Délmagyarország, 1920. február (9. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-19 / 40. szám

Szeged, 1920 február 19. DBLMAQYARORSZAG A politika eseményei Andrássy az államfói Javaslatról. Az U. N. munkatársának az államfői javaslatról gróf Andrássy Oyula a parlament folyosóján a következőket mondotta: — Az a benyomásom, hogy jó volna visszatérni a régi parlamenti szokásokhoz és csak akkor vinni a parlament elé a javaslatot, ha a bizottságok már letárgyalták. A föhatalomról szóló javaslatot pártok tárgyalták, mielőtt a Ház még megalakult és a bizottságok a javaslatot letárgyalták volna. A törvényhozás súlypontját ez a módszer a pártokba helyezi át és a szakszempontokat teljesen nullifikálja, mig a pártszempontokat előtérbe tolja és szakit minden parlamenti szokással. Remélem szonban, hogy ez a módszer nem fog állandósulni és hogy ennél a javaslatnál módja lesz felszólalni olyan közönséges halandónak is, aki nem tagja semmiféle pártnak, de tagja a nemzetgyűlésnek. Általában nagyon kell ügyelni a javaslatok alapos és, beható megtárgyalására. Miután pincs főrendiház és nincs Mrályi vétó, óvakodni kell az elszeleskedett törvényjavaslatoktól és még nagyobb súlyt keli vetni a szakszerű tárgyalásokra, • mint régen. Nagy baj volna, ha szokássá válik a kulisszákban fait a complit-t teremteni, mielőtt a nagyközönség megismerte volna á javaslatot és mielőtt szakszerű vita tisztázná a javaslat jogi és politikai szempontjait Szmrecsányi közbeszólása. Budapest, február 18. A nemzetgyűlés szerdai ülésének mégkezdése előtt Sd/ifforPál felkereste Bernáth Béla korelnököt és közölte vele, hogy reflektálni akar Szmrecsdnyt Györgynek közbeszólás formájában elhangzott ama vádja ellen, hogy a zsidók nem vettek részt az fellenforradalomban. Sándor Pál statisztikai adatokkal akarja bizonyítani, hogy ez a közbeszólás nem fedte a valóságot Sándor Pál szándékáról tudomást szerzett Huszár Károly miniszterelnök és felkérte Sándort, hogy halassza felszólalását holnapra, amikor már megválasztott elnöke lesz a Háznak. Viszont Szmrecsányi György, a M. T. I. munkatársának kijelentettél hogy tegnapelőtt Huszár Károly beszéde közben azt kiáltotta, hogy zsidó ellenforradalmár nincs, nem felel meg a valóságnak, ezt annál kevésbé mondhatta, mert hiszen közvetlen tudomása van arról, hogy Csornán és Gyöngyösön zsidó ellenforradalmárt is akasztottak fel. Pallavicini kilépése a kisgazdapártból. Budapest, február 18. őrgróf Pallavicini 'György levelet intézett a kisgazdapárthoz, amelyben bejelenti, hogy kilép a pártból. A levél a kilépés okául azt említi föl, hogy az őrgróf nem látja a keresztény irány érvényesülését a pártban. A kilépést tudomásul vesszi a párt, de felszólítja Pallaviclnit, nevezze me| azokat, akik kommunisták voltak. Orotd Győző, a kisgazdapárt tagja, miután a kom munizmussal kapcsolatban vádakat emeltek ellene, vizsgálatot kért maga ellen. — NagyatáJi Szabó István szerint Pallaviciniben olyan ember lépett ki, akinek pálfordulására eleve számítottak. Rui/inek szerint Pallavicini részéről a kilépés a hála azért, hogy besegítették a parlamentbe. Rubinek nem hiszi, hogy hogy Pallavicini követőkre talál. Aranyai, brllliánsí ékszereket, plafináf minden mennyiségben legmagasabb áron vásárolok FISCHFR IC órAs és ékszerész I IOVIILIV ly. K.r.é.kávíhí, m.lkt,. 341 Hölgyfodraáz és manikürszalon CASKÓ BÉLA & HOFFMANN É ISKOLA-UTCA 7. 333 TELEFON 10-61. Szeged is királyságot akar -Horthy legyen az ideiglenes államfő. — (*~ját tudósítónktól.) Szeged lakosságát népgyűlésre hivták össze, hogy más törvényhatóságok példájára mondjon véleményt az ország államformája és az ideiglenes államfő személyének kérdésében. A népgyűlést szerdán délelőtt 11 órakor tartották meg a városháza közgyűlési termében, amelyet a megjelentek zsúfolásig megtöltöttek. A város vezetőségét dr. Vauk Ernő főispán, dr. Somogyi Szilveszter polgármester, dr. Botlka rendőrfőkapitány és a városi tanácsnokok képviselték. A mindvégig lelkes és meleg hangulatu népgyűlés lefolyásáról alábbi tudósításunkban számolunk be:. A népgyűlés , V első szónoka dr. Tóth Imre ügyvéd volt, a népgyűlés összehívásának kezdeményezője. Beszédében a következőket mondotta: — Ezeréves magyar hazánk sok szenvedésen és megpróbáltatáson átesett polgársága történelmi időket élt át. Még érezzük a hatásukban oly rettenetes vihar tobzódását, amely átsüvitett hazánkon, amely meg recsegtette a királyi trónt, az uralomtól megfosztotta az ország akkori királyát és megsemmisitette a Habsburg-ház uralmát I Az azóta egymást követő kábulatból az ország még magához sem tért, de máris tudatára ébredt annak, hogy elérkezett annak az ideje, mikor határoznia kell az államforma, valamint az ideiglenes államfő személyének kérdésében. (Éljen a királysági Éljen HorthyI) Azok, akik a legelemibb erkölcsi jogokat lábbal tiporták és azok, akik legutóbb is az ország kormányzását intézték, nem a nemzet bizalmából odahelyezett egyének voltak. Vissza kell térnünk a királyság gondolatához I (Éljen a királyság t) Olyan főre kell illeszteni Szent István koronájáf, amely az ország belső békéjét, nyugalmát, valamint az ország területi integritását is biztosítani tudja és aki visszavívja azt, hogy a magyar csillag magyar tenger tükrébe hulljon, (Éljenzés, taps.) Vérbeli magyar ember lelke a köztársasági államformához nem ragaszkodható. Maga Kossuth Lajos sem volt hive a köztársasági államformának és élete végéig ragaszkodott a királysághoz. Ha a nemzet elhúzódott a királytól, válaszon más királyt Azok, akik a legutóbbi idők eseményeit ismerik és figyelik, nem csodálkozhatnak azon, hogy mi királyt akarunk államfőnek. (Éljenzés,) Ami az ideiglenes államfő személyinek kérdését ilieti,, ml az ösazea pártok fölött álló Hoithy Miklóst akarjuk I (Hosszas, zajos éljenzés.) Abban a hitben élek, hogy az ország első és legnagyobb magyar városának kell az elsőnek lenni, amely Horthy mellett megnyilatkozik. Horthy volt az, aki itt Szegeden a semmiből, ványból varázsolta elő azt a nemzeti' hadsereget, amely azóta díszévé és büszkeségévé lett az országnak! (Éljen Horthy!) Beszéde végén dr. Tóth Imre kifejti, hogy e népgyűlés összehívására feltétlen szükség volt, mert Szeged város polgárságának is £ lkaimat kellett adni arra, hogy erkölcsi kötelességének eleget tehessen. A népgyűlés további vezetőjéül dr. Végman Ferenc ügy védet ajánlja. (Éljenzés.) A nagy tetszéssel elmondott beszéd után dr. Végman, mint a népgyűlés által megválasztott vezető szólalt föl. A kálváriának sok stációját járjuk immár hosszú idő óta és szeretnénk végre a feltámadás stációjához is eljutni. Eljutottunk végtérre is odáig, hogy összehívták a nemzetgyűlést s igy már remélhető, hogy az országban rend lesz, tekintély és fegyelem. Ugy tudom, hogy Szeged város közönsége ennek megteremtéséhez a maga részéről is hozzá akar járulni, miért is a népgyűlést ezennel megnyitom. A jegyzőkönyv vezetésére felkérem dr. Szeles József és dr. Erőskövy ügyvéd urakat. Ezután dr. Széli Gyula emelkedik szólása. — Ennek a nemzetnek — mondotta — egyetlen törvényhozó testülete sem állt olyan nehéz feladat előtt, egy törvényhozó testületre sem vártak nehezebb problémák megoldásai, mint a most egyesült nemzetgyűlésre. Előbb végig kellett szenvednünk s proletárdiktatúrát az idegen fosztogatók rombolását és végül az ország darabokra szakítását A huszadik században akarnak olyan merényletet elkövetni, mely egy ezredéves ország sírját képezné. Azt akarják, hogy ne maradjon ennek az országnak szene, sója, élelme, földje, tengere, aranya, ezüstje: szóval semmijel A végvárainkat, ahonnan nagynevű vezéreinket kaptuk, akarják tőlünk v elvenni. Azt akarják, hogy Magyarországnak soha ne támadhasson több Rákóczija és Kossuthja I Ugy körülzárnak bennünket, hogy az országból senki se be, se ki, ne mehessen. Nélkülünk határoznak, de o}abb üszkét szórják el a bábomnak. Európa jövendő békéje igy nem készithető^elő, viszont történelmi igazságokat még a hódítók sem dönthetnek meg. Nekünk csüggednünk nem szabad s a jövő alapjait már most le kell raknunk. A régi alkotmányt kell visszaállítani. Dönteni kell az államforma (Éljen a királyság!) és az államfő személyének kérdésében. (Éljen Horthy!) Szegednek e tekintetben céltudatosan kell irányt mutatnia. Felteszem tehát a kérdést: királyság, vagy köztársaság? A közönség hosszasan tüntetett erre a királyság mellett. A zajos éljenzés lecsillapodása után a szónok igy folytatta: — Itt mindig alkotmányos királyság volt és én másképen Magyarországot el sem tudom képzelni, mint királyságnak. Mindenki kívánságát tolmácsolom tehát akkor, mikor Szeged népe nevében leszögezem a tényt, hogy a királyságot akarjuk! Itt még nagyobb erővel nyilvánult meg a közönség soraiban a tetszés, mig a szónok igy folytatta: — Fontos kérdés az is, hogy kire lenne bizható az ország ideiglenes irányítása? (Éljen Hdfthy!) Egész ember kell ide, puritán jellemű és talpig magyar. Én ilyen férfiúnak ismerem Horthy Miklós fővezért, kit az ideiglenes államfői tisztség betöltésére a le?alkamasabbnak tartok. (Éljen Horthy Miklós!) Tehát, éljen Horthy Miklós, ideiglenes államfői Hosszantartó zajos éljenzés után Széli Gyula elfogadásra ajánlotta az alábbi, szövegű határozati javaslatot és indítványozza, hogy ezt a miniszterelnökhöz, a nemzetgyűléshez és Horthy Miklóshoz juttassák. Határozati javaslat. Hiven az ország ezredéves hagyományához, Szeged szabad királyi város összlakosságának szilárd meggyőződése az, hogy az ország belső rendjének, nyugalmán nak megvalósítása, gazdasági jövőjének megalapozása és fellendítése, a polgári és közszabadság kiépítése és megóvása, Magyarországon kizárólag az alkotmányos királyság államformája keretében érhető el és ezért határozottan kivánja, hogy a nem- • zetgyülés a királyság államformáját emelje törvényes erőre, hogy -ilymóden Sient István koronája s a szent koro ia varázsa, régi nagy királyaink idején tapasztalt fényében tündököljön ismét és ezáltal országunk flranuaí, ezüstöt, brilliánsokat, réi3: pénzeket, Omega és Schaffhauseni órákat legmagasabb árban I vesz BOKOR IZSÓ ékszerész Kelemen-utca 7. Telefon 10-07.