Délmagyarország, 1919. december (8. évfolyam, 260-282. szám)

1919-12-04 / 262. szám

2 DELMAQYARORSZAQ Szeged, 1919 december 4. nyomozó hatóságok a vizsgálat során felvet­tek. Bárczy igazságügyminiszter is felszólalt és megállapította, hogy a vizsgálat adatai szerint a hadügyminiszter személye teljesen távol áll a bűnügytől és az ellene intézett támadásoknak semmi konkrét alapjuk nincs. A minisztertanácsot este 9 órakor félbeszakí­tották, amikor is Huszár miniszterelnök a kormány tagjait Vacsorára vendégül látta. Kilenc órakor a minisztertanácsról eltávozott Horthy fővezér is, mert azt az ügyet, amely miatt je'enléte szükségessé vált, csak a holnapi minisztertanácsban tárgyalják. Az internált kommunisták és vörös katonák szabadonbocsátását, amit a szociáldemokrata­párt kivánt, a hadsereg fővezére teljesithetet­lennek tartja, mert ez könnyen veszélyeztet­hetné az ország belső rendjét. Vacsora után folytatták a minisztertanácsot, amely a késő éjféli órákig tartott. Holnap ujabb minisztertanács lesz. Garami nyilatkozata a koncentrációs kormányról. v, Bécs, december 3. Garami Ernő, aki svájci útjában ma Bécsben átutazott, egy ujságiró előtt kijelentette: Nem hiszi, hogy a mai alakulás megmarad, mert azon politikai feltételeket, amelyeket a szocialisták szabtak, nem teljesítették. Csupán egy példát emlit, úgymond: öt nappal a megegyezés létrejötte után ház­kutatást tartottak Payer szocialista mi­niszternél és fegyvereket kerestek nála. A szocialisták a választásokon természe­tesen nem vesznek részt, hiszen szabad választásokról — mondotta — a mos­tani körülmények között szó sem lehet. Ha a koalíció végképpen tarthatatlanná lesz és kénytelenek leszünk — mondotta tovább — a koalicióból kilépni, akkor természetesen ellenzékbe megyünk, ezzel tartozunk pártunk programjának.. A városkormányzó sajtóirodájából. Rendelet. * I. A városkormányzó-tábornok 1919 novem­ber 21., 22., 23., 24., 25 , 26., 27., 28., 29. és 30-án kelt elhatározással a kővetkező bírságokat lótta ki az alább fels< rolt személyekre a kiviteli tilalom megszegéseért: Floris Mihályné (Budapest) 10, Csikós Mi­hályné (Budapest) 10, Masa János (Szeged) 10, Szélpál József (Szőreg) 30, Kriegelstein Ferenc (Szabadka) 10, Farkas István (Kecs­kemét) 100, Zombory József (AlgyŐ) 60, Klapcsik Gábor (Hmvásárhely) 100, Vass Endre (Hmvásárhely) 200 korona. II. A tábornok-városkormányzó a kővetkező ítéletet hozza: Kenderesi János 10.000 (tízezer) korona pénzbirsággal sujtatik, amiért 1. francia katonák megvesztegetését megkísé­relte azzal a célzattal, hogy csempészetben közreműködjenek, 2. egy olyan kereskedelmi vállalkozásba bo­csájtkozott, melynek következménye az árak aránytalan emelkedése volt Szegeden s amely­ből az érdekelt jogtalan hasznot húzott, 3. végül visszaélés folytán karhatalmi támo­gatást eszközölt ki üzérkedésének megkönnyí­tésére. De Tournadre s. k., tábornok-városkormányzó. 