Délmagyarország, 1919. november (8. évfolyam, 235-259. szám)

1919-11-07 / 239. szám

2 DELMAQYARORSZAQ Szeged, 1919 november 7. Gabonanemiiek és egyéb élelmiszerek kivitele Jugoszláviából. A Városkormányzóság sajtóhivatala közli velünk, hogy a szerb miniszter­tarács október 29-én a következő hatá­rozatot hozta: 1. A gabonanemiiek és élelmiszerek ezentúl szabad külkereskedelem tárgyát fogja képezni, a hatóságnál való be­jelentés kötelezettsége nélkül. 2. Gabonanemüek (buza, kukorica, árpa, rozs, zab) külföldre való kivitele 20.000 vagont meg nem haladó össz­mennyiségben van megengedve, külön kiviteli engedély nélkül. Á kiviteli vám megállapítása későbbi időpontban fog megtörténni. 3. A kiviteli vám fizetése a búzára, kukoricára, lisztre, minden gabonanemüre, a húsra és zsirra utólag megállapítandó vámtáblázat szerint fog eszközöltetni. Minden egyéb kivitel, ideértve a lábon álló marhát, melynek kivitelére már en­gedély adatott s amely a határ átlépésére vár, ujabb intézkedésig»vámmentes.,. Min­den központi hivatal felhatalmazást nyer a kiviteli ügyek kezelésére. Végül külön kiviteli engedély ellenében a külföldön élő jugoszláv diákok és alattvalók részére kisebb csomagok és korlátolt mennyi­ségben élelmiszerek küldhetők. 4. Minden eddig kiadott kiviteli en­gedély érvényét veszti. A német szocialista-párt helyzete. —- Kautsky nyilatkozata. — Páris. A német szocialista sajtót nagyon nyugtalanítják az oroszországi események, ame­lyek — a lapok véleménye szerint — kikerül­hetetlenné teszik Lenin bukását. Ha ez bekövet­kezik, akkor Németország marad az egyedüli ország, ahol a szocialistáknak irányító szerepük lesz a kormányzás intézésében. A „Müncherier Post"-ban ebből az alkalomból nyilatkozik Kautsky, aki egyúttal azzal is meg van bízva, hogy a volt császár ellen indítandó eljárás bizonyítási anyagát összegyűjtse. Kautsky a következőket mondotta: — Németországnak soha nem volt jobban szüksége a szocializmus egységére, mint most. Ha a német többségi szocialista-párt nem érez magában elegendő erőt arra, hogy a független szocialistákkal együtt rálépjen a békés meg­egyezés útjára, akkor elérkezett az idő, hogy e béke megteremtésére felhívást intézzünk a kül­földi országok szocialistáihoz. A mai helyzet feladatává és kötelességévé is teszi sz Inter­nationale pártjainak, hogy közbelépjenek a né­met elvtársaknál és nekik felajánlják erkölcsi segítségüket. URANIA MAGY. TUD v SZÍNHÁZ. TELEFON 872. Pénteken, szombaton és vasárnap, nov. 7-től 9-ig' BF^UNO DE6ARLI, a legkiválóbb német drámai színész 1 * paiádés szerepe. ===== Golgotha. = Bűnügyi attrakció 6 felvonásban. = A leggrandiózueabb filmdráma 1 Előadások 5, 7 és '/, 9 órakor. Vasárnap d. u. 2.«/» 4, 5, 7 és »/» 9 órakor. Vasárnap az elővételi pénztár d. e. 9—'/, 12-ig nyitva. Minden békekisérlet eddig meghiusult a füg­getlen szocialisták állásfoglalása miatt, akik a nagy munkástömegekre támaszkodnak, míg a többségi szocialisták mindinkább a konzervatív elemekre építik hatalmukat. Ilyen körülmények között számítani lehet a többségi szocialisták meghátrálására, amig többek közölt maga után vonná Noske visszalépését is, ugyuttal őszintébb hangot vinne Németország nemzetközi relációiba. (L'Intrensigeant.) Az amerikai delegátusok a magyar békeszerződés aláirása előtt haza­utaznak. Newyork, november 5. A Newyork Sun pá­risi értesülése szerint az amerikai békedelegá­tusok a békekonferencia feloszlatása után még december hóban vissza fognak térni Amerikába. Ha eddig az időpontig a magyar békét nem irnák alá, akkor Walace párisi amerikai nagy­követ fogja azt aláirni. A főkérdés továbbra is a fiumei ügy szabá­lyozása marad, ami az amerikaiak visszatérése által még súlyosabbá válik, miután egy ez év tavaszán