Délmagyarország, 1919. december (8. évfolyam, 260-282. szám)

1919-12-19 / 274. szám

19 DÉLMAGYARORSZAG Szeged, 1919. december 7. Károlyi Imre és Mattyasovszky főkapitány levélváltása* — A Tisza-ügyben való nyomozás. — Budapest, december 18. (Telefonjelentés.) Gróf Károlyi Imre ujabb levelel intézett Mattyasovszky főkapitányhoz és ebben azt állitja, hogy a budapesti rendőrség körében a Tisza-ügyi nyom®zással kapcsolatban olyan ténykedések történtek, amelyek jogállamban nem fordulhatnak elő, a főkapitány pedig a nyilvánesság előtt valótlanságokat állított. A levélben ajból hivatkozott arra, hogy Laehne Hugó volt államtitkár az elmúlt napokban Budapesten járt én hogy a rendőrség semmit nem tett meg arra nézve, hogy mint tanú előállítható és kihallgatható legyen. A Faragó—Deutsch büntető ügyről a főkapitány kijelentette, hogy arról tudomása nincsen. Ezzel szemben Károlyi Imre azt állitja, hogy a főkapitány helyettese október elsejéi megjelölt szám alatt kiküldött két detektívet CInkotára, hogy ott nyomozzanak Faragó és Deutsch nevt egyének után, akik ellen Friedrich István merénylet-tervezés miatt feljelentést tett. A három ember tagadta az állítólagos merénylet-tervet és átadott a cinkolai rendőrőrmesternek egy Friedrich István által kiállított megbízhatósági bizonyítványt, amelyben Friedrich István Faragóért erkölcsi szavatosságot vállal. A további faggatás során ezek az emberek azt állították, hogy ök Friedrich István javára hosszú időn át megkárositetták a Wörner-gyárat ugy, hogy minden alkalommal nagyobbmennyiségü árut adtak át Faragónak és Deutschnak, akik Friedrich István alkalmazottai voltak, mint amennyit a Wörner-gyár számlázott. Közli továbbá gróf Károlyi Imre Pittka miskolci hadbírónak egy levelét, amelyben azt állitja, hogy október 3-án vagy 4-én jelent meg a rendőrségen, hogy bejelentse Hüttner hollétét és október végéig várta a rendőrség intézkedését, de mivel semmiféle értesítést nem kapott, ő rendelte el október 30-án a bírói eljárás kiterjesziését, amelynek folyamán Hüttner szenzációs vallomást tett. Kijelenti gróf Károlyi Imre, hogy a főkapitány által Hüttnerrel szemben a rendőrségi fogházban annyira korrektnek nevezett bánásmód részletei majd a főtárgyaláson kerülnek napvilágra, akol alkalma lesz azt is bizonyítani, hogy Hüttnernek valóban egéruiat engedtek a menekülésre. Végül Paksi detektivfelügyelő és Szrubián kapitány szerepével foglalkozva azt bízonyitja, hogy a főkapitány ezekben a kérdésekben sem közölte a nyilvánossággal a valóságot. Bejelenti egyébként Károlyi, hogy ez az utolsó levele és várja azt a rágalmazási pert, amelyet a főkapitány ellene indií, megvan róla győződve, hogy megnyugvással bízhatja az ügyét a föggetlen magyar bíróság pártatlanságára és megközelithetlenségére. Budapest, december 18. Mattyasovszky főkapitány válaszul a következő levelet intézte gróf Károlyi Imréhez: Méltóságos gróf Károlyi Imre urnák, Budapest. Gról ur 1 Kínosan született levele igazolja a latin mondás igazságát és mutatja egyben azt is, hogy Gróf ur haragszik, pedig a harag még az ügyvédnél is rosszabb tanácsadó. Hogy kettőnk közül ki állított valótlanságot, azt majd az illetékes fórum fogja eldönteni. Különben levelének egyes pontjaira nem reflektálhatok, mert ténybeli megfigyeléseinek valótlanságát csak a hivatalos titok feltárásával tudnám kimutatni. Nagyon természetes, hogy törvény elé fogom állítani, de remélem, hogy ez elől nem fog ama bizonyós idegen trikolor védelme alá menekülni. Eljárásának méltó megítélését a jóizlésü közönségre bízom. Egyébként egyénileg most már Ön felől az a véleményem, ami boldogult emlékű unakabátyjáé volt, aki a rokoni kötelékek dacára még ez érintkezésre sem méltatta. Budapest, december 