0 m. É RTESÍTEM nagyérdemű páciensei­met, hogy fogászati működésemet, amelyet anyaghiány miatt kénytelen voltam szüneteltetni, újból megkezdtem. BARTA ÁGOSTON FOGMÜTERME 305 KIGYÓ-UTCA I. o TELEFON 13-64. Friedrich elmondja fiüttner­rel történt szembesítését. Budapest, december 3. Friedrich szembesí­tése Hüttnerrel déltől délután félnégyig tartott. A kihallgatáson jelenvolt dr. Socky állam­ügyész, dr. Zacskó és dr. Kovács vizsgálóbirák, továbbá Ulain Ferenc ügyvéd, lapszerkesztő, a Tisza-család képviselője. A szembesítés végez­tével Friedrich a következő nyilatkozatot tette egy ujságiró előtt: — Hüttner vallomása négy főpontból áll. Az első pont szerint Hüttner azt vallotta, hogy október 25-ikén a Károlyi-párt helyiségében látott engem és-velem együtt ottvoltak Hock János, Kéri Pál és Fényes László. Ez alkalom­mal Kéri Pál jelenlétemben olyan nyilatkozatot tett, hogy Tisza az akadálya Károlyi miniszter­elnökségének. Első dolog tehát az, hogy Tiszát lehetetlenné kell tenni. Hüttner ezzel kapcsolat­ban kijelentette, nem tudja, vajjón én Kérinek ezen nyilatkozatát hallottam-e. Hüttner vallo­másának második pontja az, hogy 25-ikén éj­szaka találkozott velem a Károlyi-palotában, amikor a Nemzeti Tanács megalakulását kikiál­tották. Igaz, hogy ottvoltam a Károlyi-palotá­ban, de a történteket nem tudtam bevárni, hazamentem vacsorázni és többé nem tértem vissza. Harmadik része Hüttner vallomásának, hogy október 29-ikén a Károlyi-féle párthelyi­ségben Kéri azt mondotta nekem: „Kérlek, Dobót nem tudom meggyőzni annak az ügy­nek igazságáról." Azt vallja Hüttner, hogy nem tudja, mire vonatkozott Kérinek ezen kijelen­tése, csak következtette, hátha a^Tisza-gyilkos­ságról van szó. Erre nézve kijelentem, hogy október 29-ikén egyáltalában nem voltam Buda­pesten. — A mai szembesítés — folytatta Fried­rich — igy folyt le: Amikor behozták Hütt­nert, kijelentette, hogy nem ismeri Friedrichet. Elmondotta, hogy a deteklivek bíztatták, le­gyen bátor, változtassa meg eddigi hazug vallomását és mondja meg az igazat. Hüttner kijelentette neki, hogy nagyon rossz emlékező­tehetsége van, sokáig volt elmegyógyintézetben. A háborúban idegsokkot kapott és nem tud visszaemlékezni az eseményekre. Én felszólí­tottam Hüttnert, hogy mondjon meg egész bátran mindent, amit velem kapcsolatban a Tisza-ügyről tud. Erre Hüttner igy felelt: „Sohase állítottam azt, hogy Friedrichnek tudomása volt a Tisza-féle gyilkosságról. Csak annyit mondottam, hogy Friedrich is ott volt a pártban, amikor Kéri. Ezután háromszor-négy­szer az ablakhoz hivtam Hüttnert, felszólítot­tam, nézzen meg jól. Hüttner állhatatossan azt mondta, nem ismer. Erre aztán rárivalltam: „Hát a múltkor ismert?" Rám nézett és azt mondta: „Tényleg ismerem, most már megint ismerem". — Ez az igazság. Ezen jelenet után az államügyész indítványt tett a vizsgálóbíró előtt, hogy szerezze be Hüttner elmeállapotára vonat­kozó kórházi okmányokat. Ekkor érkezett a vizsgálóbíróhoz dr. Ulain Ferenc, a Tisza­család képviselője. Kérésemre a vizsgálóbíró elrendelte, hogy megismétlik az egész eddig történt eljárást. Újból faggatni kezdtük Hütt­nert, aki megismé'elte korábbi nyilatkozatait, de hangsúlyozta, hogy sehol sem tette azon kijelentéit, hogy Friedrich tudott volna Tisza meggyilkolásáról. Azt sem állította, hogy a katonatanács ülésein résztvettem volna. Végül Hüttner erélyesen tiltakozni kezdett az ellen, hogy az én személyemet beakarják vonni ezen ügy keretébe. Kijelentette, hogy néhány­szor látott engem a pártkörben. Igy keletkezett azon hiedelme, hogy nekem tudomásom lehet arról, hogy a katonatanácsban elhatározták a gyilkosságot. — A kihallgatás végén követeltem a vizsgáló­birólól, hogy személyemet ebben az ügyben a legszigorúbb kíméletlenséggel kezeljék. Annyi bizonyos, hogy Hüttner vallomásában semmi­féle komoly momentum nem található. A német kormány válsága. Bécs, december 3. A 8 Uhr