Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)

1919-10-05 / 212. szám

Szeged, 1919_októberJ>, DELMAGYARORSZAG Negyvenezer idegen Szegeden. A diktatúra alatt duplájára emelkedett a lakosság száma. (Saját tudósítónktól.) A sors különös kedve- J szág belsejéből Szegedre jöttek. Nagyon sokan zése folytán Szeged városa mentes maradt mindazoktól a súlyos bajoktól és borzasztó kellemetlenségektől, amelyeken az ország többi városai csaknem kivétel nélkül átestek. Szeged elkerülte azokat a megrázkódtatásokat, amelyek a forradalmi fordulatokkal az órérág többi városait érték. Szerencsés véletlenből Szeged nem érezte meg hevesebben sem a proletárdiktatