Délmagyarország, 1920. február (9. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-06 / 29. szám

DBLMAOYARORSZAO 1910 február * lasszon, azt azonbun a szövetsége urgok visszaállttá' gezek nem en gedhetik meg, hogy a Habsbu^ tdnak kérdését kizárólag magyar kérdésnek nyilvánítsák. Ezért kijelentik, hogy a resteráeiót nem ismernék el és nem tűrnék meg. Mint a párisi Havas ügynökség jelenti, s nagyköveti értekezle nek a Habsburgok vissza­helyezése ellen Irányuló elhatározását nyom­ban közölték Ausztria, Magyarország, Lengyel­ország, Románia, a délszláv állam és a cseh kóztárssság képviselőivel. A magyar válasz átadásának határ­ideje. Neuilly, február 5. (M. T. I. szikratávirata.) Az a határidő, imit a magyar békedelegációnak a válaszadásra engedélyeztek, február 12-ikén délután 3 órfcKC. jár le. A magyar békedelegáció ehhez képest fefiruár 12-ikén délután 3 órakor fogja átadni válaszjegyzékét. A Nagykövetek Tanácsa külön bizott­ságot küld Magyarországba. Párisból jelentik Az £s/-nek í A Nagykövetek Tanácsa, amely a régi Legfőbb Tanácsot he­lyettesíti. ma elhatározta, hogy külön bizottsá­got kaid Magyarországba, amelynek az a fel­adata, hogy a helyszinen tanulmányozza a magyarországi kérdést és tájékozódást szerezzen arra nézve, hogy mi az igazi kívánsága azon terület lakosságának, amelyet a saint-germaini szerződés Ausztriának ítélt. Párisba küldött munkatársunknak e jelentéséhez — irja az Est — még hozzáfűzhetjük azt a magánértesülésün­ket, hogy a nagykövetek értekezlete február 2-án tartott ülésén elvben már ahhoz is hozzá­járult. hogy Nyugatmagyarország hovátartozása ügyében népszavazást rendezzenek. A békedelegáció beszámolása. Budapest, február 5. M. T. I. jelenti: Vasár­nap délelölt 10 órakor a miniszterelnökségi palotában minisztertanács lesz, amelyen a ma­gyar békedelegáció be. fog számolni eddigi működéséről. A minisztertanácsban a kormány tagjain kivül részt fognak venni gróf Apponyi Albert, a békedelegáció elnöke, Horthy Miklós fővezér, gróf Teleki Pál, Popovks Sándor, báró Lersch Vilmos államtitkár fömegbizottak; Tóth Károly tábornok hadügyi államtitkár és Berze­vie*> Béla vezérkari fönök. A tótok propagandája. Budapestről jelentik: Dvorzsák Győző. dr. Jehlicska Ferenc és dr. Kmoskó Mihály, s tót nemzeti mozgalom vezérei, a mai napon hosz­szabb külföldi útra indultak. Útjuk iránya Bécs, Svájc, Páris, London, Amerika. A propaganda­atnak legközelebbi célja az, hogy az antant­kormányokkal megismertessék a tót nemzeti mozgalom legújabb fázisát és a bizonyítékok egész tömegévei támogassák a tót nemzeti és autonóm pártnak azt a követelését, hogy a fel­vidék Magyarországhoz népszavazás utján visz­siacsatoltassék. Dvorzsák egyenlőre Európában marad és Londonból fogji irányítani a sajtót és felvilágosító munkásságot. Jehlicska és Kmoskó Amerikába utaznak és ott szervezik meg a tót munkásságot. KORZO-MOZI R.-T. » Telefonszám. II—85, Pénteken, szombaton és vasárnap, február 6, 7. és 8-án. A csodamajori harmadik filmje! A Friedrich-ügy bonyodalmai. » — Almássy grófnő beadványában a minisztertanács hatirox. — A Szózat irja: Az Uj Nemzedék közleménye szerint Fuedrieh István nem mond le. Amidőn ezt a tényt itt szárazon elreferáljuk, ugyanakkor kötelességszerűen bejelentjük, hogy abban az esetben, hs Friedrich István csakugyan meg­marad a szándéka mellett, mi az ügyet állan­dóan napirenden fogjuk tartani A közvélemény nyugtalanitásának elkerülése céljából szivesen mellőztük volna a részletek idöetötti szellőzte­tését, szivesen vártunk volna a rendelkezésre álló bizonyítási anyaggal a főtárgyalásig, Friedrich megmaradási szándéka azonban arra kényszerit bennünket, hogy ettől a szándéktól eltérjünk és adataink nyilvánosságra hozatalát már most megkezdjük. A lap közli a nemzeti hadsereg fövezérleté­nek ügyésze Utal 1919. évi december hó 25-én felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyv* másolatát, amely Mihelyt István Viktor 43 éves r. kath. nős kertész tanukénti kihallgatásáról szól. A feltett kérdésekre tanú a következőket mondotta: — Én Friedrich István gyárában mint anyag­bészerző voltam alkalmazva és mint ilyen, ne­vezettel bizalmasabb viszonyban voltam. 1918. évi október hónap elején, a napra közelebbről nem emlékszem, egy alkalommal négyszemközt beszélgettem Friedrich Istvánnal az aktuális politikai kérdésekről. Ez alkalommal kifejtette előttem Friedrich István, hogy milyen káros az országra nézve gróf Tisza István működése, mert mindent, ami az ország javára szolgál­hatna, Tisza megakadályoz azért, hogy uralmát megtarthassa. Felszólított ekkor arra, hogy nem tudnék-e én szűkebbkörű társaságot össze­hozni, amely Tiszával végezne. Én erre azt a választ adtam, hogy majd meg fogom kísérelni. Pár nappal ezután megkérdezett Friedrich ugyan­csak négyszemközt, hogy mi van a dologban. Erre én azt mondtam neki, hogy már vannak emberek, akik a dolgot tanulmányozzák. Amint visszaemlékezem, ezután tortént Lékai-Leitner merénylete Tisza ellen. Priedrichhel való be­szélgetésem ideje tehát pár nappal ezen merény­i István it ÉK mit Bűnügyi történet 4 felvonásban. Előadások kezdete pénteken és ózom­baton 5 és 8 órakor. let megtörténte előtt volt. - Friedrich politikája 1918 ban a legszélsőségesebb radi­kális volt, gróf Károlyi Mihállyal intim barát­ságban volt Rubinek a Friedrich-ügyről. A Magyar Távirati Iroda jelentése szerint Rubinek Gyula földművelésügyi miniszter párt­jának tagjai előtt kijelentette, hogy ö mér Fíiedrichnek is megmondta, mikor ez véleményt kért tőle, Huszár miniszterelnöktől és Benicky belügyminisztertől a jövőben való magatartást illetően, mikép Friedrich helyében rögtOn le­mondana, szabad kezet engedne a bíróságnak, sőt siettetné minden erejével, hogy a vizsgálat minél szélesebb körben, minél gyorsabban le­folytatható legyen, ennyivel tartozik Friedrich magának és annak az állásnak, amelyet elfoglal. Ez az álláspontja ma is, valamint a miniszter­elnöknek is Benickyével szemben, aki annak> idején ellenkező állásponton volt és azt mondta, hogy ,ez politikai hajsza'és semmi egyéb!" Az ellenforradalom szervezője. Az Újság Horváth Győző századossal foly­tatott intervjut közöl, amelyben elmondja, hogy az ellenforradalom megszervezésére neki még körülbelül 14 000, Friedrichhez hasonló kaliberű embere volt. Amikor minden elő volt késziive, Friedrich István egy ugrással a nyeregben ült A kommün bukása után, mondotta tovább Horvá'h százados, ő visszavonult. Nem járt el a keresrtény nemzeti egyesülés pártjába sem. .Amig Friídrich ott grasszál, mondotta, addig nekem nincs ott semmi helyem, mert én nagyon, jól ismerem Friedrich rgész múltját." Ezután m<>» k'jelentette, hogy emlékiratban részletesen fogja ismertetni Friőritfi szerepét is, L3h e Hugó Friedrich szerepéről. Az Újság jelentése szerint Ldhne Hugö, a Károlyi-kormány volt minisztere Bécsből Buda­pestre érkezett, hogy az ellene emelt vádak ügyében az ügyészségen vallomást tegyen. Uhne elmondta a lap munkatársán \ hogy antiak idején a katonatanács les?nelésekor é* a minisztertanács meghÍ7á<áMt 1 IC.000 Vnronát folyósított a katonatanács fajainak és seltetme sem volt arról, hogv azok k<W Tisza l«tv<*i cvilkoMi is szerepelne*. A Hstff megmutatta Friedrichndr. aki szintén hasonló misszióban iárt el és nem akarta, hogv valaki kétszer kapjon pénzt. Elmondta még Llhne Hugó. hogv Friedrich István Károlyi'Mihálv polihká­lát minden tekintetben támogatta, söt nem tar­totta Hég radikálisnak. — Tudom ffil. - tolvtatta — hogv Friedrch Heltaival, a későbbi népbiztossal is érint­kezett. mert Helrti sógornAte PriedHch gvárá­ban volt akalm'zv* és Heltai a gvárhan be­járatos volt. Tudom azt is. hogy Heltai több alValnmms! az Irodai helyiségben várakozott Friedrichre. Pledricfi István ujabb nyilatkozata. - A Nemzeti Újság leírta, hoey n friednth­ügv napy hullámokat vert föl a kereszténv nemTfti náiHáhan. Saerdán este. mikor Fried­rich István hsdflffvminiszter megtetent a párt­körben. nagv ovációban részesítették. — Nem nyilatkozom — mondja a sok faggatásra — mert at Igazság ugyta kldertL Nyugodtan, hidegvérrel nézem s dolgokat, nem kérem senkinek s védelmét és támoga­tását, majd megvédeni én tnfmat és a végén ki fog derülni, hogy kikerül ki majd tisztán ebből a küzdelemből Aki valamit twé. menjen a bírósághoz, tegyen ellenem NW­ielentést, He ne tessék rysnutftani. uszítani Kéri és társait, hogy valljanak eltenem, mert a Szózat ezt teszi, miitor ilyeneket tiwná, hogy Kéri még hallgat, de ha halálra ítélték, beszélni fog. H't Igen, én is azt kérem, hogy döntsön s bíróság, akkor majd kiderül min­den és reszketni fognak a térdek. De sz a támadás valóságos ansrhiát akar bevinni az Igazságszolgáttatás terére. Ez nem feir küz­delem, én szívesen harcolok szemtől szemben, de hs kezem gúzsba kőtik, ha tőrrel támad­nak reám, ez csúnya piszkos manőver, amely ellen nem tudok védek ezni. Természetesen s holnapi minisztertanácson ott leszek, lemon­dásomról pedig szó sem lehet. Akik ismernek engem, azok tudiák, hogy nem mondok le. — Nem akadályozná-é ez a koalíció fel­bomlását? Friedrich emelt hangon válaszolt: — Mikor rólam van szó, skkor ne is tessék koalícióról beszélni. Én tudom, honnan fuj a szél Tudom, kik állanak ennek i tám^* dámák s háta mögött és meg vagyok győ­ződve, ha nem volnék ennek a pártnak az elnöke, ha nem volnék miniszter, ha nem volnék vezető pozícióban, akkor még cssk kombinációba se került volna a nevem a Tisza meggyUkolásában­Friedrich István cikke. A Szózat irja, hogy Friedrich által szerkesz­tett Nép c. lap 1918 október 24. száma Tisza­perszonálunio cimíi közlemény ezekkel a sza­vakkal fejeződik be: „Tisza I'Hn eddigi politikája durva és reakciós v |t. mostani politikája azonban a cinikus szemérmetlenség netovábbja. Az ország kritikája p-d;g ? Hol lesz Tiszs már akkor, amikor az ország szabad politikai véle nényét nyilvánítja". Friedrich tstvá- Apjában, irja a „PIOVRA" Francesca Berlinivel a Korzó-moziban hétfőtől csütörtökig, február 9-töl 12-ig.

Next

/
Thumbnails
Contents