Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)

1919-10-17 / 222. szám

Ara 40 fillét, Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja : 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 96.— K negyedévre 24.— K félévre . 48.— K egy hónapra 8.— K Egyes szám ára 40 filiér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 305. Szeged, 1919 VIII. évfolyam 222. szám. Péntek, október 17. m A UÁdópolitiká. ni. A földadó. Előbbi cikkemben megemlítettem, hogy a földbirtokosok birtokaik után kisebb adóval vannak terhelve, mint egyéb adóalanyok és hogy szemben a kereskedőkkel s iparosokkal, teljesen indokolatlan kedvezményekben részesülnek, végül, hogy ők viselik a legkisebb adóterhet. Hogy a földbirtokosok osztálya az állam többi adózó polgárával szemben, mint amilyen a kereskedő, iparos s az értelmiségi osztály, előnyben részesül, legjobban bizonyítja az a köi ülmény, hogy a földadó nagysága tőrvényben kontingentáltatott. Tőrvény mondja ki, hogy bármily magasra rúgjon is a termelés alá vont föl dtet filét hozadéka, az adó a törvényben előirt összeget, jelenleg az 1909: XI. t.-c. értelmében 74 millió koronát meg nem haladhatja, bármily nagy legyen is a jövedelme. Ezzel szemben ha pl. a háztulajdonos jövedelme 200 koronával emelkedik, rögtön lecsap rá az adó és körülbelül 30 százalékot a többjövedelemből is elvesznek egyenes és pótadókban. Ugyanez áll a kereskedő és iparos kimutatható többjövedelmével, amelyet, bármily nagy legyen is, szívesen elfogad a pénzügyi igazgatás, csak épp a földjövedelem többletét nem, mert földadóból nem szabad többnek befolyni 74 milliónál. Már maga ez a körülmény is igen nagykedmezményt jelent a földbirtokosok javára a a kereskedőkkel és iparosokkal szemben. Ha a földbirtoknak ez e törvényben előirt legmagasabb adóösszege a föld tényleges hozadékát érné, az igazságtalanság nem volna oly nagyfokú, bár még ez esetben is nagyon messzire áüanók attól az elvtől, hogy az ország minden polgárát egyenletesen és igazságosan érintse az adótehér, mert még ez esetben sem terhelné adó a földbirtokosnak minden jövedelmét. Ámbár a mai állapot az 1909 :V. és az 1909: XI. t.-c. megalkotásával bizonyos tekintetben haladást jelent a múlthoz viszonyítva, mégis, még ma sem mondható megszűntnek az a viszás helyzet, amelyet az 1883: XLVI. t.-c. megalkotása óta az ország minden polgára, talán még a földbirtokosok is éreztek. Az említett törvénycikk alapján fizetett földadó ugyanis a bérösszegnek, mint valódi jövedelemnek 0'5 — 100*/0-a között váltakozott, ami más szóval kifejezve annyit jelent, hogy Magyarországon több oly földtulajdonos volt és van, aki tényleges jövedelmének csak 7.%-át fizette adó fejében, de volt több oly földtulajdonos is (kis- és törpebirtokosok), akik egész jövedelmüket (munkanapszámjaik leszámításával) kénytelenek voltak adó fejében feláldozni. Ez a kivándorlás valódi oka és nem a földéhség. Ezen a kiáltó igazságtalanságon akart segíteni az 1909: V. t.-c., amelynek alapján a kataszter kiigazítása rendeltetett el és amely munkálatok folyományaképen a kataszteri tiszta jövedelem 303 millió (kerekszámban) koronáról 370 millió koronára emeltetett fel, amelynek 20 %-a, mint fentebb kimutattuk 74 nővelhetlen millió az adója. Azonban ugyanakkor az 1883: XLVI. t.-c. alapján a főídtehermentesitésí járulékkal együtt 25'5%-ban (17*1 % földadó, 8'4% főldtehermentesítési járulék) megállapított adókulcs 20%-ra csökkentetett. Előállott tehát ugyanaz az eset, mint az 1883. évben, amidőn az 1881-ben 29 millió forintban megállapított földadó és főldtehermentesítési járulék 26 millió forintra szállíttatott le. Itt meg kell áilanunk, hogy a mult törvényhozásának részrehajló törvényalkotását kellőképpen méltányolhassuk. Az 1883-iki törvény megalkotása óla 1906. évig minden adónak az összege, amely a kereskedelmet és az ipart, tehát túlnyomóan a városi lakosságot terheli, növekedett, ellenben az idézett törvény értelmében a földadó állandóan ugyanaz maradt így a III. osztályú kereseti adó 1883-ban 32 millió korona, 1912-ben 53 millió korona, az emelkedés tehát 65 százalék. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója (kivéve a bányavállalatokat) 1883-ban 5 millió, 1912-ben 16 millió korona, az emelkedés 22 százalék; a tőkekamat- és járulékadó 1883-ban 5 5 milüó, 1906-ban 36 millió korona, emelkedés 65 százalék. Ez idő alatt viszont a földadó 52 millió korona maradt, jól lehet nemcsak a kultura alá vont területek nagysága szaporodott ez idő alatt, hanem a szőlőművelés és mezőgazdasági ipar intenzív térfoglalása, mezőgazdasági gépek, gőzekék, aratógépek, kapálógépek, cséplők stb. óriási mérvű elterjedése, a terményárak fokozatos emelkedése, a földbirtoknak, különösen pedig a nagy-, közép- és nagyobb kisbirtokoknak jövedetmét igen nagy mértékben emelték. Eme statisztikai adatokból azt lehetne következtetni, hogy Magyarországon egy 29 éves ciklus alatt az ipar fejlődésnek lendült, ellenben a földmivelés, mely jelentősen istápolta a hazai ipart, stagnált. Holott az iparfejlődésről mindannyiunk legjobb meggyőződése szerint, hacsak a mezőgazdasági ipart nem vesszük számításba, valójában beszélni sem lehet nálunk, ahol az állam az ipar fejlődését szubvenciókkal, kiviteli prémiumokkal, tarifa-refakciákkal stb. mozdította elő, ami egyértékü a haldoklónak adott kámforinjekcióval. Az a körülmény, hogy viszonylag legnagyobb fejlődést a mezőgazdasággal összefüggő iparágak mutattak, a földbirtok hozadékának emelkedését, végelemzésben tehát a földjáradék növekedését fnozditotta elő, anélkül, hogy ez a kétségkívül fennálló emelkedő irányzat az állam adóbevételeit szaporította volna. Dr. Schulhof Emil. A francia városkormányző sajtóirodájából. Az érdekeltek által emelt többrendbeli panasz és felszólalás következtében a városkormányzótábornok a felek véleményének figyelembe vételével a következőket rendeli el: 1. §. A Károlyi-kormány által hozott törvények értelmében felállított Munkaügyi Bíróság folytatja működését Szegeden, a jelenleg függőben lévő ügyek, valamint a munkaadó és munkás között 1919 augusztus 19. előtt felmerült vitás ügyek elintézése céljából a Betrix ezredes ur, volt városkormányzó által mégha- 4 tározott alapon. 2. §. Minden munkaadó és munkás között 1919 augusztus 19. után felmerült vitás ügy, az ezen napon a városkormányzó-tábornok által életbeléptetett Békéltető-Bizottság ítélete alá bocsájtandó. 3. §. A Békéltető-Bizottság lesz hivatva dönteni minden vitás ügyben, mely Szeged bármily, munkásokat foglalkoztató üzemében felmerül, még akkor is, ha ezen üzem csak fiókja egy más heiyen levő főüzemnek, avagy egy más helyen levő igazgatóság rendelkezései alá tartozik. Ezen utóbbi esetben a helyi üzem igazgatója képviseli a főüzemet és köteles magát a Békéltető-Bizottság ítéletének alávetni. Kirótt birságok. A városkormányzó-tábornok folyó hó 10., 11. és 13-án kelt elhatározásával az alább fölsoroltakat a következő bírságokkal sújtja a kiviteli tilalom megszegéséért: Mucsi Istvánné (Szeged) 50 K, Reszey Mihályné (Szeged) 120 K, Maróti Mária (Szeged) 60 K, Székely Györgyné (Szeged) 160 K, Schwartz Irén (Szeged) 300 K, Soitesz Ambrusné (Nagykörös) 120 K, Kiss LfcBa (Nagykőrös) 60 K, Suba Ferencné (Nagykőrös) 100 K, Gulyás Lászlóné (Nagykörös) 80 K. Bakonyi Ambrusné (Nagykőrös) 120 K, Huszár Lászlóné (Nagykőrös) 100 K, Kátai Balázsné (Kecskemét) 100 K, Szegő Vilmos (Szentes) 1200 K, Knapecz Lajos (Hmvásárhely) 60 K, Steiner Dezső 60 K, Mucsi Vera (Mindszent) 175 K, Kis Róza (Mindszent) 175 K, Kovacser Izsó (Kuma) 50 K, özv. Markovics Rétemé (Zenta) 10 K, Szales Báüntné (Zenta) 200 K, Bati Andrásrté (Szeged) 150 K, Hajdú Imréné (Szeged) 150 K. De Tournadre s. k., tábornok-városkormányzó. „ Feketesas-ii tea A GAMBRINUS-BUFFE-be megérkezett a világhírű Szt István dupla malátasör. Jégbehütött italok, választékos tízóraik, uzsonnák és vacsorák, állandóan friss finom felvágottak, pástétomok, szendvicsek és színházi vacsorák, valamint a legfinomabb hazai és külföldi borok és péZsgők jégbehütve kaphatók. Gámbrinus-csemege, Gambrínus-menük és Gambrinus-gyöngye. Tiszta,. s?olid és figyelmes kiszolgálás. Keleti-palota. TELEFON 836. SZ.