Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)

1919-10-18 / 223. szám

&ra 40 filié! Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztésé? telefonja : 305. EL0F1ZETESI ARA: egész évre 96.— K negyedévre 24.— K félévre . 48.— K egy hónapra 8.— K F?ves í7.ám á"á 40 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-ÜTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 305. eged, 1919 VIII. évfolyam 223. szám. Szombat, október 18. l ft nagy beteg. lémely kávéházban nem lehet leülni ricosoktól. Súlyos ezreseket s2ámolaz asztalra, sanda szemek ríézik az >ert, mint a bennszülöttek a jövevényt, 'ik a vásár, hangosan és szemérmet1 a mi bőrünkre, már nem is a bő;;<re, ele szinte a csontjainkra. Ezek i munkanélküliek, de hivatásos munanok. A szállodák szobáiban pedig ik a hazárdjáték. Amit a láncon .rtek, azt elvesztik a kártya révén, -ínhétezer koronát a.ig másfél óra tt. Ők csak nagyban játszanak. Az ber elnézi ezeket a különféle játékoés ha moralista, tehetetlenül dühöng átkozódik, ha pedig filozófus, fá^dalan mosolyog és gondol magában amit. Amit igy magában gondol, az kissé polizeiwiedrig. De a gondolat >ad és hallgatni arany, ha nincs is valutája. A különféle sajtóorgánuk különféle hangnemben rendőrért kiíak, a törvényt emlegetik, vagy pedig erkölcs nevében tiltakoznak a min¡napos disznóságok ellen. Az olvasó gelégedetten vagy elégedetlenkedve assa el ezeket a bátor és SZÍVÓS dikációkat és tovább megy a napi ot vagy nincsetlenség utján és min. marad a régiben. A láncosok tovább colnak, a kártyások tovább keverik a dit, az emberek tovább is ráfizetnek életükre és a nyomorúság, szomoruegyre nő, noha irva vagyon, hogy rt a fák mégsem nőhetnek az égig. gazuk van a moralistáknak, igazuk , a filozófusoknak, de az igazság pa>n marad, mivel az öreg Ibsen már en és jól megmondotta, hogy a mái hadt társadalom legerősebb geren% a hazugság. lerí, látjátok feleim és ezt már mi ndjuk, a láncosok és kártyások, a űsak és valódiak, mind, mind csupán tek, tgy nagy, nagy betegség tüneHiába próbáijátok őket kiprédikálni ől a romlott, bomlott világból, a bajt < elmérgesititek. Erkölcsprédikációkkal, még. olyan szépek is és ha maga •;suet, Bourdalue és Massillon tartja is t, nem lehet egy gyökerében beteg és fenekéig korhadt világot máról-holnapra jobb erkölcsökre és belátásra birni. Bourdalue atya hatalmas ivü körmondatokban mennydörgött az ágyasság intézménye ellen a király szine előtt és a Napkirály ő felsége, aki nagyon nagyra becsülte a remek szónokot, tovább is ágyasokat tartott. Nem az emberekben van a hiba, vagyis az, hogy az emberek hibásak, nem az ő bünük elsősorban. Termékei ők egy társadalmi tenyészetnek és igen jól tudjuk, hogy alkalom szüli a tolvajt. Dehogy is akar ez a védelmük lenni. Mi vagyunk azok, akik legszentebb haraggal és keserűséggel látjuk ezt a vigan züllő társadalmat, amelyben a dologtalanok és a munkanélküliek viaskodnak a mindennapi kenyérért. De olyan orvosokat szeretnénk már látni, akik becsületes elfogulatlansággal és a hozzáértés bátorságával látnak neki a társadalmi operációhoz, akik nem a kiütéseket akarják tüzzel-vassal égetni, hanem biztos és helyes diagnózis alapján meggyógyítani próbálják a nagy beteget, anélkül, hogy kezét-lábát, fejét levágnák neki. A kuruzslókból éppen elég volt, legfőbb ideje, hogy humánus és okos orvosok jöjjenek, mert elpusztulunk. «Munkaadók értekezlete a békéltető - bizottság ügyében. (Saját tudósítónktól.) A szegedi munkaadók péntek délután értekezletet tartottak a kereskedelmi és iparkamarában a tábornok-városkormányzó - rendelete íolytán visszaállított munkaügyi birőság, illetve békéltető-bizottság ügyében. Az értekezletet Winimer Fülöp, a kereskedelmi és iparkamara elnöke nyitotta meg. Nem kivánja birálát tárgyává tenni a városkormányzó rendeletét. Rá kell mutatnia azonban, hogy a rendelet kibocsátása előtt nem hallgatták meg a munkaadókat, holott a rendelet nemcsak munkás, hanem fontos munkaadói érdekeket is érint. A békéltető-bizottság, mely eredetileg a sztrájkból kifolyólag elbocsátott munkások ügyének tárgyalására alakult és ma tágabb hatáskört nyert, amenynyíben az augusztus 19 ike óta felmerült vitás ügyek elintézése is rábízatott. Három munkaadói és ugyanannyi munkavállaló ülnök ül Mig a munkások azonban nincsenek annyira elfoglalva, addig a munkaadók nem igen vehetnek részt nagy elfoglaltságuk miatt a tárgyalásokon. Elismeréssel adózik a békéltető-bizottság elnökének munkájáért, de meg kell állapítani, hogy a bizottság működésében eddig inkább munkásérdekek nyertek kielégítést. Aczél Géza, a Back-malom igazgatója mindenben helyesli az elnök véleményét. Szükségesnek látná, hogy a békéltető-bizottság határozatai ne legyenek végérvényüek, hanem legyen egy relebbvneli fórum, mely az esetleges hibákat korrigálni tudja. A Károlyi-féle munkaügyi biróság Ítéletei ellen is lehetett felebbezni a törvényszékhez, hasonló törvényszéki bíróságot kellene most is szervezni. Több felszólaló mutatott ezután rá arra, hogy a kinevezeti munkaadói ülnökök száma kevés és ezért nem láthatják el kellőképen tisztségüket. OJa kell halai, hogy minden szakmából elegendő munkaadói ülnök legyen képviselve és arra is kellene vigyázni, hogyha tisztviselők ügyét tárgyaljak, akkor a munkavállaló ülnökök is tisztviselők legyenek. Dr. Landesberg Jenő, a bizottság titkára felvilágosította az értekezletet, hogy ezekre a szempontokra eddig is figyelemmel voltak. Wimmer Fülöp ezután összegezi a felszólalásokat. A munkaadók nagyon nehéz helyzetben vannak. A Garami-féle törvény szélsőséges, mert közvetlen bevezetője volt a kommünnek, viszont a harminc évi ipari és kereskedelmi törvények aJíulmázását se kívánhatják a tisztességes és méltányos munkaadók. Aczél igazgató szerint a tábornok-városkormányzót kellene felkérni azoknak a jogelveknek megállapítására, amelyek alapján a békeltefő-bizottság működjék. Wimmer: A békéltető-bizottság a méltányosság alapelvén működött. Dr. Tonelli: Itt kizárólag a józan judicium alapján lehet eljárni. Aczél: A békéltető-bizottság azonban a Garami-törvény alapján tárgyal. Wimmer elnök a következő javaslatot terjeszti elő: Bizza meg az értekezlet dr. Landesberg Jenőt, a bizottság titkárát egy memorandum megszerkesztésével, amely vázolja a munkaadók sérelmeit és kívánságait és ezt a memorandumot egy négytagú bizottság adja át de Tonmadre tábornok-városkormányzónak. Az értekezlet elfogadta az elnöki javaslatot és a memorandumot átnyújtó bizottság tagjaiul rancia zephírből készült férfi ingek mek kivitelben; továbbá rövidáruk, illatszerek és szabóillékek, valamint férfísapkák nagy választékban kaphatók 310 Hocli L£6x rövidáruházában Dugonics-íér II. sz.