Délmagyarország, 1920. február (9. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-10 / 32. szám

ft.«rkM«t<téév WadóMyaUti SUOED. BOLDOOAMZONT-MOAROT *. UA* AMerksaitaeé^^^^^ Szeged, 1920 A tisztviselők küldött­sége a főispánnál. — memorandum a kormányhoz. — (Saját tudósítónktól.) A köztisztviselők tnon­stre-deputációja szerdán délelőtt dr. Somogyi Szilveszter polgármester előtt feltárta a szegedi szenvedő tisztviselők nyomorát Most tudomást szereztek arról, hogy a fő­ispán Budapestről hazaérkezett Szegedre. Egy nyolc tagból álló küldöttség hétfőn délben 12 órakor ót is felkereste. A küldöttség vezetője Somogyi Sándor fómozdonyvezetó volt, aki rövi­den ismertette a főispánnak a tarthatailan hely­zetet, hangsúlyozva, hogy halasztani tovább nem lehet a segitést, mert a tisztviselők most már a legrosszabb helyzetben vannak. Meg­nyugtató választ kér a főispántól. Ha ezt a tisztviselők meg nem kaphatják, akkor már holnap a miniszterelnökhöz utaznak fel és öt kérik meg ínséges helyzetük minél gyorsabb vrvosldsára. A főispán erre a következőket válaszolta: — Tisztelt Uraim I Önök megnyugtató vá­laszt kécnek tőlem siralmas helyzetükben. Meg­nyugtató választ adhatnék, de jól .tudják Önök fe, hogy megtenni nem lehet. Higyjék el uraim, én szintén eboen a betegségben szenvedek, hisz én sem kapok többet havi 2000 koronánál. Nekem ebből szintén családot kell eltartatni és megfelelőleg, mint főispánnak reprezentálni. Jól tudom, hogy a tisztviselők sanyarú helyzete kárára van az országnak azzal, hogy nem vé­gezhetik munkájukat oly eredményesen, mint ahogyan kellene. Hisz mindnyájan azon törjük a fejünket hivatali elfoglaltság közepette is, mit lógnak enni á gyerekek otthon. — Tudomásom van róla, hogy mig Pesten jártain, milyen hangok hlllatszuttak cl ott a köztisztviselők ügyében. Ma már nem lehet segiteni ezen a helyzeten frázisokkal, mert első a gyomor. Nézzük inkább, tehetünk-e valamit <s mit várhatunk a jövőtől. A csütörtöki mi­aisztertanácson szóbakerült Szeged város több­milliós lisztügye is. Amint ismeretes, ugyanis a város 100 vagon lisztet vásárolt Jugoszláviában, de ezt a szerbek valami politikai ürügyön visszatartották. Pedig mi jól tudjuk, hogy ők csak kiéheztetni akarnak bennünket. Amint é~­tesüitem a minisztertanácstan, ez a száz vagon Mázt hamarosan fel lesz oldva és Szegedre ér­kezik. És most kell majd cselekednie magának a városnak. Amint a minisztériumban is emii­tették, a beérkezendő lisztet ne a beszerzési horribilis árért acf'ák, hanem országos maximá­lis áion, ami 7—8 korona. — Budapesten ugy tartják helyesnek, hogy * város a ki- és behozatali vámot, mely körül­belül 4 millió koronát tesz ki, ne a köiépüle­tek renoválására fordítsa, hanem a tisztviselők helyzetének javitasára. Az állam 2 milliárd koronát szavazott meg ezen célra. Nyugodt lelkiismerettel ígérheti, hogy a köztisztviselők nyomorán nagyon rövid idén belül enyhítve lest. Addig is apellál a tisztviselők magyarságára, kereszténységére és józanságára. Azt hiszi, hogyha budapesre utaznak a miniszterelnökhöz, maga a miniszterelnök sem tehet piiianatn\ilag r~anm az erdekükben. Ezután Sándor Ignác, az állami pénztár igcu­gotója terjesztette a főispán elé, iugy van-e hidomása arról, hogy egyedül a péiuügyigaz­fa lóság t tisztviselők azok, akik az idd auto­matikus kinevezéseiket még nem kapták meg s •gy természetszerűleg legkevesebb faetést is kapnak a többi köztisztviselők javaddlmarásá­arányítva. Január 23-án sürkő» oeadványt l ELŐFIZETÉSI ÁRA: éai évre t44.— K" negyedévre 34.- K . 72.— K egy hónapra 11— K Prvea atám ára V* fillér. egéas 4 félévre IX. évfolyam 32. szám. intézte* v céluól a pénzügyminiszterbeliol Ígéretet is kaptak annak elintézésére, de ez nr'g a mai napig sem történt meg. Sándor igazgató előadta a főispánnak tnég azt is^ hogy htába hozzák le Szegedre az olcsó lisztet, mert a tisztviselők ma már annyival sem rendelkeznek, hogy ezt kifizethessék. Járjon közbe a főuspán az illetékes hatóságoknál, hogy a megérkezendő élelmiszereket a tisztviselők kapják meg és az ezekért járó összegek előleg­képen Írassék terhükre. Dr. Vasek Ernő főispán válaszában kifejtette, hogy a pénzügyi tisztviselők ügyéről tájékozva nem volt, azért egy sürgető iratot azonnal megíratott és ígéretet tett arra vonatkozólag is, hogyha legközelebb Budapestre utazik, szemé­lyesen is szóváteszi azt a minisztériumban. Hogy a köztisztviselők a , beérkezendő olcsó lisztet sem tudják kifizetni, ezt ő megérti, de az ügy elintézését annak idején magára vállalja. A küldöttség a főispán ezen valaszít meg­nyugvással tudomásul vette. * Pillich Gyula városi tb. főszámvevő, akinek sok érdeme van a városi s általában köztiszt­viselők érdekeinek előmozdítása körül, indít­ványt nyújtott be vasárnap a tisztviselők Ottho­nában. Eszerint a tisztviselők forduljanak memorandummal a kormányhoz és egy küldött- I ség kérje fizetésük rendezését. A minta a katonatisztek fizetése volna. Ma a tiszti fize­tések, lakbérek magasabbak, mint a tisztvi­selőké. A családtagok után járó családi pótlék j a tiszteknél havi 200 korona, mig a tisztvi­selők nogyedévenkint kapnak ennyit. Kérik a • Nyomda : SZEGED, PETŐFI SÁNDOR SUCARUT 1. SZAm A ayoida telefoaja : 16-3*. Kedd, február 10. tisztviselők is az élelmezési váltságot, ami a drágasággal emelkedik. Ez ma 16 korona a tiszt, ugyanannyi a felesége és 8 korona egyenkint a gyermekek számára. Ilyen körül­mények mellett egy alezredes havi fizetése háromezer korona korona körül mozog, mig a egy rangban levő VII. fizetési osztályba soro- • zott állami tisztviselő havi fizetése alig haladja • meg az ezer koronát. Megjegyzendő azonban, hogy még ez az összeg sem elegendő a leg­szükségesebb cikkekre és a tisztviselők ezzel nem azt akarják mondani, hogy a katonatisztek fényesen vannak ellátva. Különben a kormány­nak már valószínűleg kész tervei vannak a tisztviselők fizetésrendezésére. Igy a Buda­pestre utazó küldöttségnek módjában iesz meg­tudni, hogy a kormány kilátásba helyezi-e a tisztviselőknek a létminimumot és módjukban lesz e tekintetben még a javaslat beterjesz­tése előtt a kormánynak a szükséges fölvilágo­sítást megadni. Pillich Oyala szerint szóvá kell tenni Buda­pesten azt is, hogy a kormány a szegedi tiszt­viselőket kizárta a kedvezményes ellátásból, amely célra havi 28 millió koronát szavazott meg. Pedig a tisztviselőkön legjobbap ez segí­tene. Kelemen Béla szegedi kerületi kormány­biztos volt az, aki ezt a parlamentben leg­először szóvátette s ö nagyobb súlyánál fogva, bizonyára most is támogatni fogja a tiszt­viselőknek ezt a kívánságát. A természetbeni