Délmagyarország, 1920. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1920-01-04 / 3. szám

2 DELMAGYARORSZAO Szeged, 1920 január 4. kell szembe állítanunk. Megdöbbenté, hogy amikor a kommunisták között két zsidó volt, azokat az egész kfllföld megakarta menteni. A nemzetnek d kell készülni a bekövetkezendő eseményekre, becsü'etünk a világ előtt csak akkor lesz, ha nem könyörögni járunk hozzá. Minket nem győzött le senki, mi megtévesztve, Wilaon elveiben b zva, tettük le a fegyvert. Ninos okunk meggörnyedni, aki ezt a nemzetet képviseli, az mindig emelt fővel járhat. Akik itt zavarokat akarnak csinálni, megkóstólbatjik a katonai diktatúrát, de a választás föltétlenti igeglesz. Katonai diktatúrát senkisem akar, de rendnek lenni kell. Ezt minden eszközzel megfogjuk teremteni. A katonai diktatúra azoktól függ, akik azt. a zavarokkal föl akarják idézni. Epistola a házi igazolóról. Irta: Várossy Gyula. Kedves Veszter! Tudod-e te azt, mi az a házi igazoló ? Mikor a kormány megteremtette ezt a típust, te pedig Szeged területén teljes jogú hatáskört biztosítottál neki: egy ujabb társadalmi osztályt teremtettetek. Ma a házi igazoló csak az igazi ur. Minden egyéb ur általa lesz. Hozzá képest a polgármester rikkancs, a főispán cipőpucoló, a képviselő suszterinas, a miniszter pikkoló, a török szultán lekvárkeverő. Magyarországon minden hatatomnak ő a letéteményese. Nélküle hazánk nem születhet újra, föl soha nem támadhat. embrióban levő alkotmányunk elvesz. 0 nélküle nincs szavazó polgár, s ha ez nincs, nem lesz képviselő, nem lesz nemzetgyűlés. Ezek nélkül pedig nem lehet kormányozni, békét és alkotmányt teremteni, sem királyt választani. Mert mindezekhez szavazó polgárok kellenek. Szavazó polgár pedig csak az lehet, akit a házi igazoló ilyennek elismer. Bejelentőlapodat, jobban mondva szavazó igazolványodat elsősorban a házi igazoló állapítja meg. Ha ő cédulád alá nem írja a nevét, mehetsz a Herkó Páterhez, ebben az életben soha nem szavazol. Szavazati jogodat tehát a házi igazoló állapítja meg. Kovács József, -vagy Weisz Ignác az mindegy. Egy név és szavazó vagy. E név hiánya és nem vagy az. Szegeden 40.000 ember joga az ő markukban van. De váljon igazságosak-e ? Törvény és rendeléttudók-e ők? Halld az én esetemet és okulj. Első rendeleted értelmében lóhalálban siettem a X. körzet székhelyére, a Dugonics-utcai polgári leányiskola, I. e. 4. szobájába. Meghagytad ugyanis, hogy Szeged 40.000 kötelességtudó nolgára december 30. és 31-én vegye át a bejelentő lapját, töltse ki, a házi igazolóval hitelesíttesse és. vigye vissza. Tehát két napot adtál. December 30-án délelőtt volt s féltem, hogy a nagy tolongástól nem férek be. De nem is kellett mindenkinek, csak a körzet házigazdáinak, tehát nekem is, ott >zorongani. Ezek átveszik az összes házi lakók céduláit, ki is töltik, igazoltatják, végül beviszik. A X. körzetben 250 háziúr lakik. Neked tehát, Veszter, nem kellett ott s-zoronganod. A szegedi nép mindég teljesítette kötelességét, tehát halálra sem a folyosón nem préselték egymást a házigazdák, sem a teremből ne.n hallatszott csatazaj. Kongó üresség, halálos némaság fogadott. Ugy látszik, a háziurak utolsó részletét tegnap kisérték ki a Deszkástemetőbe. A cédulaosztogató helyiségben a kétmázsás Zomborv Tóni ny. szenátor és a látásomra szintén hizni induló Polczner közgyám borult a nyakamba: — Isten hozta, már négy órája vártuk (dél volt és dec. iO.), tudtuk, hogy maga bizonyosan eljő. Óh, mily boldogok vagyunk! Maga már itt a harmadik házigazda. Még 247-et várunk. És holnap délben lezárjuk a hivatalt. Mily pontosak is az emberek! A polgármester szigorú rendelete megtette a hatását. . Házam népéről megkaptam a cédulákat És hitt a te legszigorúbb rendeleted: aki dec. 31-én el nem viszi a bejelentőlapokat s a házi igazolóval igazoltan az nap vissza nem viszi, fizet 200 K-t s kap 15-öt, t. i. napot. Ennek Aryay lesz az eligazitója. A 200 és 15 megtette a hatást. Szeretett városunk minden háziura már hajnalban fölkelt a 24 éven felüliek összeszámítására sötétben és vadul törtet ek be a lakókhoz, a hölgyekkel a sötétség dacára iráspróbát végeztettek. Némelyek a 24 éven aluliakat jegyeztek föl s nyargaltak körzeteik székhelyére, lngjr az utolsó nap rémtorlódásában az első boldogok, lehessenek. Ezeknek aztán vissza kellett a házi igazolókhoz rohanniok, onnan, ha ugyan ez úrral dülőztek, vissza aznap délelőtt a székhelyre. Nekem nem kellett hajnalban 31-én fölkelnem, a házi igazolóm volt csak még hátra és a szabályszerűen igazolt bejelentőlapok bevitele. Házamban csak két lakó lévén, családomat és lakóimat nem volt jogom igazolni. De joga volt a husz lakóval bíró szomszédos házban lakó cipészemnek. Cipészemet az Isten is házi igazolónak teremtette. Nálánál igazságosabb ember cipőt még nem készített Szegeden. Ugy ismari a Vidra-utcát, mint a tenyerét. A családot mély gyázban, őtet kezében a te két rendeleteddel, egy kazal bejelentőcédula ' közt találtam. Kijelentém, hogy őtet választót- ! tam házi igazolómul. Csakhamar megtudtam, ) hogy az egész utca őtet választotta. Apa, | mondta a család, az igazolásnál fulszigoru, elvadítja ezzel a cipőügyfeleket s minket a nemzetgyűlési választások koldussá tesznek. De legalább becsületesen halunk meg, — tette hozzá a szigorú ember s átvette lapjaimat. — Adatai megfelelnek-e a valóságnak? — nézte írásaimat a vizsgálóbíró szigorával. Ha ön valótlant irt be s én ezt igazolom, a 13. §. alapján mindketten 5000 K-t fizetünk és két évet j ülünk. Nekem családom és üzletem van. De első az igazság. Tehát lássuk. Az igaz emberre áhitatt-1 néfts. t Ez nem cipész, ez már apostol voít Több l Törvényszéki elnök. Egy valóságos rabvallató Kúria. — Életkora? — kezdé a vallatást, — bizo- j nyos-e, hogy hatvanban és nem ötvenben született ? — Bizonyos, — ültem le meglepetésemben egy háromlábú székre, — hiszen tudom I — Ön tévedhet, ide a keresztlevelét Áthoztam. Hatvanban születtem. — Mivel igazolja, hogy politikai jogai nincsenek fölfüggesztve ? A család eltűnt Bizonyos, hogy ezt is dvaditott-H mormogták távozóban. Áthoztam a II. kerület hat év eKJtt kiáffitott névjegyz&ét. Megnyugodott — Ön a megszűnt Békemühely tagja volt s Nagyatádi népgyülésén megjelent. E bűntettei miatt nincs-e jogerősen elitéfve 20 évre? Átcipeltem a Szeg. Uj Nemzedék összes számait. Nem találta benne. — Él-e közsegélyből? S ha nem, mivel igazolja? Át kellett hoznom adókönyveimet. Adómat keveselte. -Áll-e csőd alatt ? Nem csodálkozást, bizonyítékokat kérek. Telefonnyugtáimmal igazoltam. Elgondolkozott -És nincs-e gondnokság alatt ? — Más szóval: nem vagyok-e hibbant eszű ? Mester ur! Ezek után nem lehetetlen. Sőt lehet, ön a házi igazolóm és 15 éve cipészem. Ezt egyedül maga tudhatja csak. A bolt ablakán szótlanul néztünk ki az utcára. Távolról ujabb áldozatok közeledtek. — Ne haragudjék, de a házi igazolónak mindent tudni kell. Nem a két év és 5000 K:. hanem a becsület és szabály. Most a nagysága következik. Kitört rajtam az izzadság s átvittem minden képzelhető bizonyítékot. Az igazoló mintha megszédült volna. — 1918 nov. 1. előtt, legalább hat hétig, teljesitett-ea nagysága harctéri szolgálatot? — kérdé a sok között. — Harminc év óta, még pedig elsőrendűt — Igaz, hisz mindnyájunkat érhet baleset. És aláirta a lapokat — Kedves Veszter! A lelkiismeretes házi igazolónak ez a mintaképe. Ne csodáld tehát, ha a háziurak Jegnagyobbrésze lekéste a dec 30. és 31-t. A 40.000 szavazónak igazolásához idő kell, 5—10 év. Adhatsz húszat is, az igazolás akkor még lelkiismeretesebb. Tudod te azt, hogy a tiszta választások alapja a szigora igazolás és a pártatlan választási elnök. Az én cipészemnél pártatlanabb ember nincs a világon, ajánlom az elnökségre. Január 25-ig. van még időd, gondold meg a dolgot. A Vidra-utca igazolva van ! Postapénzzel fizetett vasutasok - Tisztító Intézetek javítják a kékpénzeket — (Saját tudósítónktól.) A szegedi közalkalmazottak körében nem először okoznak kellemetlenséget a postatakarékpénztári értékjegyek és ujabban a felülbélyegzett bankjegyek. Az egyes hivatali pénztárak ugyanis akár az egyik, akár a másik értékjeggyel fizetik is a hónap elsején a tisztviselőket, a kifakadások özönét kell, hogy zsehrevágják, mert a tisztviselők ezeket az értékjegyeket Szegeden fizetési eszközül nem használhatják. Pedig törvényes fizetési eszköz mind a kettő, a kormány csupán az állampénztárakat utasította arra, hogy a lebélyegzett osztrák-magyar bankjegyeket ne fogadják el. A rendelkezés azt vonta maga u»án, hogy most sem a városi pénztárak, sem a kereskedők, iparosok, kofák nem fogadják el a lebélyegzett pénzeket és igy a sok millióra menő Szegeden rekedt jugoszláv, román és osztrák bélyegzőkkel éktelenitett bankjegyektől alig, avagy érzékeny veszteségekkel lehet, csak megszabadulni. A postatakarékpénztári értékjegyeket a meg nem szállott területeken mindenütt elfogadják ugy a kereskedők, mint a közönség, úgyszintén a bankok, állam pén-tarak is, csak Szögeden nem. A város hatónága annak idején a postai baakjegyek kötelező elfogadását elrendelő tormány utasítással szemben ura az álláspontra helyezkedett, hogy mivel a városnak kékpénzben kell a vásárlásokért fizetnie, a közönségtől sem fogadhat el más pénzt, mint kékpénzt, vagy a város által kibocsátott szflkségpénzt Igy Szegeden ma az ördögnek sem kell a postatakarékpénztár!" jegy. «* Hogy milyen anomáliák merülnek fel a bankjegyekkel való fizetések körül csak pár példát hozunk fel. A szegedi állami adóhivatal nem fogadta el az egyik állami hivatal pénztárából a 10000 koronás bankjegyeket, amelyekkel az ' személyzete állami adóját akarta befizetni. A.- OsztrákMagyar Bank szegedi fiókja nem fogadta el a főbank által kibocsátott, de felülbélyegzett bankiegveket A szegedi postatakarékpénztár nem fogadott el egy 9200 koronás csekkátutalást, amelyet postatakarékpénztári jegyekben akart lefizetni egy állami hivatal. Nem is kell több példára hivatkoznunk, hogy a szegedi fejetetejére állított pénzügyi helyzetet megvilágítsuk. ^Ezekkel szemben rámutatunk arra, hogy a MÁ V igazgatóságának rendelete ér' telmében az állomások pénztárai kötelesek elfogadni ugy a lebélyegzett bankjegyeket, mint a postatakarékv pénztári jegyeket