Délmagyarország, 1919. december (8. évfolyam, 260-282. szám)

1919-12-10 / 266. szám

2 DÉLMAGYARORSZAG Szeged, 1919. december 7. őrizte vasárnap éjjel a Népszava nyomdáját és kiadóhivataü helyiségeit, hétfőre kelve azonban mégis nagyobbnak látszik a rombolás, mint amilyen mértékben vasárnap este konstatálták. Követeli a Népszava, hogy derítsék ki, mi az oka annak, hogy a rombolás vasárnap éjjel folyamán nagyobb lett. "CZINNER" £ZALÁMiT. 9 » Minden Jobb fűszer- ÉS cse­mege-ü2lelben kapható. Budapesti hir szegedi bőségről. „Szeged —corpus separátum". (Saját tudósítónktól.) A Magyar Kereskedők Lapja legutóbbi számából vesszük az alábbi szegedi vonatkozású hirt: Mióta a románok a Duna —Tisza közét ki­ürítették, Szegeden sok budapesti kereskedő tartózkodik, hogy az ottani áruföíöslegeket a fővárosba és a Dunántulra szállítsák. Szegeden nagyon sok mindenféle áru van (?), amelyek közül a.legtöbb jóval olcsóbb. (?), mint az or­szág más, meg nem szállott vidékén. De az ott járó kereskedők valami nagy eredményeket nem tudnak elérni, mert a városi tanács az elszál­lítást csak kompenzáció ellenében, olyan cik­keknek odavitele esetén engedi meg, amelyek­ből Szegeden hiány vau, amilvenek szén, tűzifa, kenőolajok, petróleum stb. És hogy még jobban kidomborodjék az, hogy Szeged corpus separátumnak tekinti magát, az onnan elszállított áruk számla-értékének 5 szá­zalékát szedik be kiviteli vám gyanánt. Bőven van Szegeden gyapjú, állati szőrök, nyersbőr (a marhabőrökért sómentesen mérve 45 K-át kg-ként), szesz (folyton hozzák be oda Jugosz­láviából), csontenyv és a legkülönbfélébb élelmi­szerek, amelyek átlag 50 százalékkal olcsób­bak, mint Budapesten. Szalámi kg-ját 105 K-ért árusítják. Cíiker üinerifg^Nvalami-bőveii, d<t aZÍu meglehetősen hoznak a délszláv király­ságból; ára 45 K. Szóval Szeged jelentékeny árutételekkel járulhatna hozzá az ország köz­ellátásához, ha nem tekintené magát önálló vámterületnek és az áruk.vitel elé ennek meg­felelő akadályokat nem gördítene. Vájjon tud­ják-e ezt a közélelmezési minisztériumban és ha igen, ugyan mit szólnak hozzá? Eddig szól a Magyar Kereskedők Lapjának cikke, amire meg kell jegyezni, hogy Szeged éppen nem szereti magát corpus reparátumnak, küiön országrésznek tartani, de sajnos, olyanok a körülményei, hogy el van zárva Budapesttől, el a jugoszláv és a román megszállási vidé­kektől is. Hogy többet ne mondjunk, el van zárva — Újszegedtől. Épp ezért kellett nem a tanácsnak, hanem a Szövetségközi Bizottságnak eltiltania a kivilelt. S mert a városnak sokkal kevesebb a jövedelme, mint amennyire szüksége van, ezért kell 5 százalékos kiviteli illetéke' fizetniök nemcsak a budapesti, hanem a hely­beli kereskedőknek is. Az a hir, hogy Szeged bőségesen el van látva mindennel, sok pesti embert csábitott ide. Cukrot vásárolnak össze leginkább, bár ez nem 45 korona, mint ahogy az idézett lap írja, hanem a szabadforgalomban 58 korona. Azt persze nem tudják Budapesten, hogy a város nagynehezen, hosszú cukorinség után szerzett akkora készletet, amely már is fogyatékán van. Azokat a budapestieket, akik cukrot akariak kivinni a városból, előállították a kihágási bíróságon. Nem büntették meg őket, hiszen szükség