Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)

1919-10-16 / 221. szám

Ara 40 filléi a?; Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja : 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 96.— K negyedévre 24.— K félévre . 48.— K egy hónapra 8.— K Egye» szám ára 40 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal tetefohja : 305. Szeged, 1919 VIII. évfolyam 221. szám. Csütörtök, október 16. E lap hasábjai kellő részletességgel közöl- j ték azt a nyilatkozatot, amelyet Főispán ur a helyzetről a sajtó képviselői előtt tett. E nyilatkozat sok minden ténybeli dologról informál, e melleit azonban Főispán ur véleményéi is tartalmazza egyes közéleti jelenségekről. A vélemények minden kérdésről eltérők lehetnek. Tisztelettel alulírott nincs is abban a helyzetben, hogy Főispán ur véleményét mindenben osztani tudná. Egyben azonban Főispán úrral teljesen azonos nézeten van és ez az, hogy: „Az ország régóta a nyugalom állapotában lenne, ha nem szitanák a felekezeti és pártpolitikai egyenetlenséget." Tőmőr összefoglalása ez mindannak, ami az utóbbi hetekben történt és ami betetőzte, a fenyegető tél küszöbén már mindenki látja, a katasztrófálís háborútól és bolsevizmustól ránk szabadított rettenetes bajokat. Megpróbálom Főispán ur gondolatát továbbszőni, talán hozzájárulhatok valamivel a nyugalom annyira szükséges állapotának megteremtéséhez. Főispán ur nyilatkozatából következtetve, azt hiszem, helyesen ítélem meg a helyzetet, ha azt állítom, hogy a felekezeti és pártpolitikai egyenetlenség szitását szintén elitéli. Csináljunk az összevont mondatból két egészen külön mondatot és végezzünk először a felekezeti, azután a pártpolitikai egyenetlenség szitásával, bár, mint majd látni méltóztatik, a kettőt gyakran gyakorolják egy kalap alatt. Mindenek előtt tisztelettel megkockáztatom azt a véleményemet, hogy a felekezeti egyenetlenség szitásának nagyon könnyű lenne végét vetni. Semmi más nem kell, csak az, hogy hatóságaink, amelyeknek ez hatáskörébe tartozik, megtegyék kötelességüket. Természetesen föl kell vetni a kérdést, hogy kik szítják a felekezeti egyenetlenséget. A zsidók bizonyára nem. Nekik, enyhén szólva, nem áll érdekükben. A katolikusok talán, vagy a reformátusok? Azok közül is csak nagyon kevesen. Néhányan,, akik, megint enyhe kifejezést használok, félremagyarázzák — legalább azt hiszem — a keresztény pártok programját, célját és harci eszközeit. A napokban is olvastam egy pártnak, ha jól emlékszem, a keresztényszocialista gazdapártnak a programját, olvastam, igaz, régebben, a .keresztényszocialista párt programját is. Sehol se látóin megírva azt, amit egyes szegedi demagógok a kocsma! gyűléseken hirdetnek, azt a romboló gyűlöletet és féktelén izgatást. Főispán ur azt is mondja nyilatkozatában, hogy Magyarország fél a köztársaságtól, mert tart a demagógia uralomrajutásától. Nem lep meg, hogy el méltóztatik itélni a demagógiát. De meglep ezek után, hogy mégis hagyja grasszálni, különösen' akkor, mikor ugy a felekezeti, mint a pártpolitikai egyenetlenség szitásában tombol, amit, ugy látom, szintén elitéi. Félre ne tessék érteni. Nem sürgetek intézkedéseket, amelyek az egyesülés, a gyülekezés, vagy a szólás szabadságát korlátozzák. De amint a sajtó szabadsága, nem annyira a kodifikátor, mint a hivatását megbecsülő újságíró előtt nem jelentheti azt, hogy megtorlás nélkül gázolhasson bárki tisztességes embernek a becsületében, ugy a szólás szabadsága sem abszolválhat senkit, ha ilyen érveket vonultat fel: „Fölemelt fővel, összeszorított ököllel üsd a zsidót!" Demagógia ez és fedi-e a felekezeti egyenetlenség szitásának fogalmát ? A legtöbb ember, méltóztassék elhinni, kifáradt a belső és külső harcokban. Nyugalmat akar és békességet. Azt szeretné, hogy ne kelljen irtóznia a téltől, mert nem tudja, hogy lesz-e fája, amivel komor napokon, melegre fűtse didergő családja számára a hideg szobát. Nem tudja," hogy lesz-e világítása, lesz-e ruhája, keresete. Ki nem látja, hogy most megyünk bele a legkeservesebb és legbizonytalanabb háborús télbe ? Ezer gond aggaszt minden családot. Csőstül szakad ránk a csapás, józan dolog-e fokozni a tömérdek bajt, amivel a sors és a természet fölkeresett ? Igaza van Főispán urnák, az ország már a nyugalom állapotában lenne, ha nem szitanák a felekezeti egyenetlenséget. De Főispán uron múlik, hogy ennek vége szakadjon. Nem kétlem, hogy alapos meggondolás indította erre a kijelentésre és hogy ugyanez az alapos meggondolás fogja olyan intézkedések megtételére bírni, amelyek törvényhatósága területén megteremtik és megszilárdítják a nyugalomnak óhajtott és nagyon szükséges állapotát. Az nem érv itt, hogy azonban van egy felekezeti kérdés, amelyet el kell intézni. Ha van, nem ugy intézik el, hogy gyűlöletet hirdetnek mindenki ellen, aki ehhez a felekezethez tartozik. És nem azok intézik el, akik például Szegeden állandóan izgató beszédeket tartanak. Nagy Györgytől Andrássy Gyuláig a nemzet majd mintfen politikusa és hivatott vezére megszólalt már ebben az ügyben. A vezérek — kik közt Apponyi Albertet és Prohászká Ottokárt is látjuk — egészen más nézeteket, elveket és tanokat hirdetnek, mint néhányan szegediek. A politikai bölcsesség, a tudás, a tehetség, a belátás, a mérlegelés és az okosság mellett bizonyára a felelősségérzet is vezérli ezeket az embereket. Tudják, hogy ma minden szónok, amelyet kimondanak, fokozott jelentősége van. Néhány szegedi úrból ez a felelősségérzet is teljesen • hiányzik. Emlékeztetni kellene őket rá. A pártpolitikai egyenetlenség már nehezebben eliminálható. De hiszen nem is olyan ütőpiára gondolhatolt Főispán ur, hogy az egész nemzet egy pártban tömörüljön. Arra kéilene csak törekednünk, hogy e szegény, de újraéledni készülő országban ne mint gyűlölt ellenségek, hanem mint loyális ellenfelek álljanak egymással szemben a pártok és politikusok. A cél úgyis azonos: megmenteni az országnak, ami menthető, pótolni a háború veszteségeit, rendbehozni gazdasági életünket, aminek első, elengedhetetlen föltétele a termelő munka meginditása. Az azonos cél felé másmás utakon akarunk menni. Ok-e ez arra, hogy gyűlöljük' egymást ? Az egymást gyűlölő pártok és közéleti férfiak elvégezhetik-e a rájuk váró nagy munkát olyan tökéletesen mint amilyenre ma az országnak szüksége van ? De kérdem, nem az a kormány utasitotta-e vissza a koncentrációt, amelyet Főispán ur képvisel? És kérdem: lehet-e a pártpolitikai egyenetlenség szitását hatásosabban letompítani, mint a koncentrációval ? A pártpolitikai egyenetlenség még egy módon tompítható: ha a pártok nem hirdetnek és nem vívnak egymás ellen élethalál harcot. Nem győzöm elégszer ismételni: hiszen mindannyian magyarok vagyunk. Az elfogultságnak még a látszatába se akarok esni, nem kutatom tehát, hogy az ellentétek kiélesitését a liberális vagy a kormányt támogató pártok kezdték és végzik-e most is következetesen. Csak azt kérdezem meg, miért helyezkednek egyes pártok, miért helyezkedik Főispán ur a szociáldemokratapárttal szemben a rideg negatió álláspontjára ?' Nem tudom, hogy fognak a jövőben a pártviszonyok alakulni Magyarországon, de azt hiszem, minden túlzás nélkül állithatom, hogy ra szociáldemokrata-párt mindig az ország egyik 1 leghatalmasabb pártja lesz, amely kitűnő szervezettsége mellett azzal is dicsekedhetik, hogy kimutatható és megállapítható tömegekre támaszkodik. Ez a párt mindig meg tudja mondani tagjainak számát és például Szegeden ma is több mint 20.000 taggal dicsekedhetik. Ha koncedáljuk is, hogy Szeged lakosainak száma 140.000-re emelkedett, akkor is nagyon tekintélyes tömeg ez, hiszen a 140.000 lakosban |sok — hogy mást ne mondjunk — gyerek. Megint nem akarok erős kifejezést használni, de legalább is téved, aki azt hiszi vagy hirdeti, hogy a keresztényszocialista-párt a munkások pártja is. Ugyan van-e a szociáldemokrata-párnak több mint 20.000 tagjával szemben a szegedi keresztényszocialista-pártnak csak 1000 munkás tagja? Én ismerem valahogy a munkásokat, legnagyobb részük tántoríthatatlan szociáldemokrata. Vitán fölül áll, hogy ez a párt a munkások pártja. Érdeke-e az országnak olyan programot hirdetni, hogy ez a párt, tehát az egész munkásff • szövetek, selymek, barchetok, vásznak, zeflrek és összes textiláruk legolcsóbban nagy választékban kaphatók WIGNER TESTVÉREK divatáruházában L