Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)

1919-10-02 / 209. szám

'DELMAGYARORSZAÖ 1 egyoldalú politikájukhoz és minden megegye­zéstől való merev elzárkózásuk azt a meggyő­ződést érleltek meg az emberekben ¿Italában és* a vezetopolitikasokban, ' hőgy itt már nem segit semmi. Hiába a pártok és poUtikuSok-be­látása, várni kell addig, amíg, Friedrúfi. ¡s '•.be­látja elfogult politikájának lehetetlenségéi. .^-ÍEz, ugylátszik, most 'bekövetkeze^. Az élel­mezési és pénzügyi nehézségik, a választások megejtésénfk Lehetetlensége, a dunáníul? tíse­ményekokoita felzúdulás, az ' atoánt-tíáahriak hallgatása felébresztették FríedMi-h Itf-kTisín eretét és most már hajlandó komolyan tárgyalni a ; liberális blokkal, "mindenre hajlandó, hogy egy ; kormányzóképes .kormány alakulhasson. A libe- ; rális- és demokrata-pártok vezérei komolyan tár- j gya'nak Friedriehhel erről a problémáról. Nagy ! kérdés azónbari, hogy Fríedrich'tn arád hat-e egy 1 Hyen kormányban, vagy kormány élén. Mert a f polgári és munkáspártokban igen sokan ellen­szenvvel viseltetnek Friedridi István- miniszter­elnöksége vagy minisztersége iránt. .Eii,rjd na- j gyobb jelentőségű az az aggodalom; hogy az | antant sem látná szívesen Friedrichet még egy 1 liberális kormány élén sefn. Az kétségtelen, hogv a komoly politikusok és pártok minden áldozatra hajlandók, csakhogy végre megtörtén- 1 nessék az a bizonyos kibontakozás, amely nem­csak a külföldhöz hozná közelebb az országot, ! hanem az elvadított emberekét is egymáshoz. A liberális blokk megalakítását szerdára vár­tik. A Loyászy-párt és a Heinrich Ferenc el- j nőklete alatt levő Magyar Polgári Párf már j hozzájárult ahhoz, hogy a szabadelvű - irányú j pártok egy blokká alakuljanak. A polgári pártok képviselőt már napok óta i állandó tanácskozásokat folytatnák a blokk ' megalakítása ügyében. A polgári demokrata-párt • egészen bizonyosan csatlakozik a blokkhoz, j mert Vázsonyi maga is töfrbizben tárgyalt Friedridi miniszterelnökké; ebben az ügyben. Vázsonyi egyébként a blokk első teendőjeként azt tartja, hogy a kormánnyal tárgyaljon és igyekezzék vele megállapodásra jutni. ' E tekintetben azonban i. igyon megoszlanak a vélemények. A liberális pártok egy nagy frakciója nem helyesli a Friedrich-kormánnyal való iárgyűlást és megegyezést, hanem ; Lovászy körüli koncentrációval véli a kibontakozást szolgálni A szociáldemokraták egyrésze szintén amel­lett ván, 'hogy FrieHríchheí egyáltalában szóba se álljanak. A liberális blokká! szemben természetesen a kbzfervám', illetőleg reakciós pártok is blokkban kívánnák'tömörölni. A keresztényszocialista-párt állásfoglalása miatt azonban a blokk eddig létre nem jöhetett. Ezek. a párták eleinte erő­sen ellenezték a toormány tárgyalasr szándékait a liberális blokkal, Frtedrichhek azonban sike­rült őket meggyőzni a tárgyalások szükséges­ségéről. A legközelebbi napok mindenesetre elfogják dönteni, hogy Priidrichhel, vagy Friedridi nélkül, mert a viszonyok most már parancsoló­lag követelik a helyzet tisztázását. Éttől függetlenül a Friedridi-kormány dolgo­zik. Tervezget, törvényjavaslatokat készü és megnyugtató nyilatkozatokat tesz, hogy a pénzt nem bélyegzik íe. Rabinek földmivelé3ügyí miniszter "már elkészítette a földbirtokreform teivezetét is. Az uj földreform' természetesen sokkal szűkebb keretekben mozogna, .mint a Buza-féle népíüfrvéuy és egyelőre csupán a hit­bizományi és holtkézi birtokokat használja fel*' a földosztás céljaira. A reform pénzügyi 'és technikai részét az Országos Központi Hitel­szövetkezét oldaná meg. Felosztásra kerülnének egyébként a vagyonadóban elveit -földek is Mert vagyonadó is tesz,1 még pedig Rabinek szerint olyan nagy, hogy egyesek csak földdel tudják majd kifizetni. A földreform ügyében. a nemzetgyűlés tton­daná kj az utolsó szőf. Ugyan mikúf Qtíiet majd Össze a nemzetgyűlés? . .1 K —— 263; Megjelent a í:RTÍ:SZ -FÉLE OLCSö N K ÖN Y vTÁR ONVMÜOYZÉKt Magyar, német és francia köny­vek. KMcsöiidif havonta 6 kor. Zrinyi-u. 2. sz. Telefest <2-30. A francia városkormányzó sajtóirodájából. A tábornok-váitoskormányzó folyó hő 26.. 