Délmagyarország, 1919. november (8. évfolyam, 235-259. szám)

1919-11-05 / 237. szám

I 1 tór Ára 40 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁRA: i' egész évre 96.— K félévre . 48.— K negyedévre 24.— K egy hónapra 8.— K Egyes szám ára 40 fíll. 'j Vasárnapi szám ára 60 f. Szerkesztőség: KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM A szerkesztőség telefonja: 305. . Kiadóhivatal: KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM A kiadóhivatal telefonja : 305. Szeged, 1919 VIII. évfolyam 237. szám. Szerda, november 5. • ^ Giesswein vétőt kiált. É-s Giesswein Sándor: 'igy hivnak egy $ okos, kedves, bátor és jó papot, aki ;^azán keresztény és igazán szociális. komolyan és szószerint veszi a kereszténységet, a szeretet vallásának vallja, \nem e világból valónak, de e világba leszállónak, nem csinál belőle se politikát, se üzletet, se felekezeti, se faji gyűlölséget, ez a bölcs és valódi pap a Krisztus tanítása szerint él, beszél és cselekedik. Ha,minden pap és minden keresztény olyan valódi vdna, mint ez a Giesswein Sándor, akkor, — nos akkor nem lett volna se forradalom, se bolsevizmus, se terror, se ellenterror, nem lett volrta világkatasztrófa se, mert egyszerűen nem lett volna — világ; háború ! Giesswein Sándor kanonok az ötödféléves háború előtt, alatt és után egyaránt azt hitte és hirdette, hogy az embereknek nem szabad egymást ölni, hogy a béke a legfőbb földi áldáé> > Hogy a Szeressétek egymást! igéje kategórikus imperatívusz. Ő pacifista volt akkor, amikor a mai kereszténykedők javában szították a gyűlölet lángját, a háború lángját, az összeomlás lángját. Naiv volt, nem egészen jól látta o nagy összefüggéseket a nagy háború és egyéb nagy disznóságok között, (hogy például a sertésvámokról ne is szóljunk), mindegy, ez a Giesswein Sándor mindig jó keresztény volt, valódi ember, becsületes pacifista, a béke barátja, a háború ellensége. A legnemesebb értelemben vett internacionalista, egy nagy nemzetközi vallás derék papja, a nemzetközi békeliga magyarországi feje, az esperantista mozgalom lelkes katonája. Ma, amikor a kereszténység zászlaját húzzák árbocukra a politika legkülönfélébb kalózhajói, amiket hirtelen átfestettek és a zavaros vizekre küldöttek, ma, amikor véresszájú és sárgamáju demagógiát akarnak űzni a legszentebb jelszavakkal, ma valóban méltán kiváncsi e kavarodás, e vásár és e komédia szemlélője, hogy mit szólhat mindehhez ő, az igazi keresztény, a valódi pap, a béke barátja, a gyűlölet ellensége ? Giesswein Sándor szólt. Higgadtan és komolyan, de egy kis keserű iróniát lehet érezni a szavaiban. Egy kis kiábrándulást, egy kis méltatlankodás! a látványon, amely közéletünk bizánci porondját bizony ország-világ csúfjára elékteleníti. Többek között ezt mondja szelid, jó Giesswein Sándor: „A béke tekintetében (a háború folyamán tett békeakciókra hivatkozik) a galileisták álláspontja sokkal közelebb állott a pápa álláspontjához, mint bizonyos keresztény újságoké." Ezt ?) mondja, a pap, a keresztény, Giesswein kanonok. Továbbá ezt is ő mondja: „Meggyőződésem szerint a Lipótvárosban még ma is több keresztényi szeretet található, mint egyes „keresztény" újságok szerkesztőségeiben." Ezt sem mi mondjuk, ezt is ő mondja, aki bizonyára elfogulatlan tanú ebben a dologban. És végül, rezignáltán bár, de azért szilárd reménnyel a jobb, szebb és tisztább jövőben, hirdeti Giesswein Sándor : A gyűlölet dühöngött itt öt esztendőn át. Tévesen cselekszenek azok, akik a szeretet megteremtése helyett ma a kereszténység jelszavával ujabb gyülölségek csiráit vetik el . . . Így szólt a keresztény reneszánsz kellős közepén, a nagy fölbuzdulás napjaiban az Ur jámbor és bölcs szolgája, a római egyház kanonoka, akiről talán még ellenségei sem állithatják, hogy nincsen köze a kereszténységhez. Magyarnak is van olyan jó magyar, mint mondjuk Friedrich István. Valami rothad abban a koncentrált