Délmagyarország, 1919. november (8. évfolyam, 235-259. szám)

1919-11-16 / 247. szám

Szeged, 1919. november 23. DELMAGYARORSZAG 7 A jó kozélelmezés. Mint az emberi szervezetnek a sziv, a mai társadalom létezésének a közélelmezés a legfőbb tényezője. Az ötéves háború és utána a kommun-okozta szenvedések és nélkülözések által agyonsanyargatott lakosságunk élelmezése — különösen télviz idején — hatványozott mértékben rója ránk a felelősség érzését és parancsolóan sürgeti a céltudatos akció azonnali megindítását % Lakosságunk ellátása, együttes, komoly mun­kát és lelkiismeretes közreműködőket kiván. E helyett azonban — elismerés a ritka kivéte­leknek — azt látjuk, hogy lelkiismeretlen lánc­kereskedők védtelen martaléka lakosságunk. A nemhivatásos, alkalmi kereskedők üzérkedése a legfontosabb élelmicikkek oly horribilis ár­emelkedését eredményezi, hogy a primér szük­ségletek beszerzése szegényebb lakósságunk számára szinte lehetetlenné vált. Ezek, a ma­gukat kereskedőknek nevezni szerető kufárok „kijárják" az árukat és nincs az az áldozat, amit meg ne hoznának, hogy azokat beszállít­hassák, mert hiszen a Bácskából vagy Torontál­bói ily módon behozott liszt például a kény­szerhelyzetben levő fogyasztók zsebéből legalább 50—75 százalékot szőrit ki „kereskedelmi ha­szon" cimén és amint mondani szokás: élni csak kell... Ez a „kell" a lánckereskedők üzleti számításának erkölcsi alapja. A magyar kormány által lekötött szerb áruk behozatalának egyik legnagyobb nehézsége éppen az, hogy ezen alkalmi kereskedők min­denáron megakarják vásárolni az élelmi­cikkeket, tulárakat ajánlanak a szerződésileg kötött, konveniábilis árakkal szemben és oly magasra verik íel a bevásárlási árakat, hogy a lakosság érdekében eljáró hivatalos közegek bevásárlását szinte lehetetlenné teszik. Ezek a „kereskedők" megengedhetik ma­guknak a luxust, hogy felárak megadásával dol­gozzanak, mert részükre a haszon — a fentebb eemlittt okokból — nem marad el. Csupán csak azt a csekélységet felejtik el, hogy lelki­ismeretlen eljárásukkal lakosságunk millióinak teszik szinte lehetetlenné a mindennapi kenyér megszerzését. És emellett még ők a hazafiak, mert — eltekintve a tűrhetetlenné vált uzso­rától — nekik köszönhetjük, hogy a velünk, remélhetőleg még csak rövid ideig, ellenséges viszonyban levő nemzetektől bármi élelmiszert is kaphatunk. Kormányunk — nagyon helye­sen — az összes Budapestre érkező árukat, melyek zár alatt vannak, megérkezéskor azon­nai igénybeveszi. De a közbeeső lakosság teljesen ki van szolgáltatva a lánckereskedők kénye-kedvének. Fontos volna tehát egy oly kormányrendelet, mely szerint az elsőrendű élelmezést és közellátást szolgáló árukat abban a pillanatban, amint magyar területre belépnek, a kormány illetékes közegei azonnal lefoglalhassák. Ezzel egy csa­pásra lehetetlenné tennők a lánckereskedők manipulációit és utat nyitnánk kipróbált, hiva­tásos élelmiszerkereskedőink közérdekű és cél­tudatos munkásságának. A közérdekeket is szem előtt tartó, szolid kereskedők joggal igényelhe­tik a kormány és szerveinek legmesszebbmenő támogatását 1 És élvezni is fogják. Az itteni kerületi kormánybiztosság gabona és élelmezési cikkek beszerzésével foglalkozó kereskedőink­nek ily irányú törekvéseit minden; rendelkezé­sére álló eszközzel támogatni fogja, ugy a magyar kormánynál, mint a városkormányzó­ságnál és a Szövetségközi Élelmezési Bizott­ságnál, mely hatóságok Szeged városa és a magyar lakosság élelmezése érdekében eddig is eléggé meg nem köszönhető szolgálatot tettek, Balogh városi tanácsnokot céltudatos, nehéz munkájában támogatták és remélhetőleg a továbbiakban is jóindulatukkal fognak kitün­tetni. A mai nagy drágaságban legalább az első­rendű elelmicikkek beszerzésének lehetőségét adjuk meg sokat szenvedett, magyar lakossá­gunknak. Ezt kizárólag csak ugy biztosithatjuk, ha a rémületesen felburjánzott lánckereskede­lemnek egyszer s mindenkorra a nyakára há­gunk. Még sok szenvedés és nélkülözés elé nézünk, de annyi baj és nyomorúság után, tanuljuk meg végre, a magyar közmondás igazáágát és éljünk vele: „Segits magadon és az Isten is megsegít". F.L. A nemzeti hadsereg bevonulása Budapestre. —A románok kivonultak.