Délmagyarország, 1920. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1920-01-11 / 8. szám

Szeged, 1920 január 11. DELMAGYARORSZAQ bizonyos kötelességet mégis csak ró a trafiko­sokra, legalább azt, hogy bélyeget árusítsanak. De mert ók nem hajlandók visszaadni engedé­lyüket és továbbra is kidugják bélyegárusitási rövid és vékonynyelü céglapátjukat a trafikajtón, én a legnagyobb jóhiszeműséggel lejárom a lábamat Pontius trafikos úrtól — özvegy Pilá­tusné trafikos nóig, amig végre agyonjárva és összeroskadva megtudom, hogy a szegedi bélyeg­árudákban nincs bélyeg . . . Különben Kőrössy István, a szegedi posta­és távirdahivatal fónöke a bélyegmizériára vonat­kozóan a kővetkezőket mondotta: — Igaz, hogy a trafikosok egy-kettó kivé­telével nem vesznek postabélyeget. Ez az egy­kettó is csak azért vásárol, hogy aprópénz he­lyett használja, esetleg, hogy a saját szükség­letét ellássa. A trafikosok tartózkodásának való­színűleg az az oka, hogy a kincstár alacsony jutalékot fizet a bélyegárusitásért. Dehát a trafikosoknak módjában áll, hogy az államtól magasabb jutalékot kérjenek. Vagy ha az állam ezt nem adná meg, szolgáltassák be az enge­délyüket. Normális viszonyok között rá is le­hetne erre óket szorítani. Most azonban nem lehet élére állítani a dolgot, mert tényleg a szállítási és nyomdatechnikai viszonyok miatt készleteink kicsinyek, öt- és tizfilléres bélyegünk például egyáltalában nincs. Nagyobb értékű bélyegek azonban egy koronástól fölfelé kor­látlan mennyiségben állnak rendelkezésünkre. Mihelyt elegendő készletünk biztosítva lesz, a legnagyobb eréllyel fogok fellépni, hogy a kö­zönség mostani kényelmetlen helyzetén köny­nyitsek. — A torlódások elkerülése végett már most intézkedtem, hogy a postán értékcikkeket ne ugy, mint eddig egy ablaknál, hanem a posta minden ablakánál árusítsanak. Szerettem volna az épület több részében bélyegárásitó helyet berendezni, ez azonban a fűtőanyag hiánya miatt egyelőre nem volt keresztülvihető. Mint­hogy pedig épen a fűtőanyag hiánya miatt a nyilvános postai szolgálatot erősen kor­látozni kellett, ugy intézkedem, hogy a távirda­feiadó-állomásnál este 8 óráig árusítsanak postai értékcikkeket. » — Nem hinném, hogy a trafikosok vissza­tartsanak bélyegkészleteket, hogy azzal keres­kedjenek, bár kétségtelen, hogy a bélyegkeres­kedés az utóbbi időben igen nagy lendületet vett. Bélyegeket a postán mindenki kaphat korlátlan mennyiségben és igy, ha a trafikosok vissza is tartanak készleteket, az nem jár külö­nösebb hátránnyal a közönségre. A pékek memoranduma a főispánhoz. Az árvizsgáló megszüntetését, André Gusztáv és tioffmann Ignác eltávolítá­sát követelik. HATVANI JENŐ SS" DUGONICS-TÉR 5., harisny. k, keztYÜk, szabókellékek és rövid­árucikkek legoicsó.ban beszerezhetők, m Briliánsokat, használt ékszereket, arany és ezüst régiségeket igen MAGAS ÁRBAN megvételre keresünk. 204 fischer Testvérek M Hölgyfodrász és manikürszalon GASKÓ BÉLA és tiOFFMANNÉ ISKOLA-UTCA 7. 333 TELEFON 10-61. (Saját tudósítónktól.) Megírtuk, hogy a sze­gedi pékmesterek folyó hó 6 án gyűlést tar­tottak a Kiskaszinó helyiségében, amelyen el­határozták, hogy az árvizsgáló-bizottság és a közélelmezési hivatni által okozott sérelmeik orvoslását kérik a főispánnál. Másnap küldött­ségileg jelentek meg dr. Vasek Ernőnél, akinek előadták bajaikat. A főispán a küldöttségnek kijelentette, hogy igazságos kérelmeiket teljesí­teni fogja, ha azokat memorandum alakjában benyújtják hozzá. A sütőmesterek memoranduma Király Gyula és Horváth János aláírásával szombaton érkezett meg a főispáni hivatalhoz. Követeléseiket öt pontban foglalták össze, amelyek a következők: 1. Szegeden 64 sütőmester közül mindössze 6—7 nagyobb sütőmester kap csak a közélel­mezési hivataltól őrlési és vámlisztet, mig a többiek, akik a háborúban sínylődtek, semmit sem kapnak, pedig az itthonmaradottak a há­ború alatt ugy használhatták ki a konjunktúrát, ahogy akarták. E 6—7 péknek 4—8 ezer ke­nyér- és lisztvevője van, mig a kisiparosok, akiknek legnagyobbrésze rokkant, nyomorban tengődnek. Kérik, intézkedjék a főispán, hogy kivétel nélkül minden sütőmester kapjon a város lisztjéből. | 2. Kérik, hogy a váróst legalább két hónapra próbaképen mentsék föl a vámzárlat alól, mert a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy mig a köz­élelmezési hivatal lisztje kilenc koronába került, addig csempésziisztet ftt, sőt három koronáért is lehetett vásárolni (!) 3. Kérik az árvizsgáló-bizottság által 60 fillérben megállapitottkenyérsütésárának hatálytalanítását. Az ármegállepitó-bizottság nem vette figye­lembe, hogy már a mult évben, amikor 2500 korona volt egy vagon fa, 40 fillérre maximál­ták' a kenyérsütést. Ma, amikor a fa ára 600 százalékkal emelkedett, (15.400 korona egy vagon) akkor csak husz fillérre! emelték fel a kenyérsütés árát. Az árvizsgáló-bizottság csak a jómódú pékeket hivja meg szakértőkiil, akik könnyen szerzik meg a fájukat. Kérik a kenyérsütés diját 1 korona 20 fillérre felemelni. 4. Kérik, hogy az árvizsgáló- bizottságot, mint elavult, ósdi intézményt, oszlassák fel, mert, mint a mindennapos, képtelen intézkedéseit: igazolják, egy vegyész, jogász, erdőmester és hivatalnokokból álló társaság szépirodalmi mű­ködést talán tud kifejteni, de semmiesetre sem képes egy foglalkozást ugy elbírálni, mint oly szakember, aki iparát évekig tanulta. 5. Kérik, hogy André Gusztávot és Hoffmann Ignácot a közélelmezési hivatalból azonnal távolítsák el, mert ezek nem valók egyébre, mint a lisztfeldolgozó kisiparosok kigunyolá­sára. (Tanuk: Király Gyula és Rozsnyai Nán­dor sütőmesterek.) Memorandumuk zárósoraiban a pékek azt az óhajtásukat juttatják kifejezésre, hogy a köz­élelmezési hivatal élén Balogh Károly tanács­nokot szeretnék ismét látni. A pékmesterek memoranduma mindenesetre sok igaz és orvoslást igénylő sérelmet sorol fel, de követeléseik nem mindenben állják meg helyüket. Az árvizsgáló-bizotlság ellen emelt kifogásokat minden pékmester megértheti, de nem igy a közönség, amelynek az árvizsgáló­bizottság védőszárnyai alá kell az uzsoraárak elől menekülni. A liszthivatal vezetőjének, André Gusztávnak, valamint a város érdekében szívességből működő Hoffmann Ignácnak el­távolítását sem indokoltnak, sem igazságosnak nem látjuk. A pékek követelései különben is rossz időben kerültek előtérbe, éppen akkor, amidőn homokos kenyerek ropognak az éhe­zők fogai alatt. TELEFON, TÁVIRAT. A miniszterelnök váLsztási körutazása. Budapest', január 10. Huszár Károly minisz­terelnök csütörtökön a megcsonkított Hont­megyéhez tartozó ipolyszalkai és ipolysági kerületeket járta be, hogy az előbbiben Karaj­fiáth Jenő államtitkár, az utóbbiban Ernst Sán­dor pápai prelátus jelöltségét támogassa. Nagy­maroson, Szobon, Vámosmikolán, Kemence és Berzence községekben mondott beszédeket. Szo­bon ezeket mondta a zsidókérdésről: — Nem szabad felekezeti harcra izgatni és egyenlő polgári jogok illetik meg a zsidókat is, ha becsületes és hasznos polgárai a hazának. De taszítsák ki maguk közül a zsidók azokat, akik ebben az országban oly sokat vétkeztek a közelmúltban a haza és a kereszténység ellen. A zsidóság nyugodjék bele, hogy ez az ország sohasem lesz többé más, mint keresztény or­szág. Ha ebbe beletörődnek, ha becsületes, tisztességes polgárai lesznek a hazának, akkor békességük lesz. De aki megpróbál szembe­szálni ezzel a keresztény érdekkel, akár zsidó legyen, akár keresztény, azt el'fogjuk tiporni. A magyar hadifoglyok. Bécs, január 10. (M. T. I.) A Neue Freie Presse az antant diplomataköreiből értesül, a francia kormány utasítást küldött Franchet d'Esperay tábornéknak, a szövetségesek keleti csapatai főparancsnokának, hogy a keleti had­sereg megszállás ak'tt levő területekről a leg­rövidebb időn belül küldje haza a magyar és osztrák hadifoglyokat. Kármegállapitó antant-bizottság Budapesten. Budapest, január 10. (M. T. I.) A szövet­ségesek Legfőbb Tanácsa 1919 október 14-én kelt határozatával Budapestre egy bizottságot küldött ki azon értékek és vagyontárgyak meg­állapítására, amelyektől Magyarországot a Leg­főbb Tanács határozatainak megsértésével meg­fosztották. A bizottság tagjai, akik Budapestre érkeztek, a következők : Angolország részéről: A. Lyons R. E. őrnagy, Franciaország részéről :* Gerard vezérkari alezredes, Olaszország részé­ről : Noseda, Görögország részéről: Tsoudérosz krétai képviselő, Lengyelország részéről: Gelt­lich őrnagy, békedelegátus. A szerb-horvát­szlovén királyság részéről: Bódi őrnagy, a bi­zottsággal való érintkezésben a magyar kor­mányt dr. Hennyei Vilmos helyettes államtitkár képviseli, helyettesitésével pedig báró Hauser Lothar és Rapaich Richárd vezérkari alezredes vannak megbízva. A kormán; nevezett képvise­lője egyúttal elnöke a „mi üszterközi magyar jóvátételi bizottságnak". A szervezet egyelőre a miniszterelnök fennhatósága alatt működik. Orájáf és ékszereit szakszerűen javiíja a jóhirnevü Elsőrendű nagy javítóműhely! a Ajánlja pontosan beszabályozott óráit éa mea*<-iréks£erraktáráL Irifz József müóras és ékszerész, Dugonics-tér 11. (A Brauswetter-eégnek volt 10 évig elsőrenéi szakmunkása.) 287 Törött aranyat a legmagasabb árban vesz.

Next

/
Thumbnails
Contents