Dániában, ha egy ilyen szelid és jó pap sincsen megelégedve a dolgaikkal és kénytelen az ő Krisztusa nevében tiltakozni a Friedrichék morálja és metódusa ellen . . . A magyar béke. — Magyar delegátusok a konferencián. — PÁRIS, november 2. A Bulgáriával való béke aláírása főkép a romániai helyzettől függ. Egy különleges román bizottság Párisba utazott, hogy az ötös tanáccsal megbeszélje a konferencia legutolsó jegyzékét a nemzetiségi kisebbségeket illetően. Ha ez a helyzet megvilágosodik, lehetséges, hogy a Magyarországgal való béke november közepén megköttetik. (journal des Débats.) A francia lap közleményének első részére vonatkozóan meg kell jegyezni, hogy a békekonferencia a román területen élő nemzetiségi kisebbségek védelméről Románia meghallgatása nélkül intézkedett. Ez még Magyarország román megszállása előtt történt. Románia nevében Bratianu tiltakozott, a konferencia határozata miatt kormányválság is volt Romániában. A békekonferencia, ugy látszik, most respektálni fogja a román tiltakozást. A Journal des Débats közleményének második részét ki kell egészíteni azzal, hogy a magyar békének mielőbbi megkötése természetesen a belső politikai helyzettől is függ. Ezt a kiegészítésünket megerősíti az alábbi jelentés: Bécs, november 3. A Neue Freie Presse jelenti, hogy a Chicago Tribüné párisi távirata szerint Polli, az amerikai békedelegáció vezetője, a békedelegáció ülésén kijelentette, hogy abban az esetben, ha a bolgár békeszerződés aláírásáig nem alakul meg Budapesten elfogadható kormány, akkor a magyar békeszerződést lezárják és átadják a francia külügyminisztériumnak mindaddig, amig Magyarországban uralomra nem jut egy állandó kormányzat. Párisi lapok szerint a magyar kormány készül már a béketárgyalásra. A békekonferenciára a következő delegátusokat fogják kiküldeni: Gróf Apponyi Albertet, aki a küldöttség elnöke lesz, továbbá gróf Andrássy Gyulát, gróf Bethlen Istvánt, gróf Somsich külügyminisztert és pénzügyi szakértőül Hegedűs Lorándot. (Le Maiin november 2.) A politikai válság megoldása. — Két koncentrációs kormányliszta. — (Saját tudósítónktól.) A jelek arra vallanak, hogy Párisban is kívánatosnak tartják már a Magyarországgal való béke mielőbbi megkötését. Ennek most már semmi sem állana útjában, ha Friedrich István nem ragaszkodnék még mindig oly mereven ahhoz a hatalomhoz, amelynek ő maga a jogforrása. Friedrich István hatalmi önzése azonban legfölebb késlelteti a kibontakozást, az ország nagy kárára, de nagyon sokáig már el nem odázhatja. Az a párt, amelynek csatlakozásától várja főképpen a Friedrichkormány, hogy maradhat, az Országos Nemzeti Párt, nem hajlandó egymagában Friedrichék támogatására. Ez a párt a maga egészében nem adja föl a koncentrációt, minden párt egyesülésének elvét, a keresztény blokkal való koalícióért. A kisgazdákkal s a szocialistákkal pedig Friedrich nem akar egyezkedni, de az előbbiek sem egyezkedhetnek ővele. Friedrich továbbra is a keresztény blokk kizárólagos párturalmát akarja. Ezt azonban nem helyesli a keresztényszocialista-párt megalapítója, Giesswein apát sem, aki hosszabb nyilatkozatában, amelyet a Magyarország munkatársának tett, többek között ezeket mondta: . — Minden magyar embernek óhaja az, hogy végre eljöjjön a megértés órája, az a pillanat, amely az ország minden politikai, társadalmi és szociális tényezőjét egy táborba hozza. Ennek a nézetének Giesswein bizonyára Clark, az antantmegbizott előtt is kifejezést fog adni. Bizonyára jelentősége van annak is, hogy Giesswein vasárnap két óra hosszat tanácskozott Lovászy Mártonnal. Kedden legelőször Giesswein Sándor apátot fogadta Clark, akinek tárgyalásai még egyre tartanak. Ezek a tárgyalások más eredményre, mint a koncentrációs kabinet megalakítására nem vezethetnek. Párisi lapok különböző kombinációkat közölnek az uj magyar kormányról. A Maiin egy zürichi jelentés alapján közli, hogy az uj kormányba a következő politikusok vannak dezignálva: Peidl Gyula szociáldemokrata, Lukács László munkapárti, Heinrich Ferenc nemzetipárti és gróf Zichy János keresztényszocialista. Szegedre kedden került le egy liszta Budapestről, amely az uj koncentrációs kabinet összeállítását igy adja: Miniszterelnök: gróf Bethlen István, belügyminiszter: Friedrich István, külügyminiszter: Andrássy Gyula, kereskedelemügyi miniszter: Heinrich Ferenc, földmivelési miniszter: Rubinek Gyula, kisgazdaminiszter: nagyatádi Szabó István, közoktatási miniszter: Huszár Károly, népjóléti miniszter: Garami Ernő, népjóléti államtitkár: Peidl Gyula. Ez a liszta épp oly kombinációnak látszik csak, mint az előbbi. Nagyon messzire azonban nem lehetünk már attól az időtől, amikor a válság megoldódik. Külön állapítják meg minden vonat tűzifa árát — A hentesáruk makszimális árai. — — Az árvizsgáló-bizottság ülése. — (Saját tudósítónktól.) Az árvizsgáló-bizottság vasárnap délelőtt 10 órakor és hétfő délután 4 órakor Csonka Ferenc elnöklete alatt ülést tartott, amelyen dr. Somogyi Szilveszter polgármester is megjelent. A bizottság főkép a fa árának megállapításával foglalkozott. Hosszas vita után ugy döntött az árvizsgáló-bizottság, hogy nem állapit meg a tűzifára általános érvényű maximális árakat, hanem minden egyes vonat tűzifa beérkezése után esetenként fogja meghatározni kizárólag az illető vonattal érkezett tűzifára vonatkozó maximális árat. Eszerint a november 30-iki lejárattal megszabott maximális árak érvénytelenek. Az árvizsgáló-bizottságot erre az elhatározásra főkép az a körülmény birta, hogy a tűzifát szállító vonatok hol kisebb, hol nagyobb hiánnyal érkeznek meg és nem volna igazságos, ha a nagyobb hiányt szenvedő kereskedőnek ugyanolyan árban kellene a tűzifát eladnia, mint annak a kereskedőnek, akinek szállítmányából egyáltalában nem, vagy csak nagyon kis mennyiség hiányzik. A tü. fa beszerzése is hol nagyobb, hol kisebb költséggel jár. Tűzifa szállítással egyébként ezidőszennt csak két cég, a Kereskedelmi és Gazdasági Részvénytársaság és a Braun E. cég foglalkozik, amelynek legutóbb 150 vagon fája érkezett. Ennek a fának árát métermázsánkéi ; Sí koronában állapította meg az árvizsg 'lóbizottság. A vita során különben szóbakerülí a DélmagyarorsZüg szombati cikke is, amely rámutatott azokra a súlyos anomáliákra, amelyek a fabeszerzés és ármegállapítás terén fennállanak. Annyi bizonyos, hogy egy kis előrelátással mindezeket az anomáliákat elkerülhettük volna és a mainál jóval olcsóbb árban lehetett volna biztosítani a város tüzifaellátását. Dehát benne vagyunk a télben és most már valóban csak az lehet fontos, hogy minél több tűzifa kerüljön a városba és ha már méregdrágán kell a tűzifát beszerezni, legalább a tüzifauzsorának vegyék elejét. A árvizsgáló-bizottság megállapította, hogy a füstölt szalonna két centiméternél nem lehet vastagabb. A hentesek ugyanis a közönséges vastag szalonnát egyszerűen egy kis füsttel megcsapatták, hogy a füstölt szalonnára megállapított jóval magasabb áron árusíthassák. Egyszersmind szakértők meghallgatása után megszabták a hentesáruk árát is. A zsir árát 46, a zsírnak való és sózott szalonnáét 40, a hájét 44, a füstölt szalonnáét 48, a sertéskolbászét 48 és a tepertő árát 30 koronában állapították meg kilónként. Végül a burgonya árával foglalkoztak. A burgonya kilóját a fogyasztók részére két koronában, viszonteladók részére egy korona nyolcvan fillérben állapították meg. A bolgár béke. Páris, november 2. Jelentik, hogy a bolgár békét a jövő héten irják alá s hogy jelentős engedmények tétetnek Bulgáriának. Qournal des Debats.) Német-angol konferencia az éhínség leküzdésére. London. Néhány nap óta az angol fővárosban nagy érdeklődéssel várják német és osztrák delegátusok megérkezését, akik „az éhínség leküzdésére alakult bizottság" ülésein részt fognak venni. A bizottság elnöke. lord Parmoor.