Délmagyarország, 1919. november (8. évfolyam, 235-259. szám)

1919-11-04 / 236. szám

• Ára 40 fillér. v LŐFIZETÉSI |ÁRA : egész évre 96.— K félévre . 48.- K negyedévre 24.— K egy hónapra 8.— K Egyes szám ára 40 fill. Vasárnapi szám ára 60 f. Szerkesztőség: KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM A szerkesztőség telefonja: 305. Kiadóhivatal: KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM A kiadóhivatal telefonja : 305. Szeged, 1919 VIII. évfolyam 236. szám. Kedd, november 4. Csak koncentráció s nem kiegészítés. — A magyar politikai válság. — (Saját tudósítónktól.) Clark tárgyalásai tovább artanak, mint gondolni lehetett. Az ellentétek gyanis kiéleződtek a Friedrich-kormányt támogató pártok és az ellenpártok között. Friedrích -,tván miniszterelnök, a forradalom üldözője s •gyszersmind a budapesti katonatanács volt v :lnöke, makacsul ragaszkodik a hatalomhoz. • ármányának tagjai szolidaritást vállaltak vele, hogy csakis vele együtt maradnak meg a helyükön. A koncentrációt pedig ugy képzelik, hogy a mostani kormány kiegészülne az Országos Nemzeti Párin?k olyan tagjaival, — Heinrichhel és Sirnonsits Elemérrel — akik legkevésbé liberálisak, Csizmadia Sándorral, aki a földmive'ési államtitkárság kedvéért, de állítólag 200.000 földmunkás kívánságára, az imént lépett ki a szociáldemokrata-páriból. Egy-két sokorópátkait mindig lehet találni az igazi nagy pártot képviselő politikusok helyére. A Friedrich-kormány erre alapítja számítását. Csizmadi Sándor se más, mint a sokorópátkai Szabó István. A Friedrich-kormány azt akarja vele igazolni, hogy kebelében van már a szociáldemokrata-párt is. Nem ugyan az a bizonyos hazátlan, hanem egy most alakuló nemzeti szociáldemokrata-párt. A bökkenő csak az, hogy a kisemmizésre kárhoztatott párt az igazi, nagy párt, amely nélkül nincs kibontakozás. Ha az Országos Nemzeti Párt konzervatív része hajlandó volna is a Friediich-kormányhoz csatlakozni, ez csak azt eredményezné, hogy Lovászy csoportja kiválnék a pártból. Nagyatádi Szabó István kisgazda-pártja, a szociáldemokratapárt és a nemzeti demokrata-párt nem hajlandó Friedrích Istvánnal egyezségre lépni. A koncentrációt csak olyan politikus hozhatná létre, akiben a bal és jobboldali pártok egyformán megbíznak. Már pedig, akárhogyan mesterkednek is Friedrichék a bizalomszálliíásoknál,. a koncentrációnak a béke érdekében létesülnie kell. Gróf Andrássy Gyulának erre vonatkozó nyilatkozatát széltében tárgyalják. Szerinte az antant nem az egyes pártok erejét tekinti, de ragaszkodik azoknak a pártoknak a kabinetben való részvételéhez, amelyek az antant országaiban hatalmat képviselnek. Tehát a konzervatív Andrássy, aki egyébként a „keresztény" pártból óhajtana miniszterelnököt, szintén ugy véli, hogy a szociáldemokrata-párt képviselőjét nem lehetne a koncentrációs kabinetből mellőzni még akkor sem, ha a párt csakugyan J annyira összezsugorodott volna, ahogy a keresztényszocialisták — óhajtanák. De a szociáldemokrata-párt nálunk is nagy hatalmat képvisel s igy annál inkább helyet kell foglalnia megbízottjának a kormányban. A városkormányzö sajtóirodájából. Rendelet. Minthogy a munkaadók és munkavállalók közötti vitás ügyek rendezésének tanulmányozására összehívott bizottság tanácskozásai után egyezmény jött létre, egyrészről a munkavállalók szinte összessége, másrészről a munkaadók többsége között, a városkormányzó-tábornok jóváhagyja a szegedi Ítélőtábla elnöke által előterjesztett tervezetet és ennek folytán a következőket rendeli el: I. Az 1918. évi IX. néptörvény alapján felállított munkaügyi bíróság újból felveszi működését és ezen törvény, valamint a fennálló rendeletek értelmében fog eljárni. II. A magyar minisztériumnak a felmondási idő és az elbocsátott • személyzetnek fizetendő végkielégítés tárgyában kiadott 4951—1918. M. E szárnu és az ezt kiegészítő rendeletei a következő módosításokkal alkalmazandók: a) A felmondási idő azon alkalmazottra r.