyék. A polgármester a katonai ügyosztályhoz uta­sította őket. Majd ott megmondják, hogy mit kell csinálni. Megindultak. A folyosón aztán a igy szólt a pásztor: KORZÓ-MOZI <f Telefonszám 11—85. Vasárnap, hétfőn és kedden, március 21., 22. és 23-án ~ DUMAS kalandor­regénye filmen! Gróf Monté Cristo III. rész. Előadások 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap 2, 7. 4, 5, 7 és 9 órakor. Óráját és ékszerei! szakszerűen iavilja a jóhirnevü Elsőrendű nagy I - f I / „ « m ff javítóműhely! = I I I I % J 0 % j* 6 I Ajánlja pontosan beszabályozott óráit és modern ékazerraktárát 287 mliórás és ékszerész, Dugonics-tér 11. (A Brauswetter-cégnek volt 10 évig elsőrendű szakmunkása.) Törött aranyat a legmagasabb árban veaz.

Next

/
Thumbnails
Contents