Délmagyarország, 1920. február (9. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-15 / 37. szám

AGYARORSZÁG bierk«*iiut« hiadóiHvitai SZEGED, BOLDOGAS8ZOHY-SUOÁKUT 4. t>l*M A werkea/t-Jaeit éa kiadóhivatal tclelonja: 305. Szeged, 1920 A nemzetgyűlés. A jövő héten összeülő nemzetgyűlés elé a lehető legnagyobb várakozásokkal tekint az egész ország, ez csak természetes. De .naga a nemzetgyűlés is ilyen várakozásokkal tekinthet és méltán, a saját munkája elé. Hiszen még csak találgatni is alig lehet, milyen is lesz ez az uj parlament, amely a forradalmat fogja likvidálni. Forradalmi alakulás az uj nemzetgyűlés is s körülbelül ez az egy bizonyos felőle. Hiszen éppen olyan módon jött létre, mint a nagy francia assambiée nationále és egész jelentősége és hivatása az, hogy constituante legyen, azaz uj alkotmányt, uj rendet, egy lázban és szenvedésben vergődő ország népének nyugalmat, békét, a fejlődés lehetőségeit biztosítsa. Szinte csupa ismeretlen név szerepel az összetételében, ismeretlen, uj hangzású nevek, amelyeket az uj idők uj kurzusa hozott felszínre, emelt ki a homályból, a névtelenségből, abból a káoszból, amely hónapok óta uralkodott a magyar közéleten. Ma még azt sem tudjuk, hogy a két nagy párt közül meiyiké a többség, a hatalom, a kezdeményezés joga és kötelessége. Az ismeretlen nevek egyelőre ígéretet is jelenthetnek, de határozatlanságot is egyben: az ismert nevek hiánya azt is mondhatja, hogy most itt egy uj politikai korszak kezdődik, más emberekkel, más ideálokkal és más programokkal. S utóvégre minden ismert név az ismeretlenség tengeréből bukkant ki egyszer és a hazának ma nem is annyira nevekre, mint meggyőződéses, értelmes, lelkes, derék és buzgó férfiakra van elsősorban és mindenekfölött égetően nagy szüksége. Ha valaha, most áll a költő igéje, hogy legyen minden magyar utód külömb ember, mint apja volt! Bizonyos azonban, hogy tapasztalat nélkül, hogy ugy mondjuk, politikai is- j kola nélkül mindig nehéz volt egy nem- i zetet vezetni, a nemzeti haladás, boldo- j gulás útját megkeresni, egyengetni és1 kijelölni s mindez ma százszor nehezebb.! Éppen azért az uj nevek, az ismeretlenek hatalmas tömegét látva, inkább azokra gondolunk, akik hiányoznak. Inkább attól tartunk, hogy azok távolELŐFIZETESI ARA: cgéex évre 144.- K negyedévre 36.- K félévre . 71 — K «gy hónepre 12.- K ire 6Q Httéf. IX. évfolyam 37. szám. Nyomda: SZEGED, PETŐFI SÁNDOR SUGÁRUT I. 8ZÁM A •yowda telcto»j«: 16-34. Vasárnap, február 15. létét sínyli meg majd az uj éra, Sz uj kurzus, az uj politika, akik valakik voltak a múltban és ma kénytelenkelletlenül félreállottak, elmaradtak, mert félreállították vagy elmarasztalták őket. Ez a Tneggondolás az, ami egy Rákosi Jenőt is aggodaiommal tölt el a jövő, a közel jövő, a legközelebbi föladatok megoldása tekintetében. És mik ezek a föladatok? A lét és nemlét legnagyobb kérdései, a nemzet életébe vágó, világrengető problémák bizony ezek egytőlegyigA küszöbön álló békekötés, az uj ország uj alkotmánya, a gazdasági, szociális és kulturális kérdéseknek egy olyan bonyolult és súlyos komplexuma, amelyek a legkülömb magyar elmék és erők teherbírást követelik maguknak. Nemcsak nagy idők, de példátlanul nehéz idők föladatai ezek. A külső és belső politika erőszakosan összetépett és összezavart szálait kell itt kibogoznia a most összeülő magyar nemzetgyűlésnek, az uj constituantenak. Egy uj ezredév alapjait kell most valósággal lerakni, szilárd és okos alapokat, amelyekre lassú, szívós, fokozatos fejlődéssel tovább építeni lehessen. Itt válik el, hogy mennyi munka- " készség, mennyi államfentartó bölcseség és mennyi önzetlenség gyűlt össze abba . az uj alakulásba, amely erre a titáni föladatra vállalkozott s ehhez erőt, tehetséget, tudást és rátermettséget érez magában. A nagy teherpróba hamarosan eldől, óhajtva reméljük, az ország, a nemzet, a nép, a jobb jövő javára, amelyért életben,. vérben, anyagi és erkölcsi javakban már annyit áldozott ez a mi mindent megpróbált generációnk. . Elkészült a javaslat az ideiglenes államfőről. — Az első javaslat a nemzetgyűlésen. — Budapest, február 14. A minisztertanács tegnap letárgyalta az Ideiglenes államfői hatalomról szóló törvényjavaslatot, ma délelőtt nié^ egy pártközi konferencia foglalkozott vele a miniszterelnökségen és előreláthatólag a jövő hélen a nemzetgyűlés elé kerül ez az első törvényjavaslat, amelyet a népképviselet elé terjesztenek. Mint törvény, valóban történelmi jelentőségű lesz a jsvasiat. Az első törvényes szál,.amety az összeomlás zűrzavaraiból a normális alkotmányos élethez vezeti vissza a nemzetet. A törvényjavaslat kiinduló pontja az, hogy a királyt hatalom gyakorlása és ezzel az alkotmányos élet megszűnt s a képviselőház feloszlatta önmagát, a főrendiház ezt tudomásul vette, ülésezését berekesztette, a békekötés sürgőssége is megköveteli azonban, hogy a nemzet akarata kifejeztessék és ezért az ideiglenes kormány apellál a népre, amely a legszélesebb, a legdemokratikusabb választói jog alapján megválasztotta a uemzeti szuverenitási képviselő népkepviseletet. Ez az intézmény van hivatva arra, hogy helyreállítsa az alkotmányos életet és gondoskodjék az egész alkotmányos élet alapjának az idő követelményeihez mert átalakításáról. A következő szakaszban a javaslat ugyanazon törvények oltalma alá helyezi a népgyűlést, amelyek azelőtt országgyűléseinket védték. A továbbiakban állapítják meg az ideiglenes államfői hatalom, a kormányzó jogkörét. E szerint a kormányzót a királyi hatalomban foglalt jogok gyakorlása a következő korlátok közt illeti meg: A szabályszerűen alkotott törvények kihirdetését a kormányzó nem tagadhatja meg. Két év előtt csak törvény oszlathatja fel a nemzetgyűlést. A végrehajtóhatalmat a kormányzó kizárólag a nemzetgyűlésnek felelős kormány által gyakorolja. Nemességet- nem adományozhat. Altalános kegyelem csak törvény által adható. A fő kegyúri jogot nem gyakorolhatja. A kormányzó nemzetgyűlés előtt tesz esküt Szent István koronájára, hogy tisztét a magyar alkotmány szellemében fogja gyakorolni. Tisztének gyancrlásában sérthetetlen a . kormányzó személye. A kormányzót a főméltóságu cím illeti, számára a nemzetgyűlés tiszteletdijat állapit meg. A következőkben a törvényjavaslat megadja a felmentést az augusztus 7. .óta működő kormányoknak, kimondja a közös ügyek megszüntetését Ausztriával. Semmisnek mondja ki az úgynevezett néptörvényeket és a tanácsköztársaság rendeleteit. Megállapítja a minisztériumok számát és e törvénnyel létesül először törvényesen a hadügyminisztérium, népjóléti minisztérium, nemzeti kisebbségek minisztériuma és a közélelmezési minisztérium. Megszünteti a javaslat a király személyekörüli minisztériumot és megállapítja, hogy a volt honvédelmi minisztérium, hadügyminisztérium. Apponyi négyheti szabadságot kér a nemzetgyűléstől. Buáapest, február 14. Gróf Apponyi Albert jászberényi mandátumának benyújtásával dr. Czettler Jenő jákóhalmi képviselőt bizta meg, aki a mandátummal együtt gróf Apponyi Albertnek a kővetkező kérelmét terjeszti a nemzetgyűlés elé: Igen tisztelt Elnök ur! Minhogy Magyarország képviseletében a kormány megbízásából Óráját és ékszerei! szakszerűen Javítja a jóhirnevü Elsőrendű nagy | ^ j J| ^ ^ §©f müór*8 é8 ékszcré8z> Dugonics-tér 11. javítóműhely! Ajánlja pontosan b«rab*lyozott óráit to modenTéka;erraktárát 287 (A Brauswfttter-cégnek veit 10 evig eisérendi szakmunkása.) Törött aranyat a legmagasabb árban