Délmagyarország, 1919. november (8. évfolyam, 235-259. szám)

1919-11-29 / 258. szám

DELMAGYAKORS2AQ Szeged, 1919 november 29. Nem lehet felállítani az egyetem orvosi fakultását, — Orvosok véleménye, a főispán és a polgármester nyilatkozata. — (Saját tudósítónktól.) A kolozvári egyetemnek Szegedre való áthelyezésére vonatkozó terveket dr. Vasek Ernő főispán nyilatkozata alapján a Déltnagyarország ismertette. A főispán szerint egyelőre az orvosi, jogi és közgazdasági fakultást állítanák fel Szegeden, mert a böcsészeti fakultás felállítása leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik. Megkérdeztünk három szegedi orvost, hogy a mái viszonyok között lehetséges-e a közeljövőben Szegeden az orvosi fakultást megnyitni és nem találkozunk-e ezen a téren is olyan akadályokkal, amelyek az egyetem áthelyezésére vonatkozó térveket teljesen iiluzioriussá teszik? Dr. Leitner Vilmos egyetemi magántanár, az állami szemkórház igazgatófőorvosa kérdésünkre a következő feleletet adta: i — Az a véleményem, hogy az orvosi egye- j temet lehetetlen ezidőszerint Szegeden felálli- j tani. Arra ugyanis nincs remény, hogy a kolozs- j vári egyetem fölszerelését Szegedre elhozzák, j itt pedig nincsen berendezés és nem állanak ren- i delkezésre semmiféle eszközök. Már pedig ezeket most előteremteni teljes lehetetlenség. Az orvosi ! egyetem kolosszális beruházásokat igényel és számításom szerint 150 millió kellene ahhoz, hogy megfelelő fölszereléssel ellássuk. De még há meg is volna a pénz, akkor is bajos volna megszerezni a szükséges fölszereléseket, ¡nert például optikai eszközöket egész Németországban nem lehet kapni. Megfelelő fölszerelés hiányában pedig az egyetem nem fejthet ki eredményes működést. Enélkfel az egyelem áthelyezése csak ! egy ötlet, ha csak nem helyezkedünk arra az | álláspontra hogy semmivel is megelégszünk, : Mert ebben az esetben teljesen elegendő, ha van néhány tanár és néhány hallgató. Tudományos értéke azönbari az ilyen oktatásnak J nincs. —- A szemkórház talán felhasználható volna, 1 de,a /.cmkórháznak sincsenek megfelelő elő- . adótermei és laboratóriumai Hasonló véleményen van dr.» Boros József, a közkórház igazgató-f$|rvosa. — Az elméleti tanszékekhez —mondotta dr. ! Boros — sem helyiségek, sem eszközök nin- ! csenek. A gyakorlati oktatást pedig a minimálisra lefokozott igények mellett sem lehetne eredményesen végezni. A közkórház nagyon szomorú helyzetben van. Az orvosi egyetemnek a lehető legnagyobb szükségletei vannak, ezeket nem bírja kielégíteni. A szemkórház még legalább jó karban van és a bábaképző is elég modern intézmény, de ezekben is csak néhány hallgatóval tehetne elnyomorogni. Az elméleti tárgyak tanítására azonban nincs eshetőség. — Ha az egyetemet csak azért állítják fel, hogy a tanároknak kenyeret adjanak, megtehetik, de komoly eredmények elérésére nem lehet manapság az előfeltételeket megteremteni. — Más lenne a helyzet, ha felépítették voina a régóta sürgetett uj közkórházat, a mai kórházat azonban — mely a közönséges közkórházi igényeknek sem felel meg — nem lehet orvosi ogyetem céljaira felhasználni. Dr. Erdélyi Jenő, a neves gégeorvos, az Orvosegyesület titkára a következőkép nyilatkozott : — Ugy hiszem, hogy a kórház .— a sebészeti osztályt kivéve — egyáltalában nem alkalmas a tanításra, de a sebészeti osztály sem arra, hogy ott nagyobbszámu hallgatóságot kiképez?enek. Az cimeieti mrgva.k előadásához hiányzik a felszerelés. Élettant, bakteoroiógiát képtelenség megfelelő felszerelés és kísérleti eszközök hiányában komolyan taríilani. Már pedig sem Kolozsvárról, sem Budapestről nem kaphatunk felszerelést, mert Budapestnek is kevés van, a románok pedig nem adják ki a kolozsvárit. — Mindent meg lehet csinálni, a szegedi orvosi egyetemei is, de eredményes tanítást nem lehet elérni. Már pedig ez a fontos. Mert, hogy a leendő orvosok csak a legprimitívebb gyógyítási eszközökkel ismerkedjenek meg és "ne lássák a legtökéletesebbet és legeredményesebbet, ez nem lehet célja az orvosnevelésnek. — A kórháznak nincs elegendő anyaga a tanításhoz. Ha felépítették volna az uj kórházat,, amit egy évtized óta sürgetnek, akkor könynyebben menne a dolog. Így azonban óriási áldozatokat kellene hozni, mert a megíevő intézmények közül egyik sem használható. Az egyetem áihelyezésének legújabb fejleményeiről dr. Vasek Ernő főispán a következőket mondotta munkatársunknak: — Az egyetem áthelyezésének ügye amint első nyilatkozatomban hangsúlyoztam — 'komoly stádiumban van. A fővárosi lapok közleményei csak megerősítik nyilatkozatomat, amelyet minden hátsó gondolat nélkül tettem, kizárólag Szeged városának nagy érdekeit szem előtt tartva. Én nem mondottam, hogy a minisztertanács már határozott, de Haller István leghatározottabb Ígéretét bírom, hogy Szegedre helyezik ?. kolozsvári egyetemet. Éppen azért emeltem ki, hogy Szeged cum iure successionis kapná az egyetemet, mert tisztában voltam azzal, hogy a város nens hozhat óriási áldozatokat csak azért hogy átmenetileg egyetemi székhely legyen. Feltételűi kötöttem ki tehát, hogv csak abban az esetben vállaljuk az egvetemet, ha végleg megkaphaijuk. — Számolunk azzal, hogy az egyetem elhelyezése és berendezése óriási nehézségekkel jár. Épen azért hívunk össze egy szakbizottságot, hogy hozzáértő emberrel állapítsák meg, mit lehet egyelőre megcsinálnunk és mit -nem. Nyilatkozatomban ezért csak általánosságban jelöltem meg. — Annyi' bizonyos, hogy mindent megvalósítunk, amit csak megvalósítani lehet és nem fogjuk sajnálni az áldozatokat, hogy a szegedi egyetem alapjait megvessük. Megkérdeztük még dr. Somogyi Szilveszter polgármestert, hogy mikor ül ö^sze az egyetem áthelyezését előkészítő bizottság. — Most állítom össze a bizottság névsorát. A bizottságban orvosi, tanügyi és igazságügyi szakemberek lesznek. A bizottság névsorát közölni fogom a nyilvánossággal. Tizenkét személyes valódi Kobald ebédlőkészlet eladó, Cini a kiadóhivatalban. Óráját és ékszereit javíttassa • elsőrangú óra- és ékszerüzletemben. Szolid ánaki Órákban és ékszerekben nagy rákiéi ¡54 FiaCHER K. A pénzügyi szakbizottság a pótadó fölemelése mellett, (Saját ludósitónktól) A régi pénzügyi bizottság tagjai csütörtökön délután dr. Somogyi Szilveszter einöklésével ülést tartottak, amelyen főkép a költségvetéssel foglalkoztak. Az egybehívottak megállapították, hogy nem inint p'énzt'gyi bizottság, hanem csak mint egyszerű szakbizottság fognak véleményt mondani. Kimondták ezt azért, mert a pénzügyi bizottságnak nagyobb a hatásköre egy puszta véleményező bizottságánál s ezzel együtt nagyobb a felelőssége is. A szakbizottság először a város részére fölveendő nyolcmilliós kölcsönnel foglalkozott. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár § húszmilliós kölcsönre tett régebben ajánlatot a városnak, mely a húszmillióból tizenkettőt vett föl nagyobbrészt közélelmezési költségekre Most a hátralékos nyolcmilliót ajánlja föl a takarékpénztár. A szakbizottság előnyösnek véli a föltételeket s a tanácsnak a kölcsön fölvételét ajánlja. A kölcsön felét ismét közélelmezésre, másik felét a városi pénzek bevonására használják. Ezután a költségvetést tárgyalfák. A szakbizottság hozzájárult Scultéty Sándor főszámvivő javaslatához, hogy a városi pótadót 50 százalékról 100 százalékra emeljék a folyvást növekvő kiadások, illetőleg az 1920. évi költségvetésben előállott hiány fedezésére. Mivel azonban a város vagyona legnagyobbrészt a földjeiből áll, a bizottság véleménye szerint a föld haszonbéreket is emelni kell a jövedelmek fokozására. A bérlők ugyanis a konjunktura révén elért haszonhoz képest aránytalanul kevés bért fizetnek a régi, háború előtti szerződések alapján. A bizottság véleménye az, hogy a földhaszonbéreket 50 százalékkal kell fölemelni. A jövő évi küitségvetés jövedelemtételei között fölemelik a vízdíjakét. A dijak progresszive emelkednek. AJfkislakásokban a legkisebb dijak 4 százalékkal, a 2000 korona évi bérösszegü nagylakásokban 20 százalékkal is nagyobbodni fognak. A bizottság ehhez hozzájárult, tekintettel arra, hogy a vízvezeték dologi kiadásait 1920-ra már 1,011.000 koronára kellett előirányozni, már pedig a vízvezeték íöntartása elsőrendű feladat. Javasolja a bizottság, hogy a hadiköcsönkötvények 6 százalékos kamatjövedelmét a költségvetésben 3 százalékra redukálják. javasolja továbbá a bizottság, hogy a rendőrségi bevételeket és kiadásokat julius 1-től kezdve a városi költségvetésből törüljék, mivel a rendőrséget államosították. A tisztviselők fizetésének rendezésére előirányzott 2,062.000 korona helybenhagyását javasolja a bizottság a tanácsnak. A színház bérletének jövedelmét 100.000 koronára irányozza elő a költségvetés, bár a pályázat étinél nagyobb összeget, 140.000 koronát vesz majd alapul. Tekintettel arra, hogy a színháznál nagyobb .javítási munkák szükségesek, a bizottság ehhez hozzájárul. A városi nyugdijasok segélydijaira- 600.000 koronát irányoznak elő január elsejétől kezdve. A bizottság javasolja, hogy ez a tétel mindaddig szerepeljen a költségvetésben, amig a viszonyok meg nem javulnak. Javasolja a bizottság, hogy a rendkívüli bevételekre élőirányzott egymilliószázezer koronából az 1,000.000 törültessék, szintúgy a rendkívüli kiadások tételéből is s a rendkívüli kiadásokra csak 100,000 korona hagyassák fönn. Indokolja ezt a*,, hogy á város mai helyzete, amely a rendkívüli adókat s egyéb hasonló jövedelmeket teszi szükségessé, bármikor megváltozhat. KALODON 310 fojpor éf Slájvte, továbbá rövidaruk, szabókeliékek, illatszerek, asr Tfli fcötöfí áruk be«erexhefök HOC|1 MÓR, Dugonics-tér 11., Müller-palota.