Délmagyarország, 1919. december (8. évfolyam, 260-282. szám)

1919-12-12 / 268. szám

4 DELMAGYARORSZAQ Szeged,* 1919 december 17. Módosítják a paprikarendeletet. — Hetvenöt vagon liszt érkezik Szegedre. — A szegedi egyetem ügye. — A főispán nyilatkozata. — (Saját tudósítónktól.) Dr. Vasek Ernő kor­mánybiztos-főispán budapesti útjáról vissza­térvén a következőkben nyilatkozott annak eredményéről: — Három ügyben jártam el Budapesten: valutaügyben, a paprikarendelet módosítása ügyében és az egyetem áthelyezésének érdekében. A város ugyanis nemrég 75 vagon lisztet vásárolt a szerbektől, amelyet Nagy­kikindán kell átvennünk. A liszt árát idegen valutában, még pedig frankban kellett kiegyen­lítenünk. A frank ára most tudvalevőleg 13 korona 30 fillér körül mozog. Nekünk sikerült egy félmillió frankot 12 koronás árban vásá­rolnunk. A differencia tehát háromnegyedmiilió koronát tesz ki, ennyivel olcsóbban jutunk most hozzá a liszthez. A pénzt lehoztuk, sőt már el is vitték Belgrádba. A liszt elszállítását a legközelebbi napokban megkezdik. Mondanom sem kell, hogy a jelenlegi lisztszükségben mekkora fontossággal bír, hogy ezt az ügyet lehetőleg gyorsan lebonyolítsuk. A valuta meg­szerzése nem kevés nehézséggel járt. A pénz­ügyi, kereskedelmi és közélelmezési minisz­tériumban kellett érte eljárnunk, azért vett hosszabb időt igénybe budapesti utazásunk. Remélem, hogy a 75 vagon liszt minél elébb Szegedre érkezik és igy legalább egyidőre megszűnik a nagy liszthiány. A paprikaügyben kedden vezettünk a polgármesterrel egy nyolctagú küldöttséget a földmivelésügyi miniszterhez. Mivel a minisz­ter betegen feküdt, Steinecker miniszteri taná­csos, osztályvezetővel tárgyaltunk. Megállapo­dásunk részleteit természetesen még nem közöl­hetem a nyilvánossággal, mert a megállapodás előterjesztés formájában a minisztertanács elé kerül, amely esetleg változtatásokat fog eszkö­zölni az előterjesztésen, bár ezt nem tartom valószínűnek. Remélem, hogy a minisztertanács magáévá teszi álláspontunkat és ebben az esetben a termelök minden kívánsága teljesül. A küldöttség nagy örömmel vette tudomásul eljárásunk eredményét. — Itt kell megemlítenem, hogy a jövő ta­vasszal Szegeden egy nagyszabású papriíca­kisérleti telepet fognak felépíteni. A telep a paprikatermelés fellendítésének ügyét szolgálja. A tervek már készen vannak, de még nem állapították meg, hogy a város melyik pontján fogják elhelyezni. t> — Végül a kolozsvári egyetem áthelyezésének ügyében tárgyaltunk. A polgármesterrel felke­restük báró Horváth belügyi államtitkárt, aki egyeszersmind a békét előkészítő bizottságnak is tagja, továbbá dr. Santner professzort és velük beszéltük meg az egyetem kérdését. Ismertettük azokat a feltételeket és áldozatokat, amelyekkel Szeged az egyetemnek kész otthont adni. ők szívesen fogadták előterjesztésünket, amelyet legközelebb a kolozsvári egyetem tanácsához fognak juttatni. — Nem áll az, hogy az egyetemi tanács ide­genkedik a Szegedre való áthelyezés tervétől. A 60 tagu tanári testületből mindössze négyen ellenzik a szegedi tervet, ezek sem Szeged város iránti antipátiából, hanem politikai okok­ból. Mi meggyőztük a tanári testületet, hogy aggályaik alaptalanok, mert Szeged a legtelje­sebb módon kielégiti várakozásukat és minden áldozatra kész, nemcsak mert reflektál az egye­temre, hanem azért