létrejött megállapodás szerint a kér­dést nem szabad diplomáciai jegyzékváltás utján elintézni, hanem csakis egy konferencián. Az amerikai delegáció most különös nyomatékkal képviseli azt az álláspontját, hogy Fiumét semmi esetre sem lehet Olaszországnak oda­ítélni. Amerika azonban reménykedik, hogy Olaszország jelentékeny engedmények teljesíté­sére hajlandónak jelenti ki magát. A makói véres zavargás epilógusa. — Tárgyalás a törvényszéken. — (Saját tudösitónktól.) A január 30-iki véres makói zavargás epilógusa játszódott le csütörtö­kön délelőtt a szegedi törvényszék tárgyaló- • termében. Gimpet Dezső makói cipész fölött Ítélkezett a bíróság, akit az ügyészség azzal vádolt, hogy az emlékezetes januári délután a csendőrlaktanya kifosztására bujtotta fel a tö­meget. A Délmagyarország annak idején pontos tu­dósítást közölt a véres esemény minden részle­téről. A forradalom mámorától megittasodott tömeg kíméletlen gyűlölettel fordult akkor a csendőrség ellen, amelyben a régi rend támasz­tékát, nyomorának és elégületlenségének egyik forrását látta. A felhevült és többé nem fékez­hető tömeghangulat véres zavargásban robbant ki, amelynek több halott és sebesült áldozata volt. Azóta sok viz folyt le a Dunán, az egy­másra torlódó események a feledés leplét borí­tották a makói véres délutánra, amelynek iz­galmas epizódjai csütörtök délelőtt néhány órára ismét felelevenedtek a tárgyalóteremben. Január 30. . . . Emlékezetes nap Makó törté­netében. A makói szociáldemokrata-párt elége­detlen volt a kormánybiztossal és a saját emberét, egy gimnáziumi tanárt akarta beültetni a kormánybiztosi székbe. Ugyanakkor, amikor a legizgalmasabb gyűléseken követélték a szocialista kormánybiztost, az egyik gyűlésen — január 29-ikén este — elhatározta a szociál­demokrata-párt, hogy leszereli a nemzetőrséget és a csendőrséget s az elszedett fegyvereket a helyőrség megbízható, fiatal katonái között fogják felosztani. Másnap délelőtt hatalmas népgyűlést tartottak, amelyen a tömeg szank­cionálta a párt két fontos határozatát, hogy szocialista kormánybiztos kell Makóra és le­szerelik a nemzetőrséget és a csendőrséget. A városháza erkélyéről beszéltek a szónokok, köztük a párt kormánybiztos-jelöltje. A nemzet­őrség parancsnoka még az erkélyről kijelentette, hogy átadja a fegyvereket. A csendőrséghez egy bizottságot küldtek, hogy kérje ki az ösz­szes fegyvereket. A katonákból álló bizottság délután a munkás­tanács elnökének vezetése alatt elindult a csendőrlaktanyába a fegyverekért. A katonákhoz többen csatlakoztak a tömegből és követte őket az elmaradhatatlan csőcselék is . . . Amint a csendőrlaktanya közelébe értek, a laktanya emeleti ablakaiból hatalmas puska- és gép­fegyvertüz fogadta a tömeget. Formális harc fejlődött ki a tömeg és a csendőrség között. Számos sebesült és három halott maradt a harc színhelyén. A feldühödött tömeg nem nyugodott, meg­ostromolta a laktanyát és egyórai harc után a csendőröket egész Kiszomborig szorította. Azután nekiestek a laktanyának, kihordták a fegyvereket és elcipelték a csendőrök összes ruhaneműit. A makói csendőröket a nép nem bántotta, mert azokra nem haragudott olyan nagyon, de a Makóra menekült nagybecs­kereki csendőrszárnyat valósággal kiüldözték. A tömeg dühe nem ismert határt, de már elvonulni készült, amikor egy férfi lépett közéjük és azt mondotta: — Gyerekek 1 Menjetek a pincébe és a pad­lásra, nézzétek meg ott is, nincs-e. valami. A tömeg erre megrohanta a pincét és a padlást és onnan elhordott minden elhord­hatót. A harc befejeződött. A csendőrök eltávoztak a városból. Idegen karhatalom érkezett a rend fentartására. Megindult természetesen az eljárás. A forradalmi időszakban a csendőrök ellen, majd a román megszállás után azok