ézve, akinek szakmabeli képesítése vagy középiskolai négyosztályu képzettsége nincsen és 2 évnél nem hosszabb idő óta van a munka dó szolgálatában, hat hét, két évet meghaladó szolgálat után három hó. Ha az alkalmazottnak szakmabeli képesítése vagy középiskolai négyosztályu képzettsége van, a szolgálati időre való tekintet nélkül három liavi felmondási idő illeti meg. b), A fontosabb teendőkkel megbi?,ott személyeknek, mint pl. könyvelő, levelező, utazó stb., valamint azoknak, akik hat évet meghaladó ideig állottak a munkaadó szolgálatában, felmondási idő hat hó. c) Vezető állásban levők, mint pl. igazgató, helyettese, cégvezető, fiókfőnök, főmérnök stb. felmondási ideje egy év. d) Végkielégítésre az tarthat igényt, aki egyhuzamban 3 évig meghaladó ideig állott a munkaadó szolgálatában, az esetben, ha a munkaadó nem az alkalmazóit hibája miatt, vagy az alkalmazott a munkaadó hibája miatt szünteti meg a szolgálati viszonyt. e) A végkielégítés összege a betöltött kilencedik szolgálati évig minden három szolgálati év után a szolgálati javadalmazásnak egy hóra eső része. A betöltött kilencedik szolgálati éven felül minden két év letelte után a szolgálati javadalmazás egy hóra eső része. A végkielégítés husz évnél rövidebb szolgálat esetén az évi javadalmazás felénél, husz évi, vagy ennél hosszabb, de harminc éven aluli szolgálat esetén az évi javadalmazás háromnegyed részénél, harminc évi, vagy ennél hosszabb szolgálat után az egy évi javadalmazásnál nagyobb öszszeg nem lehet. f) A tanviszonyban töltött idő, sem a felmondási idő, sem a végkielégítés megállapításánál tekintetbe nem jön. g) Amennyiben a munkaadó hitelt érdemlőleg kimutatja, hogy a felmondási és végkielégítési igények fejében a munkavállalónak fizetendő összeg alkalmas arra, hogy anyagi romlását idézze elő, a biróság e cimeken méltányos összeget állapithat meg, belátása szerint. ÍII. A hadból még vissza nem tért személyekre, valamint az 1919. év november hó 1. napja előtt történt felmondásokra és elbocsátásokra nézve azonban a 4951 — 1918. M. E. számú és az ezt kiegészítő rendeletek módosítás nélkül nyernek alkalmazást. IV. A Békéltető-Bizottság továbbra is folytatja működését oly ügyekben, melyek törvínynyel vagy rendelettel szabályozva nincsenek. Pl. sztrájk okból történő elbocsátások külön méltánylást érdemlő esetekben, felmondások érvénytelenítése stb. Dr. Csillag László járásbiró ur tovább;a is megtartja a Békéltető-Bizottság elnöki tisztjét. Dr. Landesberg Jenő ur a Békéltető-Bizottság titkárául kineveztetik. V. A jelen rendeletben foglalt intézkedések kötelezők az összes munkaadókra és munkavállalókra. Idevonatkozólag az 1919 október 15-én kelt 57—2—R. számú rendeletnek a különféle vállalatok fióktelepeire és üzleteire vonatkozó III. pontja érvényben marad. Kirótt pénzbírságok. A városkormányzó-tábornok 1919 október hó 25., 26., 27., 28., 29., 30. és 31-én kelt elhatározással a kővetkező pénzbírságokkal sújtotta az alább felsorolt személyeket a kiviteli tilalom megszegéseért: Kinnig Danica (Szeged) 400, Mihalusz Józsefné (Szeged) 400, Gyöngyi Antalné (Szeged) 50, Hillés Béla (Szeged) 200, Guttmann Ferenc (Szeged) 500, Szemerédi (Szeged) 100, Kovács János (Szeged) 70, Czimber András (Szeged) 50, Pataki btván (Szeged) 80, Schmidt József (Szeged) 80, Berényi Lőrincné (Szeged) 150, Dukai Adolf (Magyarkanizsa) 200, Kristóf Magdolna (Sárafalva) 60, Gold Árpád (Nagykőrös) 100, Bakacsi András és Varó András (Dorozsma) 500, Gruics Mita (Nagykikinda) 200 korona. De Tournadre s. k.. tábornok-városkormányzó. Gärtner Marceilt Budapesten elfogták. — Steinitz Sándor ujabb kihallgatása. — Gärtner 1 szegedi tartózkodásának részletei. -— Ujabb adatok Tisza meggyilkolásához. — (Saját tudósítónktól.) Abba a széleskörű nyomozásban, amelyet a budapesti államrendőrség és államügyészség gróf Tisza István gyilkosainak kézrekeritése céljából indított, Szeged is bekapcsolódott. Hetekig nyomozott hasztalanul a budapesti rendőrség és ügyészség, kihallgatták többször a gyanúsítottakat, beidézték mindazokat, akiknek csak valami köze volt október 31-ikéhez, de semmi kézzelfogható eredményre nem jutottak. Már-már ugy látszott, hogy Tisza István gyilkosai nyomtalanul eltűntek és sohasem fogja a világ megtudni, kik hatoltak be a mult évi esős októberi napon a Hermina-uti villába, amikor egészen váratlanul Budapesten és Szegeden ugyanazon a napon tanuk jelentkeztek a rendőrségen és vallomásukkal olyan irányba terelték a nyomozást, amelyen a rendőrség minden bizonnyal eljut Tisza gyilkosaihoz. A budapesti nyomozás. A budapesti államrendőrségen pénteken jelentkezett dr. Lévai Rudolf és azt vallotta, hogy egy Gärtner Marcell nevü ember egy évvel ezelőtt azzal dicsekedett, hogy ő volt az, aki a gyilkosság délelőttjén Tisza Istvánt villájában meglátogatta. Másnap megjelent a budapesti államrendőrségen dr. Fitos Jenő, aki még részletesebb adatokkal szolgált Gärtnerre vonatkozóan. Ezt a vallomást azután kiegészítette dr. Ruzicska volt hadbiró,. akinek Gärtner egy alkalommal egészen részletesen elbeszélte Tisza Istvánnál tett látogatása történetét. Eme vallomása alapján most már bizonyosra veszi az államrendőrség, hogy Gärtner Marcell volt Tisza délelőtti látogatója. Detektívek mentek ki Gärtner lakására, hogy bekísérjék a főkapitányságra, de nem találták otthon, csak feleségét és gyermekét, mert Gärtner a nyomozás ujrajelvételének napján nyomtalanul eltűnt Budapestről. Itt kapcsolódik be a szegedi rendőrség nyomozása a budapesti államrendőrség nyomozásába és azt egészen fontos, nagyértékü adatokkal egészíti ki. A szegedi nyomozás. Mig a budapesti államrendőrség csak annyit állapított meg, hogy Gärtner a gyilkosság dél2-es és 3-as számú cigareífahüvelyek a legjobb minőségben és a legol- M AA\ G±r\t>rtu\\ií> szivarkahüvely főraktárában Szeged, Jókai-utca II. sz. csóbb napiárak mellett kaphatók a CJp^WltlIIlC Telefon 15—20. — Úgyszintén valódi FEKETE CiUB cigarettapapír kapható nagyban és kicsinyben. 21» előttjén Tiszánál volt és a nyomozás ujrafelvételének napján nyomtalanul eltűnt Budapestről, a szegedi rendőrség a leghatározottabban megállapította, hogy Gärtner a gyilkosság idején is Tiszánál volt, sőt ő lőtte az első golyót Tiszára. Megállapította továbbá, hogy a nyomozás ujrafelvétele után Gärtner feleségével és anyjával Szegedre jött, hogy innen Belgrádba utazzon. Miután azonban nem kaptak igazolványt Jugoszláviába, Gcirtnerék október26-ikán visszautaztak Budapestre, onnan pedig Ausztriába vették utjukat. Az első adatok. Az első adatokat, amint azt már a Délmagyarország megírta, két fiatalember szolgáltatta a rendőrségnek, ugyanazon a napon, amikor a budapesti államrendőrség Gärtnerre vonatkozóan az első adatokat kapta. A fiatalembereket a 30.000 koronás jutalom mozgatta meg, amelyet a belügyminiszter a gyilkosok nyomravezetőinek kilátásba helyezett. A fiatalemberek — két alhadnagy — október 24-ikén a Tisza kávéházban beszéltek Steinitz Sándorral, Gärtnek sógorával, ahol Steinitz elbeszélte nekik mindazt, amit sógorának szereplésére vonatkozóan tudott. Az már ismeretes, hogy dr. Papp Menyhért rendőrkapitány Steinitz Sándort azonnal kihallgatta és Steinitz mindenben megerősítette a fiatalemberek vallomását. A vallomásokról felvett jegyzőkönyvet a szombati nap folyamán automobilon felvitték Beniczkv Ödön belügyminiszterhez, aki hétfőn telefonon értesítette a szegedi rendőrséget, hogy a jegyzökönyvet kézhez vette és a nyomozás adatait közölte az államügyészséggel és a rendőrséggel. Gärtner Szegedenv Dr. Papp Menyhért rendőrkapitány hétfőn újból kihallgatta Steinitz Sándort, Gärtner szegedi sógorát. Erre a kihallgatásra azért volt szükség, mert ha a budapesti államrendőrség nyomozási adatai főbb vonásokban egyeznek is Steinitz vallomásával, egyes részletekben mégis eltérés mutatkozik. Ezeknek a részleteknek tisztázása pedig a nyomozás további folyamára rendkívüli fontossággal bir. Steinitz elmondotta, hogy október elején, tehát akkor, amikor az államrendőrség erélyesen kutatni kezdett Tisza gyilkosai után, sógor*, aki Budapesten, az Izabella-utca 40. számú házban lakott háromszobás lakásban anyósával együtt,