27. és 29-én kelt elhatározásával a következő' pénzbírságokat rótta ki az alább felsorolt sze­mélyekre, a kiviteli tilalom megszegéséért. Szeptember 26.: Fábián Erzsébet (Vác) 100 K: Szates Kálmán (Szeged) Í00 K. Szeptem­ber 27.: Kis Béla és Krupíncza (Kískunmajsa) 700 K ; Szentes János (Kískunmajsa) 500 K; juhász Adámné (Kískunmajsa) 100 K;Krupin­cza Jánosné (Kískunmajsa) 300 K ; özv. Egri istváruté (Kískunmajsa) 400 K; Dencsisor László (Mezőlivand) 100 K; Olles József né (Nagykőrös) 300 K; Nagv János (Vecsrenca) "¡00 K; Berényi Lőrinc (Kecskemét) 150 K. Szeptember 29.: Stein Mária (Kecskemét) 100 K; Isemberg Mária (Szeged) 30 K ; Deütsch Mihály (Szeged) 300 korona. A városkormányzó-tábornok folyó hó 27-én kelt elhatározásával Popper Alfréd belgrádi kereskedőt 1000 korona pénzbirsággal súj­totta, amiért autón megkísérelte a Szegedről Nagybecskerekre való utazást útlevél nélkül. Ugyanazon napon" kelt elhatározásával nyolc napi fogsággal büntette meg Bogyai Lajos szegedi soffőrt, amiért megkísérelte autón a Szegedről Nagybecskerekre való utazást út­levél nélkül. Ugyancsak a jelzett napon kelt elhatárolás­ba i Lazarovits H. Lázár szegedi ügynök auto­mobilja -egyhavi időtartamra elkoboztatott, amiért azzaf engedély nélkül, fuvart vállalt .és. soffőríe, val'atniht egyik utasa utíévél nélkül kísérelték meg a Nagvbecskerekre való utazást. DE TOURNADRE tábornob-városkorraányzó. MAGY. TüD. v SZÍNHÁZ. «- TELEFON 872. « i Csütörtökéit, október 2-án. LEONTINE KUHNBERG ••és Hl « fERDIN'AND BOM se: szenzációs alakításai, — fantasztikus filmdráma 4 teivonásbatt. H legizgalmasabb HImszenzició! Előadások 7 ép. »/, 9 Óffikof. Szeged, 1919 október 2. Nehéz a ruházkodás. — Kevés az országban a textiláru. — (Saját tudósítónktól.) |a| ruházkodás nagyon nehéz probléma tposí. Sok családnak kellene a ¡télire való hidegebb öltözékekről, alsóruházatról gondoskodnia,.- de az áruk s a 'uhakészítés annyi pénzbe kerül, hogy azt a fizetésükből élők alig képesek előteremteni. Az ország fo­gyatékán van a textiláruknak. Textilgyárainkí ; amióta az cszak-magyarországi éá az ' erdélyi ; szász ipartelepek el vannak zárva tőlünk, nin­csenek. Behozatalra §zöfulunk. A cseh ipar. amely a magyar szükséglet nagyobb részét eddig is födozte, zsákutcába jutott, Nagy ipara máris nagymennyiségű exportképes 'ánik feteVt rendelkezik, de azokat sem Ausztriába, sem pedig Magyarországba nem szállíthatja, mert az áruért megint csak az "ő saját rossz korona­valutáját -.¿kapná vissza, nem pedig aranyat vagy devizát, amire pedig múlhatatlan szüksége van. mert a nyerspamutot csak arany vagy deviza ellenében kapja Amerikából. Igen nagy baj az is, hogy Magyarországon még mindig tobzódik az illegális kereskedelem, aminek legszómorubb eredménye; hogy az ái'u behozatala avatatlan kezekbe került. Már 1914—1915. években a hadseregszállttásoknál láttuk, hogy operaénekesnők katonai felszeré­lések szállításával foglalkoztak; ho.éy mérleg­gyárosok kaíonakabátoka! és pékek sapkákat szállítottak, ugy most is oly időket élünk, hogy mindenki, akinek a kereskedelemhez az ­előtt a legkisebb köze sem volt, most azzal foglalkozik. A textil-kereskedelemmel is bankok, gabona­kereskedők, szóval oiyanok foglalkoznak kiknek azelőtt ehhez a szakmához Semmi közük sem volt. Arukat mesés árakon vesznek, vagonok megszerzésével foglalkoznak, vagonok be­szállítási engedélyeit járják ki és kíséretről gondoskodnak. Ezek az alkalmi kereskedők nem elégszenek meg a rendes kereskedői haszonnal, hanem a rendkívüli helyzetet használják ki és munkájukat a fogyasztó­közönség zsebeinek rovására busásan meg­fizettetik. Anomália például az is, hogy a rendeletek terén a legnagyobb koasz uralkodik, Bécsben működik még a Ká­rolyi-kormány által -fölállított áruforgalmi iroda. Ez az intézmény minden behozandó küldemény után jutalékokat szed és csak ennek ellenében adja ki a behozatali engedélyt, amelyet" aztán a határrendőrségi közegek a magyar határnál nem ismernek el és arra hivatkoznak, hogy csak a pénzügyminiszter engedélyével iéhet árut behozni. . Ugy a textilkereskedelem, mint általában az egész kereskedelem bajainak ugyan volna az orvossága, am; egész közgazdasági életünké: rendes politikai viszonyok megteremtése, hogy végre a külföld bizalommal legyen hozzánk és meg valósithassuk Hegedűs Loránd igen életre­való törekvését és főprogrampontját hogy egy külföldi valutában nagyobb hitelt kapjunk és' ezzel fedezhessük szükségleti cikkeinket, me­lyek behozatalára úgy mint a múltban, most sokszorosan rá vagyunk utalva. Egyéb anomá­liák megszüntetése is könnyebb lehetne a nor­mális politikai viszonyok létrejöttével. De éppen az a nagy hiba, hogy erre nem találko­zott még orvossága. A „DILHASYiRORSZÁG" tÉlefoisáai: Szerkesztőség .. <. , 305 Nyomda 16-34 Kiadóhivatal ... 305 Feketesas-utca IP Keleti-palota. 836.%. — jiMMima rmi—n-ffi iiiiiimií—rrrn : HUUfl í i H

Next

/
Thumbnails
Contents