ellen, akik a csendőrök megtámadásában résztvettek. A nyomozás során letartóztatták Gimpel Dezső makói cipészt. Ő volt az a férfi, aki a tömeget felbiztatta, hogy menjen a pincébe és a padlásra fegyvert keresni. A tömeg azonban nem fegyvert, hanem ruhát és más egyebet keresett. Gimpel, aki julius közepe óta van vizsgálati fogságban, csütörtökön került a tör­vényszék elé. A tárgyaláson Pókay Elek táblabíró elnökölt. A vádat Zombory Sándor képviselte, a védel­met dr. Pártos Ernő látta el. Megjelentek ; tárgyaláson a makói csendőrőrs tagjai parancsno kukkal: Nádaskay István főhadnaggyal. Őket tá madták meg és fosztották ki január 30-ikán. Gimpel Dezsőt az ügyészség rablás bűntet­tére való nyilvános felbujtással vádolta. Gimpel tagadta a vádat. Nem volt soha kommunista, még szocialista sem. Iparosember, akinek semmi köze sem volt a pártmozgalomhoz. Vé­letlenül került a zavargók közé és kíváncsiság­ból ment be a laktanya udvarára. Sohasem bujtotta fel rablásra a tömeget. A csendőrök ezzel szemben egyértelműen azt vallották, hogy Gimpel bujtogatta a tömeget, amely már elvonulni készült, mert azt mon­dotta nakik: „Menjetek a pincébe, a padlásra és vigyetek el mindent". A csendőrök szerint kétszázan lehettek a támadók, akik Gimpel fel­hívása után újból nekifogtak a rabláshoz. Több tanú nem jelent meg a tárgyaláson Ezeknek vallomását felolvasták. Rátkay Káról¡j nevü tanú rendkívül kedvezően vallott. Ő kisérte Gimpelt a laktanya felé. Különben a többi tanuk sem tudták határozottan meg­mondani, hogy tényleg rablásra bujtotta fel Gimpel a tömeget, vagy pedig csak arra szólí­totta fel őket, hogy menjenek a padlásra és a pincébe, hátha ott is vannak a csendőrségnek elrejteti fegyverei. Gimpel védője a bizonyítás kiegészítését kérte, amit azonban a biróság nem rendelt el és befejezettnek nyilvánította a bizonyítási eljárást. Az ügyész fentartotta a vádat, mert bizonyí­tottnak látja, hogy Gimpel felbujtotta a töme­get. Nem szükséges, hogy a felbujtás határozott felhívással történjék a bűncselekményre, a fel­izgatott tömegnek teljesen elegendő egy jelszó, hogy annak alapján raboljon és fosztogasson. Dr. Pártos Ernő védő a vádlott felmentését kérte. A felhívás egyáltalában nem irányult rablásra, különben sincs bebizonyítva, hogy a felhívás után a tömeg rabolt. A felbujtás tehát — ha ilyen tényleg volt — teljesen eredmény­telen maradt és nem állapitható meg a vádlott büntetőjogi felelőssége. A törvényszék Gimpel Dezsőt bűnösnek mondotta ki rablás bűntettére való felbujtás­ban és ezért egy évi és hat hónapi börtön továbbá három évi hivatalvesztésre és politika jogainak felfüggesztésére ítélte. A biróság enyhítő körülményül tudta be a vádlott bün­tetlen előéletét, azt, hogy családos ember és hogy olyan időben követte el tettét, amikor a tömeg hangulata a csendőrség ellen fordult. Az ügyész és a vádlott megfelebbezte az Ítéletet. FESTESSE 324 CIM TA BLAIT BÉCSI-KÖRUT 31. SZÁM = TELEFON-SZÁM 116. = 140 széles kosztüm-kelme mtrje 98 K 140 „ tegeth. „ „ 160 „ Blous selymek métere ... 48 „ 328 Geró és Tabár cégnél Szeged-Csongrádi Takarék­pénztár palotájában, Széchenyi-tér 7. Briliánsokat,1 használt ékszereket, arany és ezüst régiségeket igen MAGAS ÁRBAN megvételre keresünk. 284 Fischer Testvérek SS K: Munkások Általános Fogyasztási Szövetkezete TELEFQN 120. Feketesas-utca 19. szám, TELEFON 120 Árucsarnoki Mészárszéki Hentesüzleti * Mindenféle árucikk olcsón kaphatói 2-es 3-as számú cfgareffahüvelyek a legjobb minőségben és a legol­csóbb napiárak mellett kaphatók a MA/i; QnanSolífo szivarkahüvely főraktárában Szeged, Jókai-ulca II. sz lueui OpGUdllU; Telefon 15—20. — Úgyszintén valódi FEKETE CiUB cigarettapapír kapható nagyban és kicsinyben. 21a

Next

/
Thumbnails
Contents