18. Mattyasovszky, főkapitány. Kivégezték a terroristákat. Budapest, december 18. (A Dilmagyar*rszág budapesti tudósitójátél.) Már a kora reggeli órákban erős katonai kordon vette ktrfll a Margit-köruti katonai fogházat. Ezalatt Bali Mihály és pribékjei, Gold Károly és Hermann Ádám a fogházépület mögött levő U-alaku udvarban felállitett négy akasztófa körül szorgoskodtak. Mindegyik mellett egy-egy spanyolfal. Az államügyészség ugyanis ugy intézkedett, hogy a halálraítélteknek ne kelljen végignéznifik egymás haláltusáját. A kivégzés előtt az elitéltek előterjeszthették kívánságaikat. A legérdekesebb kívánsága Ktivér Lajosnak volt. Az esti órákban azzal a meglepő kívánsággal fordult az államügyészhez, hogy engedjék meg neki, hogy a menyasszonyával, akivel egyébként már évek óta vadházasságban élt, házasságot köthessen. Kivánsága teljesült. Este 8 órakor megjelent a fogházban Reihati Ferenc fővárosi főjegyző, aki magával hozta az állami anyakönyvet is. A főjegyző ugy tekintette a házasságot, mintha halálos ágyon kötött házasság lett volna. Ezért minden dispenzáció mellőzésével összeadta őket. Tanukként Szűcs István százados és Riiter Dezső fogházgondnok szerepeltek. Amidőn a törvény rendelkezése szerint a főjegyző figyelmeztette a házasfeleket, hogy a polgári házasságkötéssel még nem (ettek eleget kötelességüknek, lelkészt kértek és Vén Jakab páter az egyházi szertartás szerint is összeadta a házastársakat. A halálraítéltek mindegyike már tegnap este külön-külön szobát kapott és minden elitélthez egy-egy lelkészt hívtak, öt római katolikus, öt református, így evangélikus lelkész és három rabbi jelent meg. A Málrsitélíeket tegnap délután rokonságuk felkereste, mindegyiknek bőségesen hoztak élelmiszert, éleit, italt, szivart. Az figyészség ugy rendelkezett, hegy a halálraítéltek mindent fogyaszthattak, szeszes italt azonban csak minimálisan. Cserny József azt kívánta, hogy engedjék meg neki, hogy végrendelkezhessék. Kirülbelül 8000 korona készpénz és néhány értékesebb ékszere felől végrendelkezett. Az ékszerekről azt állítja, hogy lovag Beernétől kapta ajándékba. A többi elitélt arra kérte az ügyészt, hogy leveleket Írhassanak. Kívánságuk nyomban teljesfiit. Reggeli 8 órakor kezdődölt az előkészület a kivégzéshez. A kirendelt katonaság négyszöget formált az udvaron, megérkeztek a biróság tagjai, továbbá dr. Minnich Károly és dr. Kenyeres Balázs tanár, orvosszakértők. Az udvar jobboldali részén elhelyezkedett a közönség is, amely jobbára birákból ás katonatisztekből állott. Az elitéltek az egész éjszakán ébren voltak, csak hajnalfelé szenderedett el egyik-másik az izgalomtól néhány percre, de gyorsan felriadtak. Korán regjel valamennyien talpon voltak. A lelkészek a késő esti órákig együtt voltak az elitéltekkel és kora reggel már újra felkeresték őket. Cserny Józsefhez maga Haypil Benő református püspök ment. Néhány perccel 8 óra előtt dr. Felföldy államügyész kiadta az utasítást: — Elrendelem Goldberger (Schön) Gábor elővezetését. Ritter Dezső fogházgondnok felsietett a cellába és pár pillanat alatt ott állott a bitófa előtt Goldberger Gábor. Teljesen megtörten jött a biróság elé, ugy vezették a csendőrök, mert a maga lábán alig tudott járni. A fogházgondnok jelentette az ügyésznek: — Alázatosan jelentem, az elitéltek előállíttattak. A menet élén a katonai fogház igazgatója ment, utána a két szuronyos csendőr és mögöttük lépkedett sápadt arccal és lehorgasztott fejjel Schön-Goldberger Gábor. Keresztessy Gyula törvényszéki bíró Goldberger előtt felolvassa az ítéletnek reá vonatkozó részét, végezetül Felföldy államügyészhez fordulva így szólt: — Goldbergert átsdom az ítélet végrehajtása végett. Az államügyész Bali Mihály állami hóhér felé fordulva ezt mondotta : — Hóhér, teljesítse kötelességét. E pillanatban Gold Károly és Hermann Ádám főpribékek megragadták az elítéltet, felállítják a bitófa alatt a zsámolyra, ekkor már a hurok is a nyakán fan és Goldberger pár pillanat alatt megszűnt élni. Erre fehér zsebkendőt borítanak az arcára. Majd Bali Mihály jelenti: — Nagyságos államügyész ur 1 Alázatosan jelentem, az ítéletet végrehajtottam. Pár pillanatig néma csend, majd a két törvényszéki orvos a hullához lép és megállapítja a halál bekövetkeztét. A hullát egy félóráig a bítófán hagyták, majd bevitték a hullaterembe, ahol két óráig hagyták. Utána Mészáros Sándor kivégzése következett. Mászáros sokkal hetykébb volt, katonás léptekkel, gyors tempóval jött az udvaron keresztül a csendőrök között és látszólag nyugodtan hallgatta végig, amint kihirdetik a halálos Ítéletet és a Kúria határozatát. Groó, Steiger és Küvér megiehetősen bátran állottak a bitófa alá. Az első turnussal 9 órakor végzett Bali, ekkor a nagyközönséget elküldték, mert a következő turnusra másokat bocsátottak be. Nyomban 10 órakor Felföldy kiadta az utasítást: — Vezessék elő Max Miksa elitéltet. Pár perc múlva hozzák a csendőrök és közvetlen mögötte halad dr. Schreyer óbudai rabbi. A kivégzettek közül Max Miksa volt a legszívósabb, mert mintegy 5 perc ntán jelentette Bali Mihály, hogy az Ítéletet végrehajtotta. Kakas Ferenc egészen megtört, az itélet kihirdetése után megcsókolta a feszületet és vele is hamar végeztek. Ezután Löscher Márton, végül Löbl Mór következett, akivel bezárták a tnrnust. Legutoljára Csernyt akasztották fel. Valuta-vita a városi tanácsban, — Ismét a lebélyegzett bankjegyek — (Saját tudósítónktól.) Csütörtökön ismét valutavita volt a tanácsülésen. A lebélyegzett pénzek függő kérdéséről volt szé, amit ebben a vitában sem sikerült kielégítően elintézni. Balogh Károly tanácsnok tette szóvá, vájjon a városi pénztár nem fogadhatná-e el a lebélyegzett pénzeket is, mert azok visszautasítása minden közhivatalból a magánforgalomra is visszahat s abban nagy nehézségeket okoz. Dr. Szekerke Lajos tanácsnok-előadó azt javasolta, hogy a városi pénztár továbbra is utasítsa vissza a lebélyegzett pénzeket. A helyzet ugyanis az, hogy az állampénztár az ilyen bankjegyeket nem fogadja el, már pedig az állami adókat a városi pénztár szolgáltatja be oda. A városi pénztárban, ha elfogadná a lebélyegzett pénzeket, ezek ugy összegyűlnének, mint ahogy felgyűltek annak idején a városi bankjegyek; a város aztán vagy nem tudna túladni rajtuk, vagy Bécsbe kellene küldeni a bankókat beváltásra, ami költséggel jár. A közhivatalokat régen érvényben levő rendelet utasítja arra, hogy bélyegzéssel, szándékos rongálással megváltoztatott bankjegyeket nem szabad elfogadniok. Ezt mindig hirdetményben tették közzé, ha valamely uj bankjegyet bocsájtott ki az osztrák-magyar bank. A mostani lebélyegzés pláne nem magánosok mflve; ennek a lebélyegzésnek államjogi következései vannak és lesznek majd különösen a béke megkötése után. A közhivatalok tehát nem fogadhatják el a lebélyegzett bankókat, de a magánosok elfogadhatják. Az osztrák-magyar bank a csekély előállítási költség levonásával köteles a lebélyegzett bankjegyet beváltani. Balogh Károly tanácsnok erre azt vitatta, hogyha a közhivatalokat egy régen érvényes rendelet kötelezi lebélyegzett bankjegyek visszautasítására, akkor miért nem szereztek ennek érvényt ezelőtt is, mielőtt a pénzügyminiszter külön is fölhívta rá a pénzügyigazgatóságot, illetőleg a szegedi állampénztárt. Hiszen ezelőtt szívesen fogadták el a jugoszláv pénzeket, mert CijareífahUvelyek Midi Specialifé Szeged, Jókai-utca 11 (Telephon 15-20.) Eladás nagyban is. hygiénikus szivarkahfively főraktárában kapható 123