Délmagyarország, 1920. február (9. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-05 / 28. szám

Steged^l920 február 5 DBLMAOYARORSZAO Almássy Denise grófnő a magyar kormányhoz. A Tisza-Ügy miatt Friedrich István félreállítását sürgeti. Budapest, február 3. A Szózat jelenti: Almássy Denise grófnő a mai nap folyamán a magyar kormányhoz beadványt intézett, amelyet ügyvédje, dr. Ulain Ferenc Huszár Károly miniszterelnöknek adott át. A nagyobb terjedelmű beadvány egyebek között ezeket mondja: — Nagy méltóságtok mindenesetre tájékozva vannak már arról, hogy Friedrich István hadügyminiszter ur neve az utolsó hónapok folyamán « Tisza-féle büntetőüggyel kompromittáló módon került kapcsolatba és hogy a gyilkosok egyike, Hilttner Síndor főhadnagy Friedrich István hadügyminiszter ur ellen terhelő vallomást tett. Prejudikálni nem akarok. Lehetséges, hogy Friedrich István hadügyminiszter ur a bünügyben ártatlan és lehetséges, hogy bűnös. Engem nem a hadügyminiszter ur személye érdekel, hanem kizárólag azon szempont vezet, hogy teljesítsem azt a sorstól reám mért szomorú erkölcsi kötelességet, mellyel Istenben boldogult, felejthetetlen nagybátyám áldott emlékének tartozom. Nyíltan és határozottan ki kell mondanom, hogy mindaddig, mig Friedrich István ur miniszteri hatalmat gyakorol, az igazságszolgáltatás pártatlanságát és az igazság felderítésének lehetőségét a szóbanforgó ügyben biztosítottnak nem tekinthetem. Erre a feltevésre tárgyi szempontjaim is vannak. Legyen » szabad ezek egyrészét felsorolni: 1. Köztudomásu, hogy dr. Hüttncr főhadnagy a mult év november 19-én Friedrich ellen terhelő vallomást tett, majd vallomását visszavonta. Amikor a visszavonás oka felöl megkérdeztetett, azt felelte, hogy a rendőrhatóság egyes tagjai őt a Friedrich ellen elkövetett indiskréció miatt bántalmazták, amely oknál fogva célszerűnek látja, saját biztonsága érdekében, megmásítani első vallomását. Íme a rendőrhatóság zavaró módon avatkozott be az eljárás folytatásába. 2. Hogy Paksi detektívet a felettes hatóság állásától felfüggesztette, amiért a Hüttnertöl hallottakat elsőül Huszár miniszterelnökkel közölte. íme a kötelességteljesítő tisztviselő jelentéktelen formai hiba ürügye alatt felháborító igazságtalanság éri, mert az igazság érvényesülésében segédkezett. 3. Köztudomásu, hogy dr. Kovács Lajos vizsgálóbíró pár hét előtt öngyilkosságot követett el. Dr. Kovács ügyvédemhez intézett levelében ezeket irja : — Én mindig csak az igazságot kerestem, de intrikákkal és gyengeségemmel visszaélve olyan helyzetben kerültem ártatlanul és akaratlanul, amely tápot nyújthat a Iegszélesebbkörü meggyanusitásra és ugy látom, hogy ezt az alkalmat fel akarják használni ellenem. Kovács Lajos halála előtt két nappal ez ügygyei kapcsoltban igy nyilatkozott felesége előtt: — Visszadobtam nekik ezt a piszkos ügyet, vagy függcCen bíró vagyok, vagy bérenc. — íme egy kötelességteljesítő tisztviselő maga beismeri azt, hogy visszaélésre kényszeritettek és a halálba kergették. — E megállapítás kiegészítése céljából legyen szabad megemlítenem azt, hogy az özvegytöl kapott saját információm szerint dr. Kovács Lajos vizsgálóbíró, aki Friedrich István politikai szereplését előbb rokonszenvvel kísérte, élete utolsó hetében felesbe előtt ilyen kijelentést tett: — Csalódtam Friedrichl.en. Értem már most, kinek érdekében kellett megtörténniök azoknak a visszaéléseknek, amelyekről Kovács Lajos beszélt és megtörténtek volna-e azok, akkor is, ha Friedrich nem lett volna miniszter. 4. Ügyvédem jelenvolt dr. Hüttner főhadnagynak Friedrich Istvánt terhelő első nyomozati kihallgatásakor, inirt a kihallgatásokat vezető Szrubián Dezső rendőrkapitány ezt neki megengedte. Váry főállamügyéíz ur mégis Szrubián kapitánynak ügyvédem jelenléte miatt szemrehányást tett. íme a kötelességteljesítő derék tisztviselő rendreutasitásban részesült, csak azért, mert ügyvédemet nem zárta el a Friedrich Istvánra vonatkozó vallomás megismerése elől. 5. Meg kell állapitanom, hogy a hatóságok jogi képviselő net azon nap óta, amelyen Fridrich Istvánnak a bünüggyel való kapcsolata nyilvánosságra kerüit, a tevékenysége kifejtésében állandóan többé-kevésbé korlátozták, ugy hogy jogi képviselőm szerepe mintegy semmivé zsugorodott. Kérdem, megtörténnék-e ez, ha Friedrich István miniszteri minősége nem állana előtérben és az esetleges represszáliáktól való félelem nem befolyásolná még ön'udatianul is az eljáró hatóságokat. Mindezekhez még hozzáveendők a következők : — Ma már nyilvánvaló, hogy a gyilkosságot a 1 l-es katonatanács benfentesei tervezték. Köztudomásu, hogy Friedrich István a forradalom alkalmával a katonatanácsi tagok közül többekkel összeköttetést tartott fenn, többeknek különböző pénzeket adott át és többekkel, igy Hüttnerrel és Csernákkal tegeződő viszonyban állott. —Sztanovits-Horváth, a napilapok állítása szerint, egyenes felhívást intézett Friedrich hadügyminiszterhez azon célzattal, hogy öt az igazságügyi hatóságokkal szemben megvédje. Hasonló módon cselekedett már előbb Csernák István is, aki október végén Bécsből sürgönyfelhívással fordult egyenesen Friedrich az akkori miniszterelnök úrhoz, követelvén tőle, hogy őt a tudott rágalmakkal szemben védje meg. E két eset arra mutat, hogy közismert gonosztevők és nyilvánvaló bérgyilkosok jogot formálnak ahhoz, hogy szennyes hírnevüket egy magyar miniszternek hivatali palástjával takargassák. — A további részletek felsorolásától tartózkodni kívánok, mert ugy gondolom, hogy az eddigiek is elegendők már ahhoz, hogy minden elfogulatlan és józan itéletü egyént meggyőzzenek arról, miképen Friedrich István ur miniszteriális pozíciója e világraszóló bünügy alapos és objektív felderítésére káros hatással van, mely oknál fogva az ő azonnali félreálli'áia sürgősen és feltétlenül szükséges. A bünügy. két-három hónapon belül fő tárgyalásra ér. Friedrich István uinak ezen a főtárgyaláson kikerülhetetlenül erős szerepe lesz. Kérve kérem Nagyméltóságtokat, vegyék elejéi annak a páratlan szégyennek, amely abból következhet, ha egy valóságos és fungáló magyar minisztert a világsajtó éles szemei clőtl bélgyilkosokkal kell szembesíteni. (A Szózat cikke.) A Szózat mai számában Friedrich István cimme! dr. Ulain Ferenc főszerkesztő a lap vezetőhelyén hosszabb cikket közöl, . melyben Friedrich Istvánnal és tünemé yes karrierjével foglalkozik. Cikkében, amelyben Friedrich félreállását kívánja, vzeket ir,a: — Friedrich Is ván M8 októberében meggondolatlanul a társadalom söpredéke közé keveredőit. Ez a szemét akkor hozzátapadt és mo:.t nem akar a testéről leválni. Hiit ner Sánd r azt va lotta a vizsgálat során, hogy amikor Kéri Pál egy izben azért panaszkodott i Friedricli elctt, m rt Dobó és Horvátovics haboztak megölni Tiszát, Friedrich Hüttner j halltáa igy válaszolt: — Adjál elegendő pénzt nekik és akkor megteszik I — Mi le;z, bátorkodunk tovább Kérdezni — irja Ulain — ha valamelyik érdekelt véletlenül Mihelyi Is'ván vallomását találja firtatni és a törvényszék felolvastatni kényszerül a nemzeti hadsereg ügyésze által 1918 évi dec.mber 25-én felvett jegyzőkönyv eme sorait: ,1918. évi október hónap elején Friedrich fel-zóllitott engem arra, hogy nem tudnék-e én egy szükebbkörü táisasagot összehozni, amel> végezne Tiszával" — és épületes dolog lesz az, ha a fővárosi tendőrség személyzete az eskü alatti kihallgatások során igazolni lesz kénytelen, hogy Hüttner Sándor a szembesttési eljárás előtt Friedrich Istvá t érdekében csakúgy in preparálva lett. Azután ott van a gy Ikosok vérdijának nagy problémája is. A lizetésekhez Friedrich Istvánnak is volt némi kö/e és igy attól lehet tartani, hogy a vérdij-problémasaraból egy-két csepp reá is visszahull. (Friedrich István nyilatkozata.) Budapest, február 4. Friedrich István hadügyminiszter Almássy Denise grófnő vádjairól a Virradat munkatársa előtt a következő kijelentést tette. — A Szózat cimü lap közli Almássy Denise grófnőnek egy áiiitóiagos beadványát a minisztertanácshoz, amelyben a minisztertanácsot megkeresi, hogy engem mondasson le a miniszteri állásomról, mert én Tisza meggyilkolása ügyében belekeveredettnek látszom és mert nekem mint miniszternek, módomban lehetne a vizsgálatra befolyást gyakorolni. — Ezzel kapcsolatban Ulain Ferenc hosszú cikkben felszólít, hogy álljak félre, mert a nemzet érdeke kívánja és ezt a vizsgálat és tanúvallomásainak tendenciózus beállításával és Göndör Ferenc lapjának, a Bécsben megjelenő Ember-ének, légből kapott alávaló, hazug rágalmaival igyekszik megindokolni. — Régen tudom, hogy Ulain Ferenc vezetésével és Almássy Denise támogatásával ellenem politikai célzatból az erkölcsi meggyilkolás kísérlete folyik, én azonban minden ilyen kísérlettel szembenézek és csak újból dokumentálom, hogy a Tisza István meggyilkolásához nekem semmi közöm nem volt. Az Ember gaz rágalmait pedig feleletre sem érdemesítem. — Ezzel végeztem és most már nem bánom, írhatja a Szózat, hogy gyilkoltam, raboltam, loptam. Nem törődöm vele. Tudom én nagyon jól, hogy miért állnak elő ujból ezekkel a rágalmakkal, éppen mostanában, tudom nagyon jól, hogy kik állnak e mögött, az ujabb orvtámadás mögött. Tudom nagyon jól, kiknek a politikai érdeke az, hogy enge;n ép most meghurcoljanak és ezek nem zsidók vagy kommunisták, hanem úgynevezett „keresztény testvérek". Nohát hí.iba fáradoznak, hiába erőlködnek, emelt fővel nézek szembe a gaz rágalmak és nyomorult hazugságok lavinájaval. Élégtételem az lesz, ha a sajtó e borzasztó visszaélése folytán a nemzetgyűlés majd egyszersmindenkorra eltiporja a lehetőségét is annak, hogy Magyarországon tisztességes embereket és politikusokat ilyinódon még egyszer meghurcolhassanak. A Tisza-bünügy főlárgyalásán beszélnie kell — irja Ul-iin — Kérinek is és amikor Kéti beszélni kezd, akkor sok térdkalács reszketni fog. Lesz ezen a főtárgyaláson szemét elég. A felek firtatni fogják egymás anyagi helyzetét a múltban és a jelenben is. Megeshetik, hogy a védők és a vádlók az egyének megbízhatósága, az egyének szavahihetősége, vagy egyéb körülmények jellemzése ok^'íól a főtárgyaláson kivüitső terekre .kaplialn ik át. Megeshetik tehát, hogy a főtárgyalásor. a DeutschFaragó-ügv is szóba kerül,'amiről gróf Károlyi I iire nyílt levelében Mattyasovszky főkapitánynak eddig hiába duruzsolt. Valamely Botoch Izidor ur svájci szénszállitási ügyét is szóvá teheti valaki. A visszamaradt német katonák fuvarautó ügyének firtatása is kényes lehet. Szóba kerülhet az ekeszállilás ügye is, bár a páholy bírósága ezt egyszer el békélte már. Kusitz urat is elöcitálliatják a borszállítás ügye miatt, stb. Ulain cikkét igy végzi: — Friedrich István álljon félre, ez a nemzet érdeke.