—A szegedi ezred is Budapesten van. — Statáriumot hirdettek. — Apponyi tárgyalásai. (Saját tudósítónktól.) Péntekről szombatra kezdődött meg a magyar nemzeti hadsereg be­vonulása a fővárosba s az nagyrészt szomba­ton már befejeződött. Az ünnepies fogadtatás va­sárnáp lesz az Országház-téren, ahol a keresz­tény felekezet főpapjai megájdják a hadsereg zászlóit s Csernoch János hercegprímás ünnepi misét szolgáltat. Horthy Miklós fővezér a kővetkező prokla­mációt bocsájtotta ki: Magyarok 1 Köze! egy évi züllés után újjászületett a magyar haderő és hála a Dunántul nemes népének, megindul Buda­pest felé. Fölöttetek hónapokig vörös rongy és idegen nép zászlója lengett. Ezt a gyalá­zatot hitvány nemzetközi kalandorok és meg­rontott magyarok hozták reánk. A nemzet­rontásnak immár vége van. Az újraébredt magyarság ereje le fog sújtani minden pró­bálkozásra, amely épitőmunkánkat hátrál­tatni merészelné. Büszkén és örömmel dobog fel a magyar sziv, amerre sastollat lenget a szél és elnémul minden kishitűség, gáncsos­kodás és nemzetrontás. Csapataim mindenütt megtartják és megtartatják a rendet. Minden­kitől fegyelmezett, öntudatos és tettrekész magatartást követelek. Horthy Miklós fővezér. Szombaton reggel Horthy dunántuli seregével egyidőben a szegedi első nemzeti gyalogezred is megérkezett Diendorfer alezredes parancs­noksága alatt. Az Erzsébet-hid budai fője alatt három uszállyal horgonyzott le a vontatógőzős, amely a szegedieket vitte. A hajók a szerb megszállott Dunáról valók, angol kapitány volt a vezetőjük. A nemzeti hadsereg magvát, a szegedi első ezred at a közönség meg-megujuló ünneplésben részesitette. Reggel 8 órától fél­tízig tartott a partraszállás és rendezkedés. Tíz óra felé imához fujt a kürtös, amiben a közön­ség is áhítatával vett részt. Ezután Baña Aurél volt ko/mánybiztos neje megkoszorúzta a sze­gediek Szűz Máriás zászlóját. Barta Aurél rövid beszéde után Diendorfer Miksa alezredes köszönte msg a polgárok üdvözletét. Ezután a Fehérvári-uti kaszárnyába vonult az ezred. A többi csapat részint szombaton érkezett, részint még csak vasárnap érkezik Budapestre. Budapesten van a nyugatmagyarországi had­sereg szervezője, Lehár ezredes. A hadsereg­parancsnokság a Gellért-szállóbán szállt meg. A megszálló román csapatok kivonulása után négy hirdetményt közöltek a fővárosi lakosság­gal. Ezek a statárium elrendeléséről s a köz­rend föntartásáról szólnak. Dobák ezredes, Budapest karhatalmi főparancsnoka közzéteszi, hogy mindenki engedelmeskedni tartozik a kar­hatalom tagjainak s hogy minden csődületet, gyülekezést, felvonulást azonnali fegyverhasz­nálattal szüntetnek meg. Teljes katonai egyen­ruhát csak a hadsereg és a karhatalmi alakulat tagjai viselhetnek. A fegy vereket be kell szol­gáltatni s aki ezt nem leszi, azt kötél általi halállal büntetik.­A rendőrfőkapitány közzéteszi, hogy a kor­mány elrendelte a statáriumot. Nemcsak azok lakolnak halállal, akik gyilkolnak, fosztogatnak, hanem azok is, akik szóbeli vagy Írásbeli nyi­latkozat, vagy magatartás, vagy az elmúlt gyilkos rémuralom visszaállítására törekvés révén kerül a törvénnyel összeütközésbe, vagy akik a kormány, a hatóságok, a polgárok valamely osztálya, valamelyik nemzetiség vagy hitfeleke­zet ellen erőszakos támadást készítenek elő» vagy kísérelnek meg. A bíróság és a katonaság is hirdetményeket kőzöl a statárium végrehajtásáról. * A politikai válság ügyében Apponyi Albert gróf folytat tárgyalásokat a pártvezérekkel. Hétfőn délelőtt pártközi értekezlet lesz, amelyen résztvesz a keresztényblokk és a sokorópátkai Szabó pártjának három-három, a demokrata­pártnak, a nemzeti-, a kisgazda- és a szociál­demokrata-pártnak egy-egy tagja. Az ellenzéki pártok már abban is előzékenységet tanúsíta­nak, hogy kevesebb politikussal képviseltetik magukat, mint a keresztényblokk. Giessweint nem hívták meg, ami ellen Clarknél pártja nevében tiltakozott. A keresztényblokk több vezető tagja megje­lent Clarknél s újból Friedrich mellett foglalt állást, egyszersmind az államtanács ellen. A kiküldöttek azzal fenyegetődztek, hogy külön­ben ellenzékbe mennek. Apponyi és Andrássy ezzel szemben amellett agitálnak, hogy olyan kormányt szervezzenek, amelyet az antant elismer. Csakis igy lehet a béke ügyét szolgálni. Megjelent a 269 T /"ERTÉSZ-FELE 1\ ÖLCSÖNKÖNYVTÁR IVöNYVJEGYZEKE Magyar, német és francia köny­vek. Kölcsöndij havonta 6 kor. Zrinyi-u. 2. sz. Telefon i2—80. Dohány, cigaretta, szivar­ra kiadása jóval kisebb, ha cigarettapapír, szipka, hüvely, szár, gyufa, öngyújtó, tűz­kövek stb. szükségletét I., Károlyi-utca 2 ife $xám alatti dohánytőzsdében (Pázmány mészáros mellett) szerzi be. Vlszonfsladőkaak nagybani Ir. 317 GAMBRINUS-BÜFFÉ 2£ Feketesas-utca. -palota, s Telefon 836. Meleg ételek, reggelik és vacsorák. == Világhírű Szent István dupla malátasör. w Tiszta, szolid és figyelmes kiszolgálás.

Next

/
Thumbnails
Contents