is, mert a magyarság ügyéért szenvedő tanárokért szívesen hoz áldo­zatokat. — Valószínűleg már a jövő hét elején az egyes fakultások kiküldötteiből álló bizottság érkezik Szegedre, hogy megtekintse azokat az intézményeket és felszereléseket, amelyeket az egyetem céljaira felhasználni lehet. Egyúttal részletesen tájékozódik a viszonyok felől és ha ezeket alkalmasaknak találja, már februárban megkezdődnek az elő­adások és kollokválások. Ha azonban a jelenlegi viszonyok erre még nem volnának alkalmasak, akkor sem ejtik el az áthelyezés tervét, hanem csak annyiban módosítják, hogy az előadásokat jövő szeptem­berben fogják megkezdeni, de akkor feltétlenül. Tehát kizárólag idő és nem a döntés kérdése most már a kolozsvári egyetem Szegedre helye­zése. Haller István kultuszminiszter legutóbb is kijelentette nekem, hogy az egyetem kérdésében Szegednek nem is lehet konkurrense, mert Szeged az egyetlen város, amely az áthelyezésnél tekin­tetbe jöhet, természetes azonban, hogy neki az egyetemi tanács előterjesztése értelmében kell döntenie. — Ami az egyes fakultások áthelyezését il­leti, meg kell említenem, hogy a kolozsvári tanárok valamennyi fakultást, tehát a bölcsé­széti fakultást is áthelyezni kívánják, mert nem akarják megengedni, hogy a kolozsvári egye­temet szétszaggassák. * Temesváry tanácsos, aki nagyon sokat fáradozott velünk ez ügyben és aki alaposan ismeri a szegedi viszonyokat, kijelen­tette a kolozsvári tanárok előtt, hogy amint ő ismeri a szegedi viszonyokat, a számbavehető intézmé­nyeket és azok felszerelését, ezeknek célszerű összpontosítása és egyesítése mellett, minden nagyobb gond nélkül meglehet valósítani a szegedi egyetemet. A pozsonyi egyetem sokkal primitívebb viszonyok között kezdte meg mű­ködését. Építkezésekről természetesen ma be­szélni sem lehet. Fokozott védelmet az üzleti tisztességnek. — A kereskedelmi és iparkamara akciója. — J» A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara az alábbi felhívást intézte a Szegedi Lloyd-Társu­lat, a Szegedi Kereskedők Szövetsége és az Ipartestület elnökségéhez: — Van szerencsénk tek. Címnek beküldeni a budapesti kamara elnökségének előterjesztését egy, a kereskedők és iparosok köréből alakí­tandó zsüri-bizottság tárgyában, amely az üzleti tisztesség fokozott védelme céljából volna meg­alakítandó. — Noha éppen nem tartozunk azokhoz, akik egyszerű utánzói szeretnénk lenni annak, amit másutt létesítenek, ezúttal az aláirt elnök­ség igenis szívesen és örömmel teszi magáévá a budapesti kamarának egy kereskedők és ipa­rosok által létesítendő zsűri felállítását célzó kezdeményezését, mivel megvan győződve arról, hogy a jelenleg minden oldalról annyira megtá­madott kereskedelmet és ipart hathatósabban nem védelmezheti,mintha a kereskedőkés iparosok sa­ját maguk a leghatározottabban szállnak síkra az üzleti tisztesség érdekében és,ők maguk nyúlnak a rendelkezésükre álló legerélyesebb rendszabá­lyokhoz, hogy az árdrágítást, jogosulatlan áru­felhalmozást, lánc- és cserekereskedelmet lehetetlenné tegyék. — Ugy tervezzük a dolgot, hogy mielőtt a még e hónapban tartandó teljes gyűlés által felhatalm3ztatná magát a kamara elnöksége egy ily zsűri létesítésére, letárgyalja az ügyet ugy a" Kereskedők Szövetsége, mint a Lloyd-Tár­sulat és az Ipartestület kiküldötteivel és e cél­ból azon tiszteletteljes