Délmagyarország, 1920. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1920-01-08 / 5. szám

Szeged, 1920 január 8. Kecskemétre helyezifea paprika termelő-állomást dolgozni ennek a tekintélyes oszlálynak az ér­dekében Ai eddigi politika az volt. hogy a kisgazdát elköiönitse az iparostól. Pedig ezek . , « , .. . „ .. . együvé tartoznak. Ha jó a termés, az iparosnak • / — Vasárnap megalakul a paprikatermelök szövetkezete. — • 0 inn munLAi-. ET^in óm-másra ijan­it van munkája. Ezek szorosan egymásra van­nak utalva. Beszéde végén kéri a polgárságot, hogy őrizkedjék a felekezeti gyűlölettől. A tisz­tességes munká>einber, bárhol imadji Istenét, megbecsülni való. A nemtisztességest pedig ki kell zárni minden társadalmi osztálynak. Az éleinek alapja az erkölcs. Erkölcse pedig min­den felekezetű embernek lehet és kell is, hogy legyen. A paprikatermelök. nevében Börcsök Antal kisgazda szólalt fel és tartalmas beszédben W Budapest. M. T. 1. Rubinek Gyula Jöldmtvtiésügyl miniszter a Kecskeméti Gazdasági Egyesülés által neki átnyújtott memorandum kapcsán kijelentette, hogy Szegedről Kecskemétre helyezik át a paprika termelési állomást. (Saját tudósítónktól.) Még élénken emlékeze­tünkben él az a nagyarányú mozgalom, ame­lyet a szegedi paprikatern;elők. feldolgozók és kereskedők a Friedrich-kormány paprika-rende­lete ellen indítottak. Hasztalan volt a sok gyü­iésezés és küldötts^gjárás és nem vezetett ered­ményre a számtalan memorandum, mert Rubi­méitatta Pálfynak érdemeit, melyeket ha most .1 nek Gyula földmüvelcsügyi miniszter magasabb honorál Szeged nép;, akkor önmagával cselek- ^llami érdekekre hivatkozva nem volt hajlandó szik jót, mert olyan embert küld á törvény­hozásba, akihez bármikor bizalommal fordul­hat Szeged polgársága. Tizév alatt, mondotta, ötvenszazalékkai emelkedett a paprikatenneles s ennek oka az, hogy szabad kereskedelmi cikk -volt eddig a paprika, aki továbbra is ezért küzd, — mint Pálfy Dániel, — az való képvi­selőnek. Kéri a választókat, hogy szívvel­lélekkel tartsanak ki Pálfy mellett. Körmendy Mátyás szerint se ügyvédre, se grófra nincs szüksége a II. kerületi polgár­ságnak. Olyan embert válasszanak, akihez ha képviselő lesz, elmehet bárki, mert nyitott ajtókra talál. visszavonni a szabad termelést és a szabad forgalombahozatal kizáró rendeletet és a paprikaérdekeltségck sürgető kérelmére az ere­deti rendeleten mindössze néhány módosítást eszközölt. A rendelettel elégedetlen termelőket és kiké­szitőket több ízben is azzul igyekeztek meg­nyugtatni, hogy a földmüvelésügyi minisztérium Szegeden a többtermclés és nemesítés előmozdí­tására mintaszerű beruházással és többmilliós költséggel paprika- és gyógynövénykisérleti állomást fog létesíteni, amiből a szegedi terme­lőknek és kikészitőknek, nemkülönben a város­nak sokkal nagyobb haszna lesz, mint amennyi Metzger Péter az egyhangú lelkesedésből J állítólagos kárt okozott nekik a kormány paprika őmmel állapítja meg, hogy az alsóvárosiak& rendelete. A SJ örömmel egyedüli jelöltje Pálfy Dániel. Kéri a jelen­levőket, hogy ebben a meggyőződésükben tartsanak ki és segitsék diadalra juttatni a zászlót, melyet Szeged iparosai, kisgazdái és paprikatermelői javára bontott ki Pálfy Dániel. • Dr. Kószó István, a harmadik