ellátás megvalósítása különben nemcsak tiszt­viselői érdek lenne, hanem fontos államérdek is, mert ez nagy eszköze lenne az árak vissza­fejlődésének. TELEFON, TÁVIRAT. A békedelegáció visszautazott Párisba. Budapestről jelentik: A magyar béke­delegáció hétfőn reggel utazott vissza Párisba, ahol gróf Apponyi Albert február 12-én adja át a magyar nemzet válaszát az antant békejegyzékéce. A vonat 8 óra 50 perckor mdult a keHti pályaudvarról és szerdán erkezik Párisba. Ezzel a külőnvonáttal hagyta el Magyarországot Bandholz amerikai tábornok, aki itt tar­tózkodasának egész ideje alatt nagy melegséggel és jóakaratú szimpátiával kisérte a magyarok sorsát. Bandholz szintén Párisba utazik, hogy jelentést tegyen az Ötös Tanácsnak kiküldetéséről. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A magyar békedelegáció ma reggel visszautazott Párisba, hogy utadja válaszunkat az antant békefelté­teleire. f\ delegáció különvonatának indulását 8 óra 50 percre jfclezték a keleti pályaudvarról. A bek ielegáció tagjai, élűkön Apponyi Albert gróffeí, már jóval a vonat indulása előtt megje­lentek a pályaudvaron. Huszár Károly miniszter­elnök és Horthy Miklós fővezér is kijöttek, hogy elbucsuztassák á békedelegáció tagjait. Ott voltak Heinrich Ferenc kereskedelmi miniszter, Raffay Sándor püspök, Horváth Elemér, dr. Bárczy István miniszteri tanácsos, Berkovics Jenő miniszteri ta­nácsos os még isiben. A vonat pontosan az előirt időben gördült ki a pályaudvar üvegcsarnoka alól a perro;ion egy begy ütitek kalaplengetésétöl és zsebkendő lobogtatásátó' kisérve. A különvw- . nattal utazott Bandholtz amerikai tábornok, aki axintén Párisba megy, hogy jelentést tegyen a Legfelsőbb Taoácsaak. Átadják a kiadatási jegyzéket a kancellárnak. Berlin, lebruár 9. (M.T. I.) A Wolf-ügynök­ség jelenti: Tegnap a francia ügyvivő átnyúj­totta a kancellárnak a kiszolgáltatandók név­jegyzékét a változatlanul maradt kísérőjegy­zékkel. A jegyzékhez levél volt mellékelve a kancellár címére. A jegyzék szövege a követ­kező : A békeértekezlet elnöke. 1920 február 3. Elnök ur! Az 1919 junius 28-án aláirt jegyző­könyv 3. szakaszának alapján van szerencsém Önnek mellékelve a szövetsége? hatalmak ne­vében átnyújtani egyik példányát annak a név­jegyzéknek, amelyet a brit, a francia, az olasz, a belga, a lengyel, a román és a szerb-horvát­szlovén kormány a versaillesi békeszerződés 2. cikkelye 228. szakaszának megfelelően össze­állított. A névjegyzék összeállításánál nem vet­ték fel mindazokat, akik a háború folyamán a német birodalom alattvalói részérő1 ^követett számtalan bűncselekményben bűnöse:.. A fent­említett kormányok ugy vélték, hogy helyeseb­ben cselekszenek, ha csak olyan egyéneket neveznek meg. akik nyilván a legsúlyosabb felelősséget viselik. A bűnösöknek ilyen módon összeállított száma jóval mögötte marad azon német állampolgárok számának, akik a háború törvényeit és szokásait jogellenesen megsér­tették. Az emiitett kormányoknak nincs szándé­kában, hogy amnesztiát adjanak azoknak a bűnösöknek, akik a mellékelt névjegyzékben nem szerepelnek. A mostani közlés semmikép sem érinti az államoknak azt a jogát, hogy az illetőket saját területükön belül üldözzék. Fo­gadja Ön elnök ar nagyrabecsülésem nyilvání­tását. A. yUkráné

Next

/
Thumbnails
Contents