Blatt magán­távirata jelenti Berlinből: A Deutsche Allgemeine Zeitung feltűnést keltő jelentése, melyet először kormánykörökből származónak jeleztek, később pedig hivatalosan megcáfoltak, megerősíti azt a felfogást, hogy a kormány kebelében válság tört ki, melynek oka az antant ultimátumára adott válasz. Ugy látszik a kabinet egy része az ultimátum visszautasítását kívánja. Háromszázezer szénbányász sztrájkja Amerikában. Washington, december 3. Valamennyi new­yorki lap komor színekkel festi a szénbányá­szok sztrájkja folytán beállott helyzetet. Leg­alább 300.000 bányász sztrájkol és a termelés 40 millió tonnára csökkent. A szénhiány már is erősen érezhető, a munkások rendkívüli kö­veteléseket támasztottak, de Mac Ade volt kincstári államtitkár azzal vádolja a bányatulajdonosokat, hogy hallatlan és megbocsáthatatlan nyeresége­ket vágtak zsebre, ugy hogy a legutóbbi három esztendőben egész befektetett tőkéjüket több­szörösen visszakapták. Az orosz bolsevikiek elleni harcok. Kopenhága, december 3. Reválból jelentik: A Narwa mentén óriási mértékben szélesednek ki a harcok. A bolsevikieket géppuskákkal fel­szerelt tengerészkatonák az eszt-csapatok felé kergették, amelyek egész csekély távolságból megsemmisítő tüzelést kezdtek ellenük. A bol­sevikiek visszafelé akartak özönleni, azonban a tengerészkatonák valóságos vérfürdőt rendeztek közöttük. A lengyel valuta javítása. Bécs, december 3. A Neues Wiener Tageblatt magántávirata jelenti Boroszlóból: Egész Len­gyelországban rendőrileg lepecsételték a safeket, az arany és ezüstkészleteket s a külföldi pénzeket lefoglalták. A feltűnést keltő intézkedés célja: a lengyel valuta javítása. Hiteles forrásból szár­mazó értesülések azt mondják, hogy a kenyér és liszthiány katasztrófával fenyeget. A miniszterelnök beszéde az Otthon választmányi ülésén. Budapest, dec. 3. A Magyar Kurir jelenti: Az Otthon írók és Hírlapírók Köre kedden dél­után 4 órakor nyilvános választmányi ülést tar­tott, amelynek egyetlen tárgya Huszár Károly miniszterelnök üdvözlése volt. Az ülésen Hoitsy Pál alelnök elnökölt, aki a miniszterelnököt rövid beszéddel köszöntötte. — Ebben a teremben — mondotta — nem* szoktak politikát folytatni és most sem politi­zálás, ha szívből jövő örömüknek adnak kife­jezést, hogy a miniszterelnöki székbe vérbeli ujságiró került. (Éljenzés). Nem olyan emberről van szó, aki ideig-óráig állt csupán közéjük, hogy szekerét tolják, hanem olyan újságíróról, aki élete feladatának tekintette az újságírást, abban a biztos tudatban üdvözölhetjük őt, hogy az minden jóravaló magyar ujságiró helyeslé­sével találkozik. (Élénk éljenzés.) Az üdvözlő szavak elhangzása után Huszár Károly miniszterelnök emelkedett szólásra és hosszabb beszédbe köszönte meg az üdvözlést. 11— Bár kemény harcokat vívok — kezdte beszédét a miniszterelnök — a politikai téren, mégsem stréberkedésből jutott mai pozicíójába, hanem olyan pillanatban adták hátára a magyar nemzetnek ezt a súlyos keresztjét, amikor-min­den jó magyarnak kötelessége, hogy segítsen a nemzet terheit viselni. Nem kiván politizálni. Nem is mert volna vállalkozni a miniszter­elnöki szék betöltésére, ha nem lett volna meg­győződve arról, hogy a magyar újságírók eb­ben a kritikus, históriai korszakban mindent Megérkeztek a karácsonyi képes- és mesekönyvek, egyéb könyv- és papíráruk Szeged, Kölesey-u. 4. 308 Telefon 10-48. *

Next

/
Thumbnails
Contents