felhívást intézzük tek. Cimhez, miszerint ezen ügy megbeszélése cél­jából megbízottaikat egy hétfőn, folyó hó 15-én délután 3 órakor a Kereskedelmi és Iparkamara helyiségében tartandó értekezletre kiküldeni szí­veskedjék. Szeged, 1919 december 11. A Sze­gedi Kereskedelmi és Iparkamara: Wímmer Fülöp elnök, Szabó Gyula titkár. A kecskeméti, izsáki és crgoványf rabló­gyilkosságok. Hatvanhét ember tünt el Kecskemétről. Budapest, december 11. Az izsáki vérengzés első áldozata — mint megírtuk — Pánczéf Zoltán füszerkereskedő volt, akihez éjszaka 11 óra tájban négy fegyveres őr tört be és rárivall­tak: „Zsidó, add ide a sópénztl^Az izsáki ke­reskedők és lakosok ugyanis pár nappal azelőtt adtak össze 160.000 koronát sóvásárlás céljából. A haramiák föiszólitására Pá'nczél a pénzt át­adta, majd ráparancsoltak Pánczélra, hogy vetkőzzék le, közben egyikük belelőtt a lábába, azután a teljesen mezítelen embert kituszkolták az utcára, odakötözték a rájuk váró kocsihoz, m3jd elhajtattak vele. Útközben a polgárőrség egyik őrjárata megállította a kocsit és megkér­dezte a haramiáktói, hogy mit akarnak? Erre azok rászóltak a didergő és megkötözött Pán­czélra: „Zsidó, mondd meg a nevedet!" Pán­czél rrtegmondta és erre a rablók igy szóltak a polgárőrökhöz: — Ne merjetek moccanni, mi a nemzeti hadsereg parancsára járunk el. Egy századunk gépfegyverrel áll kinn a temető szélén és aki ellenszegül, felkoncoljuk. Menjetek inkább ti is rabolni a zsidókhoz, mi holnap jövünk a többiekért. A fegyvertelen polgárőrök nem is gondol­hattak a közbelépésre, ^rablók pedig tovább hajtattak. Bekopogtattak Beck Sándor bor- és füszerkereskedőhöz, akitől.. szintén a nemzeti hadseregre hivatkozva követelték, hogy nyissa ki az ajtót. Beck gyermekei — 21 éves és 19 éves leány és 17 éves fiu — gyanutlanul ki­nyitották az ajtói és a belépők egyikében rá­ismertek Francia-Kiss Jánosra, egy kecskeméti uri család züllött és csavargó ivadékára. Meg­kérdezték tőle, hogy mi járatban van. Felelet helyett Francia-Kiss és társai puskatussal összeverték őket és az elősiető Becknét össze­rugdalták. Beck Sándor, amikor látta, hogy rablókkal áll szemben, ki akart ugrani az ablakon, de a haramiák rálőttek és Beck visszazuhant a szo­bába. A haramiák összeszedték minden pénzét és megparancsolták, hogy öltözzék fel ünneplő ruhájába, ami — mondták — úgyis az övék lesz. A dulakodás és jajveszéklés hallatára egy, az utcán haladó kocsi megállott Beckék háza előtt, az utasok megkérdezték az őrt álló ban­ditáktól, hogy mi történt odabent. Az egyik odaugrott a kocsihoz és rákiáltott a bent­ülőkre: — A nemzeti hadsereg nevében, ha nem indultok azonnal, mindenkit lelövünk 1 A kocsi erre elvágtatott, a banditák magukkal vitték Beck Sándort is, majd Schmidt Árpád gazdag szabómestert. A három áldozattal el­hajtattak a szomszédos Orgovány község ha­tárába, ahol már készen várta az áldozatokat KENDERESI G70RG7 (a AMBF^INUS-IBÜFFÉ o csemege- és éieímiszer-csarnoka o Szeged, Feketesas-u. (Keleti-palota.) Telefon 836. 2,3 Minden időben választékos meleg és hideg ételek, felvágottak, libamáj, töpörtő, malac-sültek, sajt, vaj, tojás, sütemények, gyümölcsök, borok, pezsgők, likőrök, világhírű Szent István dupla maiátasör. Szolid, tiszta és figyelmes kiszolgálás! libamájat, főpörlőt is fiatal malacot veszek. s

Next

/
Thumbnails
Contents