Délmagyarország, 1919. december (8. évfolyam, 260-282. szám)

1919-12-25 / 279. szám

-8 Szeged, 1919 december 25. hogy a gyöngének nevezett női nemnél gyengébbnek ne lássék. - * v — Meggyőződésem, hogy ma a keresztény Magyarország sorsa a nők kezében van letéve és mi segítjük a keresztény és nemzeti gondolatot győzelemre. — Az elmúlt négy és félesztendős háború alatt s az októberi forradalomtól kezdve a kommün bukásáig — merem állítani egyéni tapasztalataim alapján — a nő szenvedett többet. Hadbavonuló férfiainkat mi lelkesítettük s mikor ők dalolva indultak aharcterekre, csak a női lelkünkben hagytak kimondhatatlan ürt, a mi lelkünk lelt meg aggodalommal és szomorúsággal. Ennél még súlyosabb megpróbáltatás érte a nőt a kommün alatt. A háború alatt hazánk sorsa volt a lelkesítő motívum és a magyár nő dolgozni, élni, szenvedni és meghalni örömmel tud hazájáért. A rémuralom azonban megrettentett bennünket is. De erőt vettünk magunkon s ismét a férfi mellé állottunk, hogy megkínzott testének, lelkének fájdalmát csillapítsuk. Fenevadakkal szállottunk szemben, amikor vádbiztosíól-vádbiztoshoz mentünk s meggyőződésünk ellenére könyörögtünk nekik a férfiért. Higyje el, ha ezelőtt egy félévvel tudtam volna, hogy annyi gazemberrel keil szóba állanom, vagy, hogy az emberiség söpredékétől kell arra engedélyt kérnem, hogy bebörtönzött férjemet csak öt percig láthassam, inkább leharaptam volna a nyelvemet. Akkor mégis leküzdtem az undort és kértem, követeltem tőlük, csak azért, mert tudtam, hogy az én rendithetetlen nyugalmamból fog férjem erőt meríteni szenvedései elviseléséhez. — Ilyen és sokszor még ennél rettenetesebb volt öt és féléven át a nő szenvedésé, de amint az ércet a tüz, a lelket a szenvedés nemesíti, erősiti. Mi ennyi szenvedésből kikerülve ismét sziklaszilárdan állunk a férfi mellé, hogy iovább is támogassuk most már kimondottan politikai téren is őket. — Politikánkkal elsősorban a mieink ügyét akarjuk dűlőre vinni. Megszervezzük a nőket, hogy politikai jogaikat észszerűen, meggyőződéssel gyakorolhassák. Felvilágosítjuk őket, hogy voksaikat ne konjunktura-politikusokra, hanem meggyőződéses keresztény magyar emberre adják, ezek közül is olyanokra, akik a nőkérdéssel is tisztában vannak. — Mivel olyan nagy azoknak a nőknek száma, akik nem evezhetnek be a családi élet boldog révébe és önálló kereseti pályán kénytelenek megélhetésüket biztosítani, első feladatunk, hogy ezeket a nőket tisztességes és elégséges kenyérhez juttassuk és így függetlenítsük őket nem fegyelmi, de erkölcsi szempontból feljebbvalóik sokszor lealázó hatalma alól. Minden nőt arra fogurk nevelni, hogy tisztességes munkája után akarjon és tudjon megélni ne ped g női mivoltát vigye vásárra és váljon ezáltal a női nem szégyenévé, gyalázaíává. — Közvetlen politikai befolyásukat — kérdeztük a méltóságos asszonytól — felhasználják-e a magyar nők az annyira szükséges társadalmi béke megteremtésére? — A béke közeli megkötése után — felelte a műtóságos asszony remé jük, hogy mi is kivesszük a valódi béke megteremtéséből illő részünket. E téren a női lélek természetében legközelebb áli, hogy a rengeteg szenvedést gyöngéd kézzel elsimítsa, enyhítse, feledtesse Nekünk, akik jobb helyzetben vagyunk, kötelességünk magunktól, a teljes béke érdekében sokat, talán mindent is megvonni hogy engesztelődés, megnyugvás és megértés legyen ebben az országban. Szegedet illetően ezeket mondotta a méltóságos asszony : — Nem első ízben vagyok itt. Egy-egy félnapot tCliötiem már Szegeden s akkor csak a külsőségeket, gyönyörű épületeit s Európaszerte párját ritkító tereit volt alkalmam megismerni. Most, hogy férjemet politikai megbízatása idehozta, én is követtem szivem sugallatát és eljöttem, hogy hazánk nagyságában második, de első legnagyobb városának társadalmát megismerjem. Bevallom, szívszorongva jöttem, mert tudom, hogy az idegent nem mindenütt látják szívesen. Örömmel mondhatom, hogy mindenütt a hagyományos magyar szivélyességgel, vendégszeretettel fegadtak. Ma m.ár, alig három hét után, nem érzem magamat idegennek ebben a városban és már előre fáj a gondolat, hogy egyszer mégis csak búcsúznom kell majd 3 szegediektől. Mivel itt is leginkább a hölgyközönség érdekelt, őszintém mondhatom, hogy Szegeden igazán müveltlelkü magyar nagyasszonyokkal volt alkalmam megismerkedni. A Szegeden töltött heteket életem legszebb emlékei közé fogom sorozni. —n. Napi 20 fillérért remekeit olvashatja a i/FRTFR7 KÖLCSÖNKÖNYVTÁRÁi\Li\ 1 LÜL RAM ZRINYI-flTf.A 9 ™ SZÍNHÁZ, művészét HETI MŰSOR J Csü örtök d. u.: Boccaccio, operett. Csütörtök este: Terike, vidéki történet. Bérletszünet. Péntek d. u.: Bizánc, szinmü. Péntek este: Piros bugyelláris, népszínmű. Bérletszünet. Szombat: Lili bárónő, operett. Bérletszünet. Vasárnap d. u.: Tiszt urak a zárdában, operett. Vasárnap este: Erdészleány, operett. Bérletszünet. * A szinház Szilveszter-estfeje. Három nagyszabású kabaré-előadással kedveskedik a közönségnek Szilveszter-estéjén a szinház. Olyan gondos programmal még nem igen tartottak Szegeden müvész-estét. A két egyfelvonásos e nemében a legkiválóbbak közé tartozik. A téli lakás a Vígszínház, a Sötét szoba a Belvárosi Szinház nagysikerű darabja. A tizenőt magánszám mindenike egy-egy szinpadi sláger. A szeriőz művészi számokat pomp s, ötletei uj jelenetek, táncok, kuplék váltják fel. Babits Vilma, Karácsonyi, Mátrai, Tóth, Torma, Tihanyi, Domokos klasszikus áriái és dalai mellett Déri, Viola, Dalnoki, Sugár, Bende, Heltai, Nyárai, Daréki, Jávor[ Stróbl kupiéi, táncszámai, humoros jelenetei. Ét'sy, Deák, Hidvégi, Gáspár szavalatai, Ötletes konferansza oly változatos, eleven, minden igényt kielégitő műsort alkotnak, hogy sokáig emlékezetes marad. mindazok előtt, akik végighallgatják. Ugy a színház, mint a Tiszában tartandó müvészest. jegyeit előre árulja a színházi pénztár. * Tihanyi vendégízercplése az Operaházban. Hétfőn a Bohémélet Rodolphojában vendégszerepelt az Operaházban Tihanyi Zoltán, a szegedi szinház tenoristája. A vendégszereplésről a Világ a kővetkezőket irja; A Bohémélet Rodolphoját énekelte kellemes hangon és alakította igen intelligensen és rokonszenvesen. Hogy szerződtetése előnyős e az Operára, arról csak a hirdetett ujabb szereplése után mondunk majd véleményt, mert a hétfői előadáson az erős tremolázása zavaróan hatott. A Nemzeii Újság igy ir: K nnyed, világos, tremolás orgánumának csa a felső fekvésében van némi csengése, kőzépregisztere és mélysége nélkülöz minden rezonanciát. Rodolphofa kezdetleges alakítás, amely nem üti meg az operaházi mértéket! * A Színházi Élet — Herczeg Ferencalbuma. A legnépszerűbb színházi, és művé' szeti hetilap, az Incze Sándor szerkesztésében megjelenő Színházi Élet karácsony alkalmából az idén is diszes, gazdag tartalmú albummal örvendezteti meg olvasóit. Az idei karácsonyi album Herczeg Ferenc szinpadi működését ismerteti Írásban és képben írásaikkal szerepelnek ebben a számban többek között Rákosi Jenő, Molnár Ferenc, Miklós Andor, Pékár Gyula, Beöthy László, Pásztor Árpád, Csathó Kálmán, Heinrich Gusztáv, Kemény Simon, Farkas Imre. A Szinházi Élpt előfizetési ára negyedévre 48 korona, egyes szám ára 4 korona. Kiadóhivatal Budapest, VII., Erzsébet-kőrut 29. karácsonyra é$ újévre Kosztümkelmék, selymek, Crepdechinek és Barchettok mélyen leszállitott árban = Gerő és Tabir cégnél Széchenyi-tér 7. szám. 328 Birtokelad ás. íSKá birtok eladó. Bővebbet dr. Sebők Ferenc ügyvédnél Szegeden, Deák Ferenc-utca 24. sz. KORZO-MOZI R.-T. Igazgató: VASS SÁNDOR, gg Telefon-szám 11—85. ffi Csütörtökön és pénteken, december hó 25. és 26-án, jEDát öláL^ezrl Gindefía Poscari guuraje. Filmjáték 3 felvonásban Főszerepben ERNA MORENA Vigjáték 3 felvonásban. Előadások 2, 7» 4, 5, 7a 7 és 8 órakor. HC E M SD lí." (a AM ÜB f^ I N U S-BÜFFÉ o csemege- es élelmiszer-csarnoka <=> Szeged, Feketesas-u. (Keleti-palota.) Telefon 836, 2S3 Meleg tízóraik, választékos ebédek és vacsorák, finom felvágottak, sült malacok, libamáj és töpörtő, sajt, vaj, tojás, sütemények, gyümölcsök^ borok, pezsgők, likőrök, söf. Szolid, tiszta és figyelmes kiszolgálás!