Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)

1919-10-12 / 218. szám

: - t -;.'', <—m 1 j.. és az ország ipari és .uezőgazdasági üzemének nyersanyaggal és saénnel való ellátását. A gyűlésre az összes fővárosi szakszervezetek testületileg.vonultak fel. Hogy referáclánk teljes legyen, mef kell emlékeznünk a royalisták mozgalmáról. ,.-; • •-BÍSajSlfci .'-^Wr " Sj X Stífv^'T -¿fr-.^ 'J*WX y? DELMAQYARORSZAO A fővárosban szervezkednek a királypártiak. Egyelőre még látható vezér nélkül. A royalisták különféle királyokat akarnak. Egyrészük Károlyt, másik Józsefet, a harmadik angol herceget, a negyedik szabad királyválasztási lehetőséget követel. A királypái* főkép a Dunántúlra számit, ahol ezirányban nagyarányú mozgalom folyik. Szeged, 1919 október 12. ^ — ,. • 711 1—-—y •;• •—-—— * — Tekintettel a rendkívüli nagy drágaságra, a gazdasági pangásra, mely a következő esztendőkben még fokozódik, az iparosság érdekében elodázhatatlanul szükségesnek tartja az iparosságot erről felvilágosítani és egyben egy kiküldendő 3 tagu bízottsággal a város tanácsánál odahatni, hogy megfelelő helyen a város tulajdonát képező földekből 100—200 négyszögölnyi parcellákat — kiskerti müvelésre — bocsássanak a kisiparosok rendelkezésére. Az elöljáróság elfogadta az indítványt és kijelölt egy háromtagú bizottságot, mely ebben az ügyben eljár a polgármesternél. Iparosok Fogyasztási és Hitelszövetkezete. Balogh Péter indítványa második részében egy iparos fogyasztási szövetkezet felállítását ajánlja. — A mai nagy drágaság — mondja indítványának vonatkozó részében — a nagy anyaghiány és a terütetmegrövidités, mely az országot éri és amely az országot éléstáraitól és anyagtermő helyeitől fosztja meg — az iparosságot a legnehezebb feladatok elé állítja s majdnem lehetetlenné teszi az anyagbeszerzést. Szeged, iparosságát egy fogyasztási, esetleg termelő-szövetkezetbe kell tömöríteni, amely a tél beállta előtt legalább fűtőanyagot bocsátana önköltségi áron az iparosok rendelkezésére. Az elnökség javaslatára az elöljáróság egy öttagú bizottságot küldött ki, mely 14 nap alatt elkészíti a Fogyasztási és vele kapcsolatos Hitelszövetkezet alapszabály tervezetét. A elöljáróság ugyanis a Fogyasztási szövetkezetet egy Hitelszövetkezettel tartja célszerűnek egybebekapcsolni. Mennyibe kerül a városnak a szegények segítése. (Saját tudósítónktól.) Szeged város 1919 január elejétől mostanig 1,282.377 koronát fordított a szegények segélyezésére. A város háztartásában ez igen jelentős összeg, különösen, ha összehasonlítjuk az előző években kiadott segélyek összegével. Pedig annyi most a koldus, annyi a" szegény ember, hogyha akár egyösszegben osztaná is ki közöttük a város azt az egy és negyedmilliót, egyre-egyre nem jutna valami nagy összeg. A városi főszámvivőségtől kapott hiteles adatok alapián a legutóbbi három évben a város a következő összegeket fordítottá a legszegényebbek segítésére: Az árvaház-alapból 1917-ben 49.809, 1918* ban 65.204, 1919-ben 95.550 koronát; a szegényalapból 1917-ben 182.146, 1918-ban 184.187, 1919-ben 698 940 koronát; háziszegények pénzbeli segítésére 1917-ben 31.761, 1918-ban 32.374, 1919-ben 16:751 koronát; rögtöni segélyekre 1917-ben 39:733, 1918-ban 34.§00, 1919-ben 461 168 koronát ; elhagyott gyermekek alapjából 1917-ben 22.734, 1918ban 17.430, 1919-ben 9967 koronát. Ebből a rövid kimutatásból is az tűnik ki, hogy 1919 a mult évekhez viszonyítva a legnagyobb nyomorúságot jelenti. Minden forrásból bővebbe« kellett a segélyeket előteremtenie a városnak. A segélyforrásoknak csak két tételében mutatkozik apadás: a háziszegények segélyezésére kiutalt pénzsegitség a mult évben 32.374 koróna volt (1917-ben is hasonló nagyságú), 1919-ben csak 16.751 •sxtrsssxuxsFogyasztási és hitelszövetkezetet alakítanak a szegedi kisiparosok. - Az ipartestületi elöljáróság ülése. (Saját tudósítónktól.) A szegedi Ipartestület elöljárósága pénteken délután tartotta rendes havi ülését. Az ülést Körmendy Mátyás alelnök nyitotta meg délután öt órakor. A mult ülések jegyzőkönyveinek, a segélyzŐ-bízottság jelentésének felolvasása és hitelesítése és a pénztárosi jelentés tudomásulvétele után Lippay János pénztárnok felebbezését terjesztette elő a titkár. A felebbezés körül élénk vita indult meg. Az elöljáróság ugy döntött, hogy bevárja ebben az ügyben az elsőfokú Iparhatóság döntését ás csak azután hoz majd érdemleges határozatot. Lippay János ügye. h Lippay János 21 éven át volt pénztárnoka az Ipartestületnek. Szeptember elején a szegedi réndőrség bünügyi osztálya felszólítást intézett az Ipartestülethez, nyilatkozzék, vájjon a Seress János cipészsegéd munkakönyvébe bejegyzett adatok megegyeznek-e az Ipartestület főkönyvébe bejegyzett adatokkal. Az Ipartestület elnöksége vizsgálatot indított, amely azt derítette ki, hogy Lippay hamis adatokat jegyzett be Seress munkakönyvébe, hogy ilyen módón Zsombó Márton rokkant katona által létesítendő cipészüzletben,munkavezető lehessen. Az elnökség ezek után Lippayt állásától felfüggesztette, fizetését felére redukálta és a pénztár vezetésével egy másik tisztviselőt bizott meg. Szeptember tizedikén az elöljáróság Kecskeméti Antal elnöklete alatt egy öttagú fegyelmi bizottságot küldött ki, az eljárás lefolytatása céljából. A bizottság tagjai voliakJároli Gáspár, Rainer Ferenc, Balogh Péter és Szántó Mihály. A fegyelmi bizottság az ügy beható megvizsgálása után — tekintettel a fenforgó enyhitő körülményekre, főkép pedig Lippay 21 éves kifogástalan szolgálatára, méltányosságból a büntetés maximumához legközelebb eső büntetési'fokot alkálmazta és 200 korona pénzbüntetéssel sújtja Lippayt, a szept. 30-iki eiöljárósági ülésen azt a javaslatot tette, hogy Lippayt helyezzék vissza állásába és a bíróság, döntsön afelett, maradhat-e Lippay továbbra is hivatalnok. A elöljáróság elfogadta ezt az indítványt, azonban dr. 'Márki Qyörgy ipárháfósági biztos nem engedte végrehajtani a határozatot és megfelebbezte a^ elsöfoku iparhatósághoz. Az iparhatósági biztos eme felebbezése ellen fordult Lippay az elöljárósághoz. Miután a titkár felolvasta a felebbezést, dr. Márki iparhatósági; biztos az iratokat az elsőfokú iparhatósághoz kérte átténni. Dr. Landesberg Jenő megkérdezi az iparhatósági biztostól, hogy miért ellenezte az elölj áros ági határozat végrehajtását. Dr. Márki felolvassa a vonatkozó törvényszakaszt, mely szerint a kőzokirathamisitás öt évi börtönnel büntethető és ha Lippay hivatalában maradna, könnyen eltüntethetné a bűnjeleket. Balogh Péter indítványozza, hogy a? Ipartestület ügyészei vizsgálják meg, vájjon volt-e törvényes alap az iparhatósági biztos eljárására. Kecskeméti Antal hozzájárul Balogh indítványához. Azt kérdezi, törvénybe ütközik-e, ha Lippayt most visszahelyezik. Dr. Márki: Miután óvást emeltem az előljárósági határozat ellep, addig uem lehet végrehajtani, amíg az iparhatóság nem dönt. Balogh Péter erre visszavonta indítványát és az elöljáróság most már az elsőfokú iparhatóság döntését várja. Megint az elöljáróság megdorgálása. Ismeretes, hogy az ércipari és többi szakosztályok elhatározták, hogy átiratban fejezik ki rosszalásukat az elöljáróság ama eljárása fölött, amellyel a szakosztályokat sürgősen egy reggeli lap támogatására hívta föl, holott a többi fontos ügyeket az elöljáróság csak nagy késedelemmel intézi el. A pénteki előljárósági ülésen tárgyalták az ércipari szakosztály ilyen irányú átiratát. Körmendy Mátyás különösnek találja, hogy amikor a szakosztályok elnökei résztvesznek az előljárósági hátároza tokban, külön üléseiken éppen ezeket a határozatokat hibáztatják. A szakosztályoknak joguk van mindent letárgyalni és ellentmondani, de az ellentmondásnak ezt a formáját az elöljáróság nem érdemelte. Kecskeméti Antal: Történnek olyan események is, amelyekkel nem lehet várni a legközelebbi előljárósági ülésig. Az a lényeges, igazak-e azok a vádak, amelyeket a szákosztály átiratában felhoz. Ha fönnállanak a vádak, jogos az átirat, ha nem, akkor jogtalan. Rendeljék el a vizsgálatot Körmendy: Elrendeltük és alaptalannak találtuk a vádakat Ide a kocsigyártó szakosztálytól semmiféle irat nem érkezett és azért nem válaszoltunk rá. A kocsigyártók jegyzője: Pedig beküldőttem az átiratot egy fiúval, aki azzal jött vissza, hogy az iratot tőle átvették az irodában. Kecskeméti: Talán éppen az a baj, hogy az ércipari szakosztály sokat dolgozik. Bozsó: Nem lehet 25—30 aktát alatt elintézni. ; Kecskeméti: Az újság ügyét azonban lehetett. Az elöljáróság ezután tudomásuí vette az átiratot. Kiskertet kérnek az iparosok. Balogh Péter előljárósági tag következő indítványát olvasták fel: egy nap i m. Elsőrendű javitómQhekyl 1 gftgftn Pugon5'11 .|T|sza Lajos:körtit sarok) Á Brauswetter- égnok 10 évig volt elsSi-endfl ?, h .. szakmunkába. ' ' g Ajánlja Precisions sveici óra és modern ékszer-raktárát. Törölt ™ aranyat a legmagasabb napi árban vesz, vagy becserél.