kényszeritette valamennyit, de utasítást kaptak arra, hogy szerezzék meg a kiviteli engedélyt. Beszerzési segélyt és 15.000 koronáig rend­kivöli kölcsönt kapnak a közalkalmazottak. (¡Saját tudósítónktól.) Budapestről jelen­tik, hogy a kormány a köztisztviselők helyzetének enyhítésére 28 millió korona beszerzési segélyt szavazott meg a napok­ban. A 28 millió korona havi összeg, más körülmények, nem ilyen rettenetes drágaság idején tehát jelentős lenne, így is enyhít a tisztviselők nyomorán,­amelyet az ország szomorú pénzügyi helyzete mellett teljesen szanálni kép­telenség. Ezzel a tisztviselőknek is szá­molniok kell. A beszerzési segélyre vo­natkozó rendelet a napokban meg is jelenik. A pénzügyminiszter utasította azonban a Pénzintézeti Központot, hogy addig is, amig a köztisztviselők adóssá­gainak konvertálása az erre vonatkozó törvény értelmében kezdetét veheti, rend­Jcivüli esetekben 15.000 koronáig terjed­hető kölcsönt folyósítson az olyan tiszt­viselőknek, akiknek például betegség, vagy leány férjhezmenetele miatt van arra szükségük. A Pénzintézeti Központ által íplyósitott ily kölcsönök után 5 és fél százalék kamatot kell fizetni. Ezen­felül semmiféle költség sem terheli a felvevő tisztviselőt. Az állam egyébként minden kölcsönvevőt biztosit ugy halálo­zás, mint elbocsátás esetére, ezzel szem­ben a biztosítási költséget az állam fizeti. Hogy ez a humánus ujitás mit jelent az eladósodott, vagy kölcsönt felvevő tiszt­viselőkre, megértjük, ha tudjuk, hogy eddig a tisztviselők nagyrésze 8—12, sőt magasabb percentek mellett volt kénytelen kölcsönöket felvenni, n Pénz­intézeti Központ egyébként a kölcsönök megszavazása alkalmával minden körül­.nényét gondosan mérlegeli a kölcsönt kérő közalkalmazottaknak, mivel a kor­mányt a kölcsönök nyújtásával semmi­félekép sem vezeti az a cél, hogy a köztisztviselők eladósodjanak. Bottka rendőrfőkapitány a rendőrség átszervezéséről. — 500 rendőr lesz Szegeden. — A tanyai rendészet megszervezése. — (Saját tudósítónktól.) Vasárnap Szegedre ér­kezett Késmárky Dezső volt honvédezredes, Szegedkerületi főparancsnok, aki a kerületi rendőrfőkapitány mellett fog működni. Ő intézi a csapatparancsnok* dolgokat és az őrszemély­zeti ügyekben ianácsadói és ellenőrző jogkörrel -bú.- -Késmáiky főparancsnok részvételével dr. Bottka Sándor, a szegedi államrendőrség veze­tőjének hivatalában a rendőrtisztikar bevonásá­val kedden délelőtt értekezlet volt, amelyen átszei vezési kérdések kerültek szóba. Dr. Bottka főkapitány az értekezlettel kap­csolatosan következőket mondotta munka­társunknak : % — Az értekezleten be'ső ügyekkel foglalkoz­tunk. Késmárky főparancsnok ur hivatalba­lépésével egyidejűleg megkezdődött a rendőr­legénység átminősítése. Kiválogatjuk közülök azokat, akiket állami szolgálatra megfelelőnek tarlunk. Ezeket ki fogják nevezni. A többieket a város veszi át. — A rendőrség államosításával olyan kiter­jedt ügykör kerül a város hatáskörébe, ámely­nek intézésére —szerintem — kevés is lesz az állam által át nem vett rendőrszemélyzet és a város kénytelen lesz megíelelő számú személy­zetről gondoskodni. A mai értekezleten éppen a rendőrszemélyzet, a legénység és altiszti kar átvételéről volt szó. — Nagyon