kerület kis­gazdapárti képviselőjelöltje kedden délután tartotta meg programbeszédét az alsóvárosi Népkörben. Ezelőtt — mondotta — disz volt a nem­zetgyűlésben helyet foglalni. Ma a legtertiesebb kötelességek teljesítésére való vallalkozás ez. Tudatában vagyok annak, hogy egy világégés romhalmazának eltávolítása es az irtózatos nyo­mornak megszüntetése a rendnek helyreállítása és a termelő munkának lehetővé tétele az első legnagyobb feladat az. ország területének ép­ségben való megvédésével kapcsolatosan. A hosszantartó véres háború eldurvította lelkét azoknak «. embereknek, kik hajlandósággal viseltetlek az internacionalizmus eszméjének a befogadására s különösen az orosz fogságból hazatért fia nak lettek a boisevista romboló tö­rekvéseknek hivei. A régi függetlenségi és 48-asl párt sarkalatos követelései a világháborúban,! megvalósultak. Az önálió á|lami berendezkedés­hez való Jogunk megnyílt, de nincs miből meg­alkotni, tehát uj gazdasági életet kell kezdeni. Az igazi magyar nemzeti jelleget a földműves és kisgazda Őrizte meg egy ezredéven keresztül. Szeged város azon aránylag szerencsés városok közé tartozik, melyet a megszálló csapatok rakásaitól tulnyomórészben megkímélt a sze­rencse. Miután a paprikatermés aránylag jólj sikerült, az állam a megromlott pínzviszonyo-' kat a paprikaexn.jrt utján a termés állami ke-.! zelésbe vétele mellett ?A;irja megjavítani, ter­mt szelesen ezen állami inté/'-edés önöket sújtja elsősorban és legjobh.ii. P > ez a háború ter- • méretes következrréryi e. tv állandó jellegű ! ne legyen, e tekinteten el kell követnünk mindent. Az állam feladata lesz nemzetközi és vám­ízerzfdések utján biztosítani .i szegedi paprikát a spanyol-paprika beözönlése ellen, továbbá kötelessége lesz oly nagy vámot vetni a spanvol-paprikára, hogy azt ide beszállítani ne lehess n. Mii den erőmmel kü.deni fogok egy olyan j birtokreform megleremteseért, mely az igazi ' gazdálkodói juttaiji földhöz. Küzdeni fogok egy igaiságos adó-endszérért, . mely a fokozatosság elven alapul. Földművelést, , lehat az ős'ermelést, ipart és kereskedelmet i összhangba kell hoini. A programbeszédét a választópolgárok lel­kesen megéljenezték. szegedi paprikakirendeltség tényleg létesített ís egy kísérleti állomást, egyelőre a városi vegyvizsgáló-hivatalban, amelyet Tóth Ede állami vegyész vezeteti Ez a kísérleti állomás lett volna a magva annak a modern kísérleti telepnek, amelynek céljaira a város már telket is felajánlott. Hideg zuhanyként hat ilyen körülmények kö­zött Rubinek Gyula földművelésügyi miniszter­nek az a kijelentése, hogy a paprikatermelési állomást Szegedről—Kecskemétre helyezik át. Hogy a minisztert mi vehette elhatározásában, azt ma még tudni r.em lehet. Nem valószínűt­len, hogy a szegeoi paprikatermelőknek és ki­készitőknek a papnkarendelettel szemben el­* Egy hétig mindennap január 12-tŐÍ 18-ig: foglalt álláspontja inditotta a minisztert arra, hogy Szegedet a kétségkívül nagyértékü és városgazdászi szempontból nagyjelentőségű in­tézménytől megfossza. Kecskemét viszont Sze­gednél előnvösebb helyzetben van talán azért is, mert Rubinek Gyula a képviselőjelöltje. Dr. Csonka Ferenc, a városi vegyvizsgálö­állomás vezetője kérdésünkre a következőket mondotta a földmivelésügyi