Délmagyarország, 1920. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1920-01-08 / 5. szám

DBLMAOYAKORSZAO Szegedi Kerületi Xw>ká»biziosité Pénztár. 28-1920. szám. Hirdetménq. Az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegség és baleseti b.ztositása tárgyában egyrészt az 5400/1919. •s 6250/1919 M. E. számú rendeletek alapján a helyi lapok mult évi .december hó 5-én megjelent számaiban már közöltek kiegészítéséül, másrészt a Munkaügyi- és Népjóléti Miniszter urnák az idézett rendeletek végrekajiasa tárgyában utólag kiadott 104.940/1919. számú rendelete alapján a balesetbiztosítási kötelezettség kiterjesztése, a balesetbiztosítási dijak mérve, végül a háztartási alkalmazottak körének meghatározása tekintetében a kővetkezőket teszem közzé: 1. Az 1907: XIX. tc. 3. §-ában fölsorolt üzemeken, vállalatokon és n. unkákon kívül 1919. december 1-töl kezdődő hatállyal balesetbiztosításra kötelezettek mirdazok az üzemek, yállalatok és munkák is, amelyek betegség esetére biztosítására kötelezetteket alkalmazlak. A balesetbiztosítási kötelezettség alá esó üzemek, vállalatok és munkák összes alkalmazottai balesetbiztosítás alá esnek, tekintet nélkül tehát arra, hogy javadalmazásuk a betegségi biztosításnál megállapított évi 12000 korona hatart meghaladja, vagy sem. A baleseti sérülteknek, úgyszintén baleset következtében elhaltak hozzátartozóinak kártalanítása, valamint a balesetbiztosítási költség fölosztás és kirovás tekintetében a biztosítottak javadalmazását azonban csak évi 4fe0ü korona összegig veszi a pénztár számításba. 2. A kézműves iparosok, a háztartási alkalmazottak munkaadói s általában mindazok a munkaadók, kik ötnél több munkást rendszerint nem alkalmaznak, minden egyes alkalmazottért heti 20 fillér balesetbiztosítási dijat fizetnek. Ezen heti dij abban az esetben is fizetendő, ka a munkaviszony egy hétnél rövidebb ideig is tort. Azok a munkaadók azonban, kik biztosításra kötelezett üzemükben atlag ötnél több munkást alkalmaznak, a balesetbiztosítás költségeinek viseléséhez az 1907. évi XIX. t-c. 36. §-a értelmében az utólagos felosztó- és kirovórendszer szerint járulnak. A balesetbiztosítási költségek a 17 43. §-a erielmében kizárólag a munkaadót terhelik, ezek fejében a munkások béréből levonni vagy a terheket egészben vagy i észben a munkásokra más módon áthárítani nem szabad. 3. Annak a biztosítottnak, tehát háztartási alkalma* zoMnak is, ki betegségének tartama alatt bizonyos időn át munkáltatójától a neki járó illetményeket teljes összegben megkapja, arra az időre táppénzsegély nem jár. A munkaadó abban az igazolványban, amelyben az alkalmazott megbetegedése alkalmával a munkaviszonyt bizonyítja, úgyszintén a pénztár fölhívására egyébkent is a valóságnak megfelelő módon köteles nyilatkozni arról a körülményről, hogy az alkalmazott betegsége tartama alatt illetményeit teljes öszszegben vagy részben — cs utóbbi esetben mily részben — végül mely időre kapja munkaadójától. Az a munkaadó, ki eme kotelezcttsegének . teljesítését az erre kitűzött záros határidő alatt is elmulasztja, úgyszintén az, aki valótlan adatot jelent be, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 8 napig terjedhető elzárással és 10j xoronáig terjedhető pénzbüntetéssel, abban az esetben pedig, na munkásbiziositasi kihágás miatt két éven belül már büntetve volt, 15 napig terjedő elzárással és 200 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő. 4. Az ezen hirdetményben idézett rendeletek szempontjából csak azok tekinthetők háztartasi alkalmazottaknak, akik az 1S76. XIII. t.-c. 1. és 64. §-aiban foglalt meghatározás alá esnek, vagyis akik a házban és a körül, vagy a család egyes tagjainak szolgálatában teljesítendő munkálatokra togadtauiak föl s alkalmaztatásuk fültnondással megszüntethető írásbeli vagy szóbeli szolgálati szerződésen vagy megegyezésen alapul. Figyelmeztetem az érdekelt munkaadókat, hogy betegségi biztosítási kötelezettség alá esó és 1919. évi december hó 1-én alkalmazásban állott alkalmazottaiknak a T. 12. §-a szerint a kerületi munkásbiztositó pénztárhoz tenyleg élvezett javadalmazásuknak föltüntetése mellett újbóli bejelentését az 5400/1919. M. E. és a Munkaügyi és Népjóléti miniszter urnák 104940/1919. számú rendelete elrendelte s eme kötelezettségüknek a biztosításra kötelezett üzemek tulajdonosai a kerületi munkásbiztositó pénztár eí. i irányuló fölhívásától számítóit 8 nap alatt, vagyis legkesóbb 1919. december hó 13-ig bezárólag eleget tenni tartoztak volna. Fölhívom tehát azokat a munkaadókat, kik eme jelentési kötelezettségüknek mindezideig eleget nem tettek, hogy az elmulasztott jelentéseket jelen hirdetmény koz.'ctéteiétöl számított legkésőbb 8 napon belül potolják, annál is ii kább, mert ennek elmulasztása eseten a kerületi munkásbiztositó pénztár nemcsak a mulasztó munkaadó költségén a helyszínére kiküldendő közege utján fogja a jelentéseket beszerezni, hanem a mulasztó munkaadó ellen a kihágási eljárást is minden esetben meg fogja indítani. . ügy a jelentések megtetele,, mint a biztosítási kötelezettség es fizetendő járulékok:Wlünttrtében a pénztár nyilví ..tartási csoportja a hivatalos órák alatt a munkaadóknak fölvilágositással szolgál. Szeged, 1920. évi január hó 4-éa. TÓTH ÁRPÁD S. K., a szegedi ken munkágbúrtositó pénztár vezetésével megbízott ~ — miniszteri titkár. TÓTH TESTVÉREK ELSŐRENDŰ URI ÉS NŐI CIPÉSZETÜK PUSP0K-TÉR ÉS HÉREI-UTCH SflROK. Ttzkövek, öngimJlók, karbidlámpák, zseblámpák, aranjrelcB friss töltésben kopható 8zintó Sándor gépraédérában Kiss D.-paloia. m« Sceted, 1930 jamár 8 VARGA MIHÁLY kötélgyárosnál Saeged, mindennemű KENDER, KÖTÉL ZSINEG, ZSÁK. PONYVA, és HÁLÓK jutányoa 297 GYÁRI áron kaphatók. = Teleion 469. Legjobb hajfesfő tz országosan elismert lelnzinger-félc- Ara 4 kor. Kapható: Lelnzinger Gyula gyógyszertárában Szeged, F'écfcrnvl-tér. ÍM Sok pénzt takarít meg, TELEFON a Délvidéki Szabóipari Vállalatnál rendeli. 5—24. „ Somogyi-utca 20. szám. (Fekete ház.) Meleg posztócipők utazókosarak, kefeáruk és egyéb háztartási cikkek legelcsébtai beszerezhetik Károlyi-utcai bazárban FlSSíSm. pifls - és bársonukabáfok gőzölése, szőrmék, boák, müffok tisztítása kelmefestő é» veguHizHfó Ipartelepén Kazinczy-M. 14. Fióküzletek: GLzella-tér 3. és Mikszít Kálmán-u. 9. (Valéria-tér és paprikapiac sarok.) Telefon 10—75. O 8 O O us :3 c 2 N 5 2 2 c-Sf •o « E 00 3 • © A « p.5 -O — «• •sis-*" Epe h-m 6 E £ © JJIrQ E ji-s^ -O J=> ío S> cc O r o = ii ^ SÍ a E ES—i </5 -í 11 o CL a- o E« r-» Se"! ••o p 4) . r—t — p g !3 a> <5 — ^ t - o* <o V m r— rv -zz S (U 3 S - 2 —. O 3 >>MC 0í « ct S««-e > 2 1 • 45 • CONSOltfiuM lyQRlENT. A francia hadsereg hadianyagát liquidáló hivatal. Eladásra kerülnek a Tisza-pályaudvaron és az utászlaktanyában elhelyezett „műszaki anyagok". Az eladás II télelben történik: 1. Vasdrót: 73 tonna szöges drót, 06 tonna sima drót. (Tisza-pályaudv?r.) 2. 90.000 drb uj homokzsák (Tisza-pályaudvar.) 3. 10 viztartány-kocsi, köbtartalma "egyenként 2 m3. 28 kétkerekű kocsi (Arabas). Egy tétel különböző kocsi és kocsialkatrészek. (Tisza-pályaudvar) 4. Útépítési szerszámok: 1500 drb^ ásó, 1300 drb lapát, jzonkivül csákányok,. fakalap*csok, furkók stb. (Tisza-pályaudvar és utászlaktanya.) 5. Drót- és kenderkötél. (Tisza-pályaudvar és utászlaktanya.) 6. Vasanyag: 11 drb kész tetőszerkezet, küiönféle építési és vasmegmunkáló szerszámok. (Tiszapályaudvar és utászlaktanya.) 7. Ló- és öszvérszerszámok. (Utászlaktanya.) 8. Szegek és csavarok stb (Tisza-pályaudvar és utászlaktanya.) 9. Famegmunkáló szerszámok. (Tisza-pályaudvar és utászlaktanya.) 10. 24.000 kg. különböző ács-csavar. (Utászlaktanya.) 11. 124 drb uj „minimaxtüzoltószer. (Tiszapályaudvar.) Az anyagok megtekinthetők minden nap délelőtt 9 11-ig és délután l1/,—4-ig. Ajánlatok és tudakozódások a Consortium irodájához, Takaréktár-utca 5. intézendők. HtwMt Indmr U lkr%» Th*6b. TI fiiB^rt 1.