sok kérdés merül most fel, ame­lyeket tisztázásra várnak. Sol; dolgon változ­tatnunk kell és számos újítást kell bevezetnünk. Ezeket a változtatásokat nem akarom napról­napra elaprózva bevezetni, hanem várunk velük mindaddig, amig megfelelő és elegendő sze­mélyzetlel rendelkezünk. Tudvalevő ugyanis, hogy az ilyen aprólékos változtatások és újí­tások nem szoktak beválni, hanem minden marad a régiben. Eredményt csak ugy lehet elérni, ha az összes előfeltételek adva vannak. Ekkor lehet csak szó az ügybeosztás- megvál­toztatásáról és a rendőrség erejének gazdasá­gosabb kihasználásáról. — Bizonyos szempontok azonban már most kialakultak, amelyek az ügybeosztás megállapí­tásánál tekintetbe jönnek. A rendőrség hatás­• körébe utalt ügyek ugyanis három csoportba oszthatók. Az első csoportba tartoznak a tény­leg rendőri természetű és a rendőrség hatás­körébe kívánkozó ügyek. A másodikba azok az ügyek, melyeket a törvény a rendőrség hatás­körébe utalt ugyan, de nem annyira rendőri, mint inkább igazgatási természetűek. A har­madik csoportba sorolhatók azok, amelyeket a törvény nem a rendőrség hatáskörébe utalt, de a" heiyi viszonyok folytán azok mégis a rendőr­ség hatáskörébe kerültek. Ebbe a csoportba le! számítani azokat a nem rendőri termé­szetű ügyeket is, amelyeket szabályrendelet utalt a rendőrséghez. Az utolsó csoportba tar­tozó ügyeket igyekezni fogunk minél elébb átadni a közigazgatásnak. Azokat az ügyeket, amelyeket törvény utalt a rendőrség hatáskörébe, de nem, rendőri természetűek, magától értető­dően csak a törvény, vagy törvénypótló rendelet alapján adhatjuk át a közigazgatásnak. — Legközelebb megkezdjük a rendőrlegény­ség kioktatását és ezzel kapcsolatosan gondos­kodnunk kell arról, hogy a csapattisztek mentesitfessenek az irodai szolgálattól. Átlag minden 60—70 rendőrre jut egy csapattiszt és minden 250—300 lakosra egy rendőr. Szege­delfl tehát körülbelül 500 főnyi lesz a rendőrség létszáma. Ma körülbelül 200 embere van a rendőrségnek. Miután a budapesti államrendőr­ségnek nincs feleslege, a rendelkezési állományba helyezett határrendőrbégből és uj emberekből fog]uk fedezni a hiányt. Az uj emberek felvéte­lénél, illetve elosztásánál figyelemmel leszünk arra, hogy lehetőleg ne helybeliek legyenek. A detektivtestület is kibővül. Ezeknél ugyan nagyon fontos a helyi viszonyok alapos ismerete, de itt is meg kell lennie az áthelyezés lehetősé­gének, ha az valamilyen okból szükségessé válik. — A tanyai rendészetet eddig lovasrendőrök látták el. A jövőben is ezek fogják ellátni. Mindkét tanyai körletet 3—3 kerületre- fogjuk osztani. Minden tanyán a szegedi kapitányság egy-egy kirendeltsége fog működni. — Ami a faluban és az országúton a csendőr, annak kell lennie a városban és a vasúton a rendőrnek. KENDERES! Q70RG7 @ AMBf^lNUS-BÜFFÉ o csemege- és éle^mis^er-csarnoka <» Szeged, Feketesas-u. (Keleti-palota.) Telefon 836. 283 Minden időben választékos meleg és hideg ételek, felvágottak, libamáj, töpörtő, malac-sültek, sajt, vaj, tojás, sütemények, gyümölcsök, borok, pezsgők, likőrök, világhírű Szent István dupla malátasör. Szolid, tiszta és figyelmes kiszolgálási Libamájat, töpörtőt és fiaial malacot veszek.

Next

/
Thumbnails
Contents