miniszter kijelen­téséről : - Hafározottan meglep a hír, hogy Szeged­ről áthelyezik a paprikatermelési állomást Kecskemétre. Ez az állomás igen nagy értéket jelentett volna Szegednek, mert a paprika-ál­lomás gyógynövény-kísérleti állomással lett volna egybekötve Az állomás létesítésére már megindultak az előkészítő munkálatok. A város­tól most ajánlott fel félhold földet, amelyet a szük­séghez és célszerűséghez mérten 30—40, eset­leg 50 holdra bővített volna. A kormány csak a termelök javát akarta előmozdítani ezzel a kisérleli állomással, de a szegedi termelők nem értették meg a kormány intencióját és valóság­gal masolyogtak azon, hogy a telep a több­termelés előmozdítását célozza, mert nálunknál — mondották — senki se tud többet termelni. En a földmivelédügyi miniszter elhatározását a szegedi paprikatermelők és kikészitők magatar­tásának tulajdonítom. — A városra mindenesetre nagy, kárt jelent ez az elhatározás, amellyel most már talán füstbe mennek a városnak egy gazdasági kísér­leti telep felállítására vonatkozó régi tervei. A szegedi paprikatermelők, malmosok és ke­reskedők kedden délelőtt 10 órakor a Keres­kedelmi és Iparkamara' nagytermében gyűlést tartottak, hogy a paprikaszövelkézet megalakí­tását megfelelően előkészítsék. A gyűlést dr. Gerle Imre nyitotta meg s beszámolt a föld­mivelésügyi minisiternél a paprikarendelet fel­oldása érdekében járt küldöttség útjáról. Ru­binek Gyula miniszter ragaszkodik a rendelet végrehajtásához s az árak iránt tett enged­mények — amelyeket már ismertettünk — nem elégítik ki az érdekeltek igényéit. A pap­rikakérdest csak szövetkezet alakjában lehet megoldani s éppen azért kívánatos, ha az összes termelők, malmosok és kereskedők a szövetkezetbe tömörülnek. Utána Pálfy Dániel szólalt fel, aki szintén . szükségesnek látja a szövetkezet megalakítását. Reméli, hogyha a szövetkezet megalakul, a kormány is változtat az álláspontján s tért nyit a szabadkeresKedelemnek. Tóth Ede vegyész, az országos gyógynövény­és paprikakisérleti-telep vezetője szólalt fel ezután. Beszéde a hallgatóság körében nyug­talanságot, később valóságos vihart idézett elő s állandó közbeszólásokkal zavarták. Az állami kilQldött főként a többtermelés elön ozditására hívta fel a jelenlévők figyelmét. N3gy baj, — mondotta — hogy a gazdiközönség ragasz­kodik az elavult hagyományos termelési mód­hoz. Magyarország ugyanazon a területen leg­alább négyszerannyit tudna termelni, mint Németország. Dunántulon már oly fényes eredményeket értek el a gabonanemüek és egyéb élelmi teimékek termelésében, hogy a Duna—Tiszaközi produkálás csak évek hosszú és intenzív munkája után érheti utói a dunán­tuli eredményeket. Majd a kalocsai vegyvizsgáló állomás kísérleteiről számolt be, amelyeknek eredményei iránt a hallgatóság kétségeket támasztott. A Tóth beszédét általáb-n nem fogadták az azt megül.-tö komolysággal s a folytonos zaj miatt a többi felszólalók sem tariha ták meg beszédüket. A gyüJés azzal oszlott szét, hogy vasárnap délelőtt ismét összejönnek az iparkamarában, hogy mig­alakiteák a szegedi paprika&zövetkezetet. A részjegyeket az alakulás megtörténte után azonnal ki fogják bocsátani. Egy részjegy árt 50 korona lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents