Délmagyarország, 1920. február (9. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-28 / 48. szám

Szeged, 1920 február 28. DBLMAOYARORSZAO 3 Dreyer kapitány bfinpöréneh tárgyalása. — A tárgyalás első napja. — (,Saját tudósítónktól.) Pénteken délelőtt kezdte meg a szegedi törvényszék ötös tanácsa dr. Dreyer József rendőrkapitány bűnügyének tárgyalását A városban napok óta érdeklődéssel várják a bflnpör lefolyásának eredményét, amely körül­mériy a törvényszék folyosóján egybegyűltek tömegén is látható volt. A törvényszék elnöke az előrelátott nagy érdeklődésre való tekintettel a tárgyalásra belépőjegyeket csak igen korlátolt számban adott ki. Valamivel reggeli 9 óra előtt élénk mozgolódás ámadt a máskor unalmas másodemeleti folyosón. Dreyer kapitányt vezették a biróság elé. Magas alakján fekete zsakett öltöny. A vizsgálati fog­ságban töltött idők nyomai meglátszanak rajta. Mögötte börtönőr lépked, aki bevezeti a tár­B ,előterembe. ott leül a vádlottak padjára. éhány perccel később hozzák Dreyer vádlott­társait, Pióker Antal, Tápai János és Gál Pál volt rendőröket, őket is a padra ültetik. Majd a tizenöt tanú vonul a terembe, kik között Somogyi Szilveszter polgármester, dr. Borbola Jenő rendőrkapitány és dr. Szakáll József rendőrkapitány is szerepelnek, őket a védelem képviselői, dr. Relnlger Jakab, dr. Balassa Ármin, dr. Pap Róbert és dr. Fekete Béla ügyvédek követik, az utóbbi mint Dreyer védője. A közönség is bejut a belépésre szóló jeggyel való igazoltatás után a terembe, kik között néhány hölgy is volt Nagy és feszült várakozás között lépnek be a birák. Markovich Iván az elnök s a tanács többi négy tagja: dr. Juhász István, Denk Tivadar, Csillag László és Gömöri Andor törvényszéki, illetőleg járás­birák. A közvádló helyén Hubay László állam­flgyészt látjuk. Kilenc óra husz perc. Kezdődik a tárgyalás. Az ötös tanács elnöke síri csendben felolvassa a vádiratot, melyet a Délmagyarország már ismertetett. Ezt követi a tanuk kihallgatása. Az elnök figyelmezteti őket, hogy igazat valljanak, a kö­zönséget pedig, hogy csendben legyenek. Dreyer kihallgatása. Az első vádlott Dreyer kapitány. Elmondja, hogy történt a felsőtanyai expedíció vezetésével való megbízatása. Két autóval indult útnak a tűzoltólaktanyából, ahonnan 20 rendőrt és 30 csendőrt vitt magával. Útközben találkozott két direktóriumi taggal, akik azt mondták neki, hogy menjenek Kistelekre Andorkához, ahol élelemmel és utasításokkal fogják őket ellátni. Később határozott parancsot kapott Adorkálól arra, hogy Kecskemétre vonuljon különítmé­nyével és ott álljanak be vörffs katonának. Megpróbálta kieszközölni, hogy Szegedre vissza­jöhessen, ami azonban nem sikert It neki. Igy hát kénytelen volt a parancsnak engedelmes­kedni, vonatra szálit a legénységével együtt és Fékgyházán kiszálltak. Félegyházára való meg­érkeztük alkalmával az ottlévő direktóriumi tagok, mikor a szobájukba lépett, éppen gyű­lést tartottak, amiről neki, Dreyernak nem is volt tudoniúáa. Itt bejelentette, hogy őt Dettre kormánybiztos küldte ki Félegyházára rendcsi­nálás végett, mint politikai megbízottat. Érdek­lődölt tehát, hogy mi a teendője? Erre azt a választ kapta, hogy a gyanús egyéneket tartsa szemmel és erről esetről-esetre tegyen jelentést. Különösebb parancsokat nem kapott, de azzal határozottan megbízták, hogy figyelje dr. Hajnal István ügyvédet és Petrán századost. Markovich biró közbevetőleg megjegyzi, hogy Dreyer 100 rendőrt akart magával vinni s a franciák csak 50-re adtak engedélyt. Dreyer ezt tagadja. Felsőtanyán egyébként ő és osztagja csak közigazgatási szolgálatot tel­jesítettek. Szegeddel, mint mondja, rendőrei uiján érintkezést tartolt fönn. De mert ez az ut veszélyes volt, mindig csak önként-vállalkozók­nak adott megbízást arra, hogy Szegedre va­lamit vigyenek vagy hozzanak. Beismeri, hogy Szakáll rendőrkapitánynak két izben irt levelet. Az egyikben a legénysége karhatalmi pótdijának a megküldését kérte, a másikban azt irta Szakáll kapitánynak, hogy a szegedi rendőr­séget át kellene hozni Félegyházára. Szakáll egy izben meg is látogatta Dreyert Félegyházán. Hogy ez alkalommal miről beszél­gettek, arra Dreyer már nem emlékszik. El­mondja Dreyer, hogy ö vissza akart menni Szegedre, de ezt nem merte megreszkirozni, mert öt szemmel tartották s az uton bizonyosan elfogták volna. Mint mondja, ő a szegedi rendőrséget Fél egy házán be sem akarta várni, mert április 17-én Pestre utazott. Markovich biró: Bizonyítékok vannak arra, hogy Dreyer a rendőrlegénységet fenyegető kijelentésekkel akarta kényszeríteni arra, hogy a vörös hadseregbe belépjenek. Ilyen kijelen­tések voltak az effélék: wFalhoz állítja őket*. ,Rá lesz írva a szovjet keze a mellükre''. Dreyer ezeket kereken tagadja. Ezután Hubay államügyész intéz néhány kér­dést Dreyerhez és a következő, Zsolnai nevü ember által a direktóriumhoz intézett sürgönyt olvassa fel: „Dreyer és Rónai 50 felfegyver­zett csendőrrel megérkeztek, rendelkezzetek velük". Dreyer erről a táviratról nem tud. Felmutat a továbbiakban az ügyész Dreyer sajátkezű aláírásával ellátott terhelő bizonyitéku jegyzökönyveket és nyugtákat is, melyeket átad a bíróságnak. Az elnök Dreyer kihallgatását beszünteti, 5 perc szünetet és a terem szellőztetését rendeli el, majd 11 órakor folytatja a következő vád­lott: Pióker Antal kihallgatását. Pióker, fiatalember négy és fél­évet töltött a harctéren és Dreyer mellett tiszti­szolgai minőségben teljesitett szolgálatot. Nagy­jában megismétli a Dreyer által elmondottakat. Az a vád ellene, hogy megfenyegette a rendőr­tiszteket azzal, hogy a Széchenyi-tér fáira fog­ják őket felhúzni. Ezt tagadja. Tagadja azt is, mintha ö Bodzsár rendőrőrmestert megölés­sel fenyegette volna. Erre vonatkozólag azt mondja, hogy Bodzsár őrmester .valami asz­szonyüggyel kapcsolatosan" haragszik rá. El­mondja, hogy megbízás folytán bent járt Sze­geden kétszer s ha még egyszer lett volna alkalma arra, hogy bejöjjön, nem is ment volna volna vissza Félegyházára. Tagadja, minlha a szolgálataiért külön ezer koronákat kapott volna. Az ügyész és a védő kérdéseket intéz­nek hozzá. A következő vádlott: Tápai János nem érzi magát bűnösnek az ellene emelt vádakat illetőleg. Tagadja a vádnak azt a ré­szét, mintha ő jegyzéket készített volna arról, hogy kiket fognak felakasztani. Elmondja a Szegedről—Kistelekre, illetőleg Félegyházára váló utazásuk történetét. Ügyész és védelem feltett kérdései után a következő vádlottat: Gái Pál volt rendőrt hallgatják ki. Kisteleken Andorka azt mondta nekik, hogy ők már nem rendőrök, hanem vörös katonák. Dreyer megkérdezte őket, hogy megvannak-e elégedve a mostani álla­potokkal. Azt is mondta Dreyer, hogy egy­kétszáz ember élete nem számit! És Andorka intézkedéseit helyeselte. Gál a kihallgatás közben elszédült, elnök 5 perc szünetet rendelt el, majd ismét folytatják a kihallgatását. Ezután szembesitik Dreyert Gállal és Markovich elnük elrendeli a jegyző­könyv'. evételét Dreyer ama kijelentésének, hogy egy-kétszáz ember élete nem számit. Elnök a tárgyalást délután 1 órakor felfüg­geszti. Délután félnégy órakor hallgatták ki Somogyi polgármestert, Szakáll kapitányt és más tanukat. Ítélethozatalra legkorábban vasár­nap kerülhet sor. Horthy nyilatkozata a Chicago Tribunenek. Biztosltja a békét és a szabadságot, Páris, február 27. (M. T. I. szikra távirata.) A Chicago Tribüné tudósitója jelenti lapjának Buáapestről: Horthy Miklós, Magyarország vas­embere öklével az íróasztalra csapott, amikor azt mondotta nekem, hogy .amig én élek, az én hazámban többé a bolsevizmus nem fogja felütni a fejét, a legelső megnyilvánulását el­fojtom, nem tűrök meg vörös terrort és sere­gem mindig kész, hogy szembeszálljon vele..." A fővezért megkérdeztem, hogy mi igaz a fehér terrorból, amely atrocitásokon nyilvánul meg a szociáldemokraták ellen, amely legutóbb a Népszava két szerkesztőjének meggyilkolására vezetett A fővezér igy felelt: — Magyarországon nincsen fehér tenor és nincsen mészárlás. Igaz, hogy a bolsevizmus reakciójakép egyes egyének a bosszúállást a maguk kezébe vették, azonban ezekkel szem­ben a hatóságok fognak eljárni. Ez történik a két szocialista szerkesztő gyilkosaival is. Ha a gyilkosok a hadseregnek tagjai, akkor ugy fogunk eljárni velük szemben, amint ez szoká­sos. Azt is mondogatták, hogy a budapesti börtönök fele vannak zsidókkal, de a vizsgálat soránHkitűnt, hogy csak 60 ember van becsukva, ezek közül 10 zsidó. Beszélgetésünk Magyarország jövőjének kér­désére vezetett és megkérdeztem a fővezért, hogy mik a tervei kormányzóvá választása esetén. — Én demokrata vagyok, olyan demokrata, mint bárki Magyarországon. Hiszek abban, hogy a békét és a szabadságot valamennyi osz­tály részére biztosítani tudom. Megbocsátom a munkásságnak azt a szerepet, amelyet a kom­munizmusban játszott és hozzáteszem, hogy nem loptam meg őket, amit egyes vezetőik aligha mondhatnak el. Keményen dolgoztam éjjel és nappal, most is keményem dolgozom és azt óhajtom, hogy a munkásság ugyanezt tegye és 'ezzel Magyarország megmentésének útját egyengesse. Igaz, hogy még sok bolse­vista van az országban, akik kaphatók arra, hogy zavart idézzenek elő, de minden erőmmel fékentartom őket és bizom abban, hogy szebb, derűsebb jövő virrad hazámra. •. M. T. I. jelenti: A fővezér a napokban fo­gadta a Magyar Zsidók Országos Szövetségé­nek küldöttségét, amelynek tagjai tiszasülyi Pálmai Jenő volt miniszter, dr. Feleky Béla, Sándor Pál, dr. Alapi Henrik, Vészi József és dr. Patai József voltak. A fővezér kijelentette, hogy ugy mint eddig, ezentúl is minden törek­vés odairányul, hogy Magyarországot súlyos helyzetéből a boldogulás útjára vezesse és hogy a nehéz küzdelmek árán megállapodott jogrenden a jövőben ne essék semmiféle sérelem. Fizetek 43 K-t egi] gramm aranqért; használható tár­gyakért többet is. Régi aranypénznek grammját 100 K-val fizetem. Régi ezüst pénzt és brilliáns ékszert bárkinél ma­gasabb árban veszek. Keresek megvé­telre Omega, Schaffhauseni és Braus­wetter-féle órákat igen magas árban. óra és ékszerjavltő mOhely! GftSRAR FERENC Kölcseu-utca 2. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents