Délmagyarország, 1920. február (9. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-24 / 44. szám

Szeged, 1920 február 24. DELMAQYARORSZAO társának meggyilkolásáról folyt a szó. Huszár Károly miniszterelnököt az újságírók megkér­dezték : Igazak-e azok a hirek, amelyek a gyil­kossággal kapcsolatban a közönség körében elterjedtek? Igaz-e nevezetesen, hogy azok a nevek, amelyeket az emberek emlegetnek, az üggyel kapcsolatba hozhatók és igaz-e az, hogy a főkapitányság jelentést tett a fővezér­nek már arról, hogy a tetteseknek nyomában vannak? A miniszterelnök kijelentette, hogy mindezek a híresztelések csak önkényes találgatások, az az izgalom hozta létre ezeket, amely a közön­ség körében a gyilkosság hirére támadt. Nem tud semmiféle jelentésről, amit ilyen irányban a főkapitány fett volna és az ö értesülése sze­rint a nyomozásnak semmi ujabb adata nincs. VCIT Briliánsokat, használt ékszereket, arany és ezüst régiségeket Igen MAGAS ÁRBAN megvételre keresünk. 2M Fischer Testvérek K'üu, 6io?S A magyar delegáció ellenvetései a Nagyköveti Tanácsban. — A katonaságról szóló Jegyzékünk. — Pdris, február 22. (M. T. I. szikratávirata.) A magyar békedelegációnak adott póthatáridő pénteken délután 3 órakor járt le. Noha már eddig is terjedelmes jegyzékeket adtak be, a legutóbbi nyolc nap alatt az okmányok és ujabb jegyzékek egész sorozata érkezett. Nem mult el egy nap sem anélkül, hogy a magyar békedelegáció a békeértekezlet titkárságánál nem nyújtott volna át ujabb okmányokat. Pdris, február 22. (M. T. I. szikratávirata.) A Chicago Tribüné tudósítója jelenti Párísból: A Nagykövetek Tanácsa tegnap foglalkozott Magyarországnak a békeszerződés elleni kifo­gásaival. Az a sok memorandum, amelyet Apponyl Albert a békeértekezlethez intézett, a békeszerződés számos rendelkezése ellen tilta­kozik, különösen azok ellen, amelyek nép­szavazás nélkül szakítanak el területeket Magyar­országtól. A Nagykövetek Tanácsa még semmi­féle döntést nem hozott és hír szerint a magyar kifogásokat a szerdai ülésen fogják megvitatni. A románok, csehek és jugoszlávok tiltakozást jelentettek be a magyarok népszavazás iránti kérelme ellen. A tiltakozás rámutat arra, hogy a kérdéses területeken a népakarat már oly módon nyilvánult meg, hogy népszavazásra nincsen szükség. Pdris, február 22. (Havas-ügynökség.) A nagy­követi értekezlet megállapította azokat az utasí­tásokat, amelyeket a szövetségesek katonai megbizottainak adnak, akik Magyarországon a szövetségesek diplomáciai megbizottaival fognak együtt működni. Budapest, február 23. Az Újság Neuillybe küldött munkatái 0a azt jelenti lapjának, hogy gróf Apponyl Albert, a békedelegáció elnöke átadta a katonai jegyzéket is, amelyekben ki­fejtjük, hogy a békefeitélelekhen követelt 3 hónap a leszerelésre elégtelen. A belső béke érdekében arra kéri Apponyi a békekonferenciát, hogy legalább 1 évi kötelező katonai szolgálat alapján szervezett rendes hadsereget tarthassunk fenn. A sorozás az eddigi 21 esztendő he'yett a 22. és 23. évi korosztály volna. A 35.000 ember még a belső rendet sein tudná fenn­tartani. Arra kérik a konferenciát, hogy a ma­gyar hadsereg legalább 85.000 emberből álljon. Még abban az esetben, ha a békeszerződés több területet juttatna számunkra annál, mint amennyit a jelenlegi béketervezet megállapított, kérjek a létállomány szaporítását a terűletbeli és lakosságbeli növekedés arányában. A tisztek számát 10 százalékban kérjük megállapítani, részben a fegyelem fentartása miatt, részben a kiképzés miatt. A legnagyobb gondot okozza, hogyan helyezhetnénk el polgári foglalkozásban azt az 5700 tényleges állományú tisztet, akik a békefeltételek rendelkezése értelmében felesle­gessé válnak. A jegyzék válaszol azután a békeszerződés azon pontjaira, amely nem enged nekünk nagyobb területet, mint 105000 négyzetkilo­métert. A béketerv szerint Budapest körülbelül 35 km-nyire van a határtól. Budapestet és Sze­gedet, amely utóbbi egészen a határon fekszik, ilymódon a legkönnyebben fenyegetheti ellen­séges támadás. Kéri a konferenciát, hogy erődöt építhessen a két város körül és azokat az erő­döket nagyobb területű árokkal bevonhassa. Gyűjtés a nemzeti hadsereg céljaira. — Értekezlet a városházán. — (Saját tudósítónktól.) Hirt adtunk már arról a nagyszabású mozgalomról, mely a nemzeti hadsereg jobb felszerelésének előmozdítását célozza s amelynek szegedi szervezését dr. Vasek Ernő főispán vette kezébe. Megírtuk azt is, hogy a főispán a bankok, egyesületek és testületek exponenseit e célból hétfőre megbe­szélésre hivta egybe. A meghívottak teljes számban jelentek meg a városháza tanácstermé­ben, ahol az értekezletet Vasek főispán délelőtt 10 órakor nyitotta meg. A főispán üdvözölte a megjelenteket és ismertette az akció célját. A főispán ez alka­lommal ismételten kijelentette, hogy ö ezt a gyűjtést nem bazirozza csupán egy társadalmi osztályra, a kereskedőkre, hanem áldozatot kíván minden osztálytól és végezetül kérte az akciónak teljes erővel és hazafias jóakarással való propagálását. A gyűlést megnyitó szavak után elsőnek dr. Biedl Samu, a zsidó hitközség elnöke emelkedett szólásra. — A zsidóság — mondotta —- azt a nagy kötelességtudását, amelyet az állam és a rend iránt mindenkor tanúsított, most is tanúsítani fogja. Ehhez éppen ugy ragaszkodik, mint állampolgári jogainak egészéhez. Látta a had­sereg egész fejlődését s éppen ezért szüksé­gesnek tartja annak a társadalom részéről való erőteljes támogatását. Mint a zsidó hitközség elnöke, kijelenti a szegedi zsidó lakosság ne­vében, hogy a főispán nem fog a szegedi zsidóságban csalatkozni. Felszólalása végén szükebbkörü bizottságok megszeivezését ja­vasolta. Ezután Wimmer Fülöp, a szegedi kender­fonógyár igazgatója szólt a tárgyhoz. Felhatal­mazasa van — mondotta — vállalata igazga­tósága részéről annak a kijelentésnek megtéte­lére, hogy a vállalat 100.000 koronával kiván a gyűjtési akcióhoz hozzájárulni. Hangsúlyozta Wimmer azt, hogy a szegedi zsidóságnak a nemzeti hadsereg megalakítása körül kifejtett szerepéről éppen az illetékes körök tévesjn vannak informálva. Nem ismer nemesebb célt, mint azt, hogy a lehetőséghez képest mindenki méltó összeggel segítse elő az akció teljes eredményességét. Holtzer Tivadar, mint a Szegedi Kereskedők Szövetségének elnöke beszélt. A kereskedők nevében ígérte, hogy azok a mozgalomhoz tel­jes agilitással járulnak hozzá. Kijelentette, hogy az ügy érdekében a kereskedők mindent meg fognak tenni. Egyben kérte a főispánt, hogy a kereskedők elleni hangulat kedvezőbbé tétele iránt hathatósan intézkedjék. Dr. Cserö Ede az ügyvédi kamara meg­bízásából beszélt. Az a javaslata, hogy a gyűj­tést minden érdekeltség a maga szűkebb köré­ben végezze. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester is hozzájárul dr. Cserő javaslatához és indítvá­nyozza, hogy ezeket a szűkebb bizottságokat mielőbb alakítsák meg. A főispán is hozzájárulását fejezte ki a Cserő­féle indítványhoz. Dr. Dobay Gyula a gazdák körében folyta­tandó gyűlésről beszélt. Dobay, mint a keresz­tény, illetve a katholikus körök egyik exponense válaszolt dr. Biedl szavaira. A felekezeti túl­kapások és villongások ellen ö is tiltakozik; a keresztény pártokban is vannak ugráló és akarnok emberek Ezeket félre kell állítani az uthól és a társadalmi békét ismét helyre kell állítani. Ezután arról tett említést, hogy a tanyákat az akció sikere érdekében ó és dr. Kószó István fogják személyesen bejárni. Weiner Miksa szólalt fel utolsónak. O a gyűjtést a Lloyd és a Kereskedők Szövetségé­nek epyüttes működésével akarja keresztülvinni. Amint az egyes felszólalásokból kitűnik, a gyűlés lefolyása a lehető legharmonikusabb volt és az eredmény igy bizonyára teljesen kielégítő lesz. Itt emiitjük meg, hogy igen szegényes sorban élő kistisztviselők viszik nap-nap után össze­kuporgatott 50 koronáikat a főispánhoz, hogy ők is kivegyék részüket é mozgalomból. TELEFON, TÁVIRAT. Március 15-éig ürítik ki a románok a Tiszántúlt. Budapest, február 22. A Dimitmescu román ezredes vezetésével Budapestre érkezett román misszió a tiszántúli terü­letek kiürítésére nézve már megállapo­dott a magyar kormánnyal és a román hadsereg Magyarországot a demarkácio­nális vonalig, illetve a békeszerződésben meghatározott határig legkésőbb március 15-ig ki is üríti. Tiltakozás az ország megszállása ellen. Budapest, febr. 23. Az országgyűlés kupola­csarnokáben a nemzetgyűlés egy közeli napon — az ülés megszakításával — összejövetelt tart, amelyen a megszállott területek magyar és nem­zetiségi megbizottai tiltakozni fognak a meg­szállás ellen. Minden nemzetiségnek két-két tagja fog felszólalni. Népszavazás a Szepesség fölött. Bécsből jelentik: Prágai híradás szerint a szövetségközi népszavazási bizottság albizott­sága megérkezett. Ez a bizottság 10 napon belül átveszi a Szepesség és Árvamegye köz­igazgatását, ahol a Legfelsőbb Tanács határo­zata értelmében megkezdődik a népszavazás. Ez alatt az idő alatt a cseh-szlovák csapatoknak el kell hagyni a népszavazás alá kerülő terü­letet, ahonnan n:dr meg is kezdték kivonulá­sukat. A makói főkapitány letartóztatása. Budapest, febr. 23. Aradról jelentik : A makói főkapitány arra a hirre, hogy a békeszerződés megcsonkítja az ország területét, plakátokon hivta föl a lakosságot, hogy adjon kifejezést gyászának. Erre Olteán román ezredes elfogatta és a városból elvitette. Csak az egész lakosság­nak arra a garanciájára, hogy a főka vtány tar­tózkodni fog minden hazafias akciótól, bocsá­tották szabadon a főkapitányt. flranuaí, brilliánsf ékszereket, platinát minden mennyiségben legmagasabb áron vásárolok FiSrHFtt K ÉS ÉKSZERÉ z ' K.riö-hávéhás mellett. I»t Cigaretta föltök! Cigarettahüvelyeket, vattás 2-es és 3-as M A rl j CnA/MalifA a legolcsóbb árak mellett vásárolhatók a ilvUl á3># V VlCllll V szivarkahüvely főraktárában, Szeged, Jókai-utca 11. Telefon 15—20. iIt Viszontelárusitóknak is legolcsóbb bevásárlási forrás.

Next

/
Thumbnails
Contents