Délmagyarország, 1920. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1920-01-21 / 16. szám

DBLMAQYARORSZAO Szeged. 1920 január 21 SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET HETI MŰSOR i Szerda: Gyászünnepély. Költemény, szavalja Hidvégi Ernfl. Bánk bán, sromorujáték. (Bérletazünat.) Csütörtök: János vitéz, daljáték. Premier-bérlet A 27. Péntek: Jánoa vitéz, daljáték. Premier-bérlet B 27. Szombat: Jánoa vitéz, daljáték. (Bérletszünet.) Vasárnap d. u.: Magdolna, paraszttragédia. (Sz. Tóvölgyi Margit vendégfelléptével.) Vasánnap este: Marcsa katonája, operett. (Bérletszünet. A 18-iki jegyek érvényesek.) Héttő: Marcsa katonája, operett. Premier-bérlet B 28. Almássy nem kapja meg tiz évre a színház bérletét — A helyáremelésl kérelem a tanács előtt. — (Saját tudósítónktól.) Megírtuk már, hogy Almássy Endre színigazgatónak két beadványa érkezett a város tanácsához. Az egyik a helyárak tízszázalékos felemelését .kéri, a másik a városi színház további liz évre való elnyerését óhajtja. A helyárak felemelését maguk a színészek kívánják legjobban, mert az igazgató ehhez kötötte a fizetésemelést. A szir.észck már többizben jártak küldöttségben a kulturtanácsnoknál, valamint a polgármesternél, aki a sok sürgetésre kedden délelőtt rendkívüli tanácsülést hívott össze. Az ülésen dr. Gaál Endre kullurlanácsnok referálta először is a helyáremelésre vonatkozó kérelmet. Almássy ez év január elsejétől a színészek követeléseinek némileg már elüget tett, amenyiben a nagyobb fizetéssel bíróknak 20, a kisebb fizefésüeknek 40 százalék fizetésemelést adott. Ezzel a fizetések maximuma 4000, minimuma pedig 1000 korona lelt havonta. Ez az összeg azonban még mindig nem elégséges ahhoz, hogy a társulat tagjai 30 koronás kenyér és 70 koronás húsárak mellett megélhessenek, amellett szerepkörükhöz méltóan öltözhessenek. A színészek követelésének kielégítéséhez min:ej;y 10 százalékos helyáremelés lenne szükséges. Az igazgató netn emelné a karzati helyek árait, csak a páholyok és földszinti ülőhelyek diját. A földszinti és elsőemeleti páholyok helyárait 60 koronáról 70 re, a másodemeleti páholyokét 40 k( rónáról 45 koronára, a zsöllyéét 17 80-ról 20 koronára, a többi ülőhelyekét pedit; a második emeletig \ korona 20 fillértől 2 koronáig k jedőleg emelnek föl. Az igazgató a hclyáremelésből származó összes bevételtöbbletet a színészek javára fogja fordítani. A színészek küldöttsége kérte a kulturtanácsnokot, hogy a h< lyjretnclés kérdé?e fölött döntsön a tanács, mert az igazgató megigerte nekik, hogyha a fölemelt helyárakat már 21-én szedhetik, ugy fizetéseiket j inuar 16-ig visszamenő érvénnyel emeli fel. Dr. Gaál Endre, tekintettel arra, hogy a színészek súlyos helyzetén más módon javítani nem lehet, kérte a tanácsot, szavazza meg az iga/gatónak a helyárak felemelését. Aki 60 koronát fizetett egy páholyért, az meg tudja fizetni a 70 koronát is. Bokor Pái helyettes polgármester kérte annak a megállapiiasát, hogy az áremelési kérelem tényleg indokolt-e? Megállapítani azt, hogy mennyivel kell a sziní-.zek fizetését és ezzel parallel a helyárakat emelni, mert a városnak biztosíték kell arra nézve, hogy a bevételtöbbletet kizárólag a színészek kapják és a színigazgató ebből ne élvezzen ujabb hasznot. Balogh Károly tanácsnok ecseteli a város és a színház ez évi viszonyát. Ebben az évben még egyebet nem csináltak, mint helyárakat emeltek, de egyszer sem győződlek meg arrói, hogy a szerződésben foglaltaknak eleget tesz-e a színigazgató. A szeptemberben megkívánt 32 kardulos helyett csak 24 kóristát lehet látni. A műszaki r.:emélyzeiben is hiányok varnak, művezetője s rendezője sincs a színháznak. Ilyen körülméuvek közölt nem lehet áremelésről be szélni addig, amig a színigazgató be nem igazolja, nogy a szerződésben foglal'aknak minden tekintetben megfeelt. Ha a színház létszáma teljes, ugy a helyárenulési kérelem jogos lehet, ellenkező esetben azonban ujabb emelésnek nincs helye. A tanács elfogadta Balogh Károly indítványát s elhatározta, hogy bizottságot küld ki a személyzet létszámának megállapítására. Dr. Gaál Endre ezután az Almássy-féle pályázatról referált. Almássy hajlandó a város által megállapított uj szerződés alapján a színházat további 10 esztendőre bérbevenni. Az uj szerződés minden pontját elfogadja, csak a hetenkint egyszeri 30 százalékkal olcsóbb tisztviselő- és murikáselőadások ellen emel kifogást. Helyette minden este felajánl a város tisztviselői részén: 50 kedvezményes jegyet. A helyárakra, — úgymond — miután a városnak fizetendő béiösszeg maga 150.000 koronát tesz ki, ajánlatot lehetetlen tenni. Kéri a várost, engedjék meg neki, hogy maga állapítsa meg a helyárakat s abban az esetben, ha 25 százalékkal többet szedne, ugy a tanacsnak jogában áll a helyárakat meitányos esetben leszállítani, ígér ezután Almássy mindent, még azt is, hogy egy tőkepénzessel társuiva budapesti nívóra emeli a színházat. A tanács azonban nem hajlott a szép szavakra és Almássy kérését elutasította azz3l, hogy a pályázati hirdetmény közzététele után lehet csal a színházra reflektálnia. JUHA8ZGYULA UJ KÖNYVE EZ AZ ÉN VÉREM amely <\ költő hetvennél több ui versét tartalmazza. • MINDEN KÖNYVÁRUSNÁL KAPHATÓ. ARA 6 KOR Fizessen elő a politikai napilapra. Előfizetési ára házhoz szálliíva 1 hóra . . 12 kor. Negyed évre 36 » Fél évre • . 72 » Egész évre 144 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Boldogasszony-sugárut 4. sz. ° Földszint, Demke palota. ° TELEFON 505. Ékszer munkál aí rajz vágy minta szerint ízléses kivitelben bárkinél oicsóbban készítek óra éa ékazerjavité nnflhelyl .*>« GÁSPÁR FERENC, KÖLCSEY-UTCH 2. Ha szüksége van nyomtatványra telefonáljon o Szobafestő e* mázoló CSONKA minALY SK: J'.'TANYOÖ ARAK ! i<i2 TELEfON 15—51. MODERN KIVITEL! KÖZGAZDASÁG Mit vészit el iparunk a békekötés után. Magyarország iparának a békekötés után várható szomeru képét pregnáns vonasokkal ecseteli Chorin Ferencnek, a Gyáriparosok Országos Szövetsége elnökének egy tanulmánya, amely adatokat serol fel arra nézve, mi maradna meg iparunkból, ha a Clemenceau által kijelöli demarkációs .vonalak a békekötésben végleges határokka válnak. Chorin adatai a megcsonkított Magyarország ipari állományát ekként mutatják: Vas- és femipaiunk, amely ma 200 000 munkást foglalkoztat és a családtagokkal együtt 600 -700.000 embernek ad kenyeret, vasérc hiányában fokozatosan hanyatlani fo*. sőt a teljes elpusztuiis veszedelmének néz elébe. Faállományunknak elveszítjük a 84 százalekat. Ezzé; a legkomolyabb veszedelem fenyegeti a magyar szénbányászatot, az exportra * dolgozó asztalosipart, a mezőgazdaság je rnfé.ceny faszükségletet. Végül fa nélkül szú sem ' lehet építkezésről sem a fővárosban, sem a vidéken. Széntermelésünknek majdnem a felét elveszitenők, jól lehet eddig is évenkint átlag 35,000.000 q. idegen szénre szorultunk. Ezáltal függőségünk a külföldtől ezentúl még naeyobb lenne. Textiliparunk helyzete egyenesen katasztrófálissa válnék. A pamutfonóiparnak 11 százaléka, a pamutszövőiparnak 40 szazaléka maradna meg nekünk, ez/el szemben csaknem teljes kikészdő iparunk a szűkebb M igyaiországon helyezkedik el. Fonál hianyában azonban ennek a kikészítő iparnak is tönkre kell mennie. Posztógyárainkból elesnék 93 százalék, takarógyárainkat mind elvesztenők. Gvapjutermelésünk a békebelinek egy tizedére csökkennék le. A háború előtt nekünk volt a legjelentékenyebb malomiparunk Európában. Azonban a Bácskát és a Bánatot, amelyek ezt a malomipait alimentálták, a szomszédaink akarják megszerezni maguknak. Jugoszlávia, ha ezekre a területekre vonatkozó aspirációi teljesülnek, mindent el fog követni, iiogy a nyersanyag ott kerüljön feldolgozásra. A cukoripar a csonka Magyarországnak nég a saját belső szükségleiét sem tudja majd ellátni. A magyar cukortermelésnek több mint 35 százaléka esik c~;.k. a csehek által igényelt területre és ami nekünk marad, az kénytelen lesz a rosszabb minőséjü répát termő területekkel beérni. Pedig a megmaradó cukorgyárak teljssi'őképesséi-e lehetővé tenné, hogy a oe'földi szükségletnek megtelelő egébz cukormennyiséget int magunk állítsuk el*, Rút esetleges exportra is dolgozhassunk. A mezőgazdasági szeszgyártás jövőjét a burgonyaés tengerilermő krületek leválása tenné kilátástalanná, a melassera ál.ipitett ipari szeszgyártás syrsa a cukoripar tadyietenek bizonytalan alakulásától fü^fT. Ez az ipar ugyanis főképen a főváron es í~-yőr vidékére van koncentrálva. ugy hogy t»elólc mintegy 75—80