Délmagyarország, 1920. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1920-01-23 / 18. szám

SnrkMittiéi éa MaMkhNrtal i SZEGED, BOLDOGASSZONY-SÜGAROT 4. SZÁM j^tarkaMtjaét^J^h^ ELŐFIZETÉSI ARA: •féli évre 144.— K negyedévre 36.— K félévr. . 7L— K (0 hónapra 12.— R tpt» éra JStj^ fillér. Nyomda: SZEGED, PETŐFI SÁNDOR-SUGARÜT 1. SZÁM A nyomda talafonja: 16-34. Szeged, 1920 IX. évfolyam 18. szám. mmm—mm-mmmmmmmm—m^ Péntek, január 23. Magyarország a békekötés előtt. — Lényeges változás nélkül nem fogadjuk el a békefeltételeket. — Budapest, január 22. A főváros II. kerületé­hek pártonkívüli képviselőjelöltje, Hegedűs Lu­Wnd, aki mint a békedelegáció tagja, inost étkezett vissza Párisból, a választói között megjelent és nyilatkozott párisi impressziójáról. A magyar békedelegáció már Párisban elhatá­rozta, hogy nem fogadja el a békefettételeket, fia azokon Magyarország javára lényeges vál­toztatások nem történnek. A küldöttség tagjai Ririsban nem mint egy koldus nép küldöttei léptek fel és nem is könyörögtek irgalomért. Fellépésükben volt erő és energia. Nagy köszö­nettel tartozik a nemzet Apponyinak, aki a reménytelenség érzete és a Párisban ellenünk Mitott aknamunka dacára előadásának meg­győző ereiével elérte azt, hogy ma már gc antant Is annak lakára jutott, Fogyba ragaszkodik h szerződésnek változatlan aláírásához, akkor egy nagy néppel igazságtalanság történik. A szerződés csekély változásokkal az osztráknak a másolata. Bizzunk a magyar föld integritásában bármi álljon is a papiroson. A pSniÜgyi felié­tejek szerint az utódállamok kötelesek a volt monarchia bankjegyeit, amennyiben területükön Vontnak, lebélyegezni. A*ülföldön levő bankje­gyeket azonban egyedül Magyarország és Aüsztria tartozik megfizetni. Ez tehetetlen kö­veidé*. A külföldön forgalomban levő bankje­gyek összege körülbelül 6 milliárdra rug. Ha Magyarországot arra kényszeritik, nem is szólva a szerződés egyéb súlyos feltételeiről, fizetés­képtelenné tennék az országot Ha népszava­záson mellettünk nyilatkoznak a nemzetiségi kisebbségek, nincs a világnak az a hatalma, amely velük való egyesülésünket megakadá­lyozhatná. Magyarországnak nincs oka a két­ségbeesésre, vonjuk be a gyászfátyolokat, a nemzet él, a nemzet halhatatlan, A békedelegáció ülése. Budapest, január 22. (M. T. I.) A béke­delegáció ma délután 5 órakor gróf Apponyi Albert elnöklete alatt ülést tartott, amelyen .gróf Apponyi Albert a békedelegáció neuilly-i sze­repléséről beszámolt, a békefeltételek egy pél­dányát a békedelegáció teljes ülése elé terjesz­tette. A békefeltétetek egyes részei gróf Teieki Bál, Popoyich Sándor, báró Lersch Vilmos és gróf Somsich László ismertettek. Gróf Apponyi Albert előterjesztésére a békedelegáció két fő­csoportban togja működését folytatni és pedig a jog—politikai és a pénzügyi—közgazdasági főcsoportban. Az első csoport vezetését Apponyi magának tartotta fenn, a második csoport Popovkh Sándor elnöklete aiatt fog működni. A jogi csoport első ülését folyó hó 22-én dél­előtt 10 órakor tartja. A magyar békedelegáció jegyzéke a belgrádi fegyverszünet megszegése ügyében. Budapest, január 22. (M. T. I.) A magyar békedelegáció a párisi békekonferencia elnöké­nek jegyzeket adott át, amelyben tiltakozik a belgrádi fegyverszüneti egyezmény megszegése és ci megszálló szomszea nemzetek részéről a nemzetközi joggal, a/, emberi jogokkal, a kultu­raval es az emberiséggel szemben elkövetett aerdmek ellen. A magyar békeküldöttség az adott szó irásos szerződés szentsége nevében emeli tel tiltakozó -z ivat. Elmondja a jegyzék, ttogy Magyarország a fegyverszüneti egyez­ményben bizva és annak alapjára helyezkedve védtelenül és fegyver nélkül tűrte a megszállók seregeinek felvonulását, akik ezt a helyzetet felhasználva, kizárólagos jogkörükbe vonták a közigazgatást, a demarkációs vonalakból meg­szálló határokat csináltak, a tisztviselők elkn a leghallatlanabb atrocitásokat követték el, botoz­ták az embereket, halálos fenyegeiésekkel birták rá a magyarokat a jugoszláv, illetve román hadseregbe való belépésre. Részletesen foglalkozik a jegyzék az ellen­séges atrocitásokkal, elmondja, hogy gyára­kat és ipari vállalatokat leszereltek és be­berendezésüket elhurcolták, elvitték a kórházak berendezését és a gyógyszereket is. A románok a kolozsvári egyetem vagyonát elkobozták, Eroéiy teljesen orvosi segítség nélkül áll, AtaZéumainkat, színházainkat lefoglalták, szob­rainkat, emlékmüveinket darabokra zúzták, a magyar újságokat a legszigorúbban cenzúráz­zák, legutóbb betiltották őket A kereskedők­nek nem szabad magyar cégtáblát1 ;sználniok. A románok a magyar bolsevikiek euen viselt hadjáratot ürügynek használták arra, hogy meg­szállják Budapestet. Garbai Sándor a magyar tanácskormány elnöke a románok védőszárnya alá menekült, a megszállás alatt Budapesten rettentették védelemben, azután magukkal vifték Kolozsvárra, Kolozsvárott egyenesen bojseviki agitWri iskolát csináltak, hogy a magyar munkásságból kiöljék a nemzeti érzést. A magyar békedelegáció a jegyzékben végűi missziók azonnali kiküldését kéri, hogy sze­mélyes meggyőződést sz rezhessenek az elő­adottakról. Elvárja, hogy amennyiben a felso­rolt atrocitások és a belgrádi fegyverszüneti szerződés megszegése a magyarságnak és a megszállott területek lakosságának erkölcsi vagy anyagi kárát okozták, azokért a Legfelsőbb Tanács erkölcsi súlyánál fogva megfelelő kár­pótlást szerezzen. Andrássy is résztvesz a béke­bizottság munkájában. A M—g jelenti: Politikai körökben való­színűnek tartják, tjogv a béketárgyalások plená­ris ülésein gróf Andrássy Gyula is részt fog venni. A békebizottság munkáját gróf Apponyi Albert körülbelül 10 napra tervezi és azután a delegáció visszatér válaszunkkal Párisba. A magyar békeszerződés aláirásának határideje. Páris, január 22. A Telegraphen Information tudósiiója a békekonferencia köreiben ariól értesült, hogy a magyar békeszerződést leg­később február közepén fogják aláirni, minthogy a magyar békedelegációnak — ha a válasz­adásra a határidő rövid kitolását kéri is — több mint kétheti halasztást aligha fognak adni. Eltolódásra abban az esetben s^mit az ötös tanács, ha előzőleg a békekonferencia székhelyét Párisból Londonba helyeznék át, amely ügyben fontos tárgyalások folyamatban vannak. Clemenceau távozásának hatása a magyar békére. Budapest, január 22. Az Újság beavatott helyről értesül, hogy Clemenceau az egész francia külpolitikában kurzusváltozást jelent. Clemenceau távozásával Briand személye kerül előtérbe, aki bár az átmeneti kabinetben nem vállal tárcát, a békekonferencián való részvétel­től semmi esetre sem vonakodik. Briand sze­repe Magyarországra né;ve annyiban jelentős, amennyiben 6 a magyar politika több nagy alakjával Jtart fenn baráti összeköttetést és a magyar kérdésnői alaposan tájékozva van. Nyugatmagyarország elszakitásának terve. Ausztria és Csehország katonai meg­állapodása. — Tiltakozás Sopronban. (Saját tudósítónktól.) A békedelegációnak át­nyújtott fettételek szerint az antant tudvalevőleg Ausztriának ítélte oda Nyugatmagyarországot. A saint-germaini békeszerződés ugyancsak az osztrákok tu'ajdonául jelentette ki a három nyugati megyét: Vas-, Móson- és Sopronrae­gyél. Az osztrák lapok híradása szerint ezt az ügyet az osztrákok res mdicatának tekintik és már bizonyos egyezményeket is kötöttek a cseh­szlovákokkal Nyugatmagyarország fegyveres bir­tokbavételét illetőleg. Akármennyire elintézett­nek tekintik is a csehek és osztrákok ezt a kérdést, mi még mindig bízunk abban, hogy az antant meghallja Nyugatmagyarojrszág szavát, amelyben az anyaországhoz hü lakos­ság a leghevesebben tiltakozik az erőszakos elszakítás ellen ... Bécs, január 22. A Neues Wiener Journal szerint az Ausztria és Csehország között állító­lag létrejött katonai egyezmény a következőket tartalmazza: I. A megállapodások életbelép­tetése után Ausztria katonai rendelkezéseit csupán a csehekkel egyetértésben teheti meg. 2. Csehországnak Magyarországgal való hábo­rúja esetén hadianyagot Ausztria csak a cseh kormánynak szállíthat. 3. Veszély esetén német Nyugatmagyarországnak a cseh csapatok által való megszállása vehető számításba. Szombathely, január 22 Az itteni kormány­biztosság értesítést kapott, hogy legközelebb antant-misszió érkezik Nyugatmagyarországba. E bizottságnak eí lesz a feladata, hogy Nyu­gatmag>arország hangulatát megvizsgálja, más­részt az átadás részleteit megállapítsa. Sopron­ból jelentik, hogy ez a bizottság Budapestről már meg is érkezett, vezetője Vigna olasz ezre­des. Sopron város közönsége szerdán délben nagy tiltakozó népgyűlést tartott, határozati ja­vaslatot foifad'Mt el, amellyel követelik, hogy ne irják alá azt a békét, amely Nyugatmagyar­országot elszakítja. A népgyűlésen résztvett Vigna ezredes is. Az ezredes az előtte való napon kissé közömbösen nézte a dolgokat és a polgármesternek azt mondta, hogy tudja előre, mi fog « népgyűlésen történni és azt hitte, hogy mindezt előre rendezték. A népgyűlés után meglepetve kijelentette, ho?/ figyelemmel kisérte a népgyűlés lefolyását ;és látta, 'hogy a közönség nagyrésze sirt. Ezt igazán nem lehe­tett előre elkészíteni. Bécsből jelentik: Az Acht Uhr Blatt jelen­tése szerint Jugoszláviával közvetlenül küszö­bön áll olyan kaiot'ai egyezmény létesítése, amilyent Ausztria és Csehország állítólag kötött. Szombathelyről jelentik, hogy az ottani kormánybiztossághoz érkezett megbízható érte­sítések szerint az osztrák-cseh katonai egyezmény minden cáfolat ellenére valóban fennáll és célja, hogy Csehország hatonailag segítse Ausztriát Nyugatmagyarország megszállására. A lakos­ság elkeseredéssel beszél Ausztriáról, amely kiszolgáltatja a cseh megszállás bonalmainak.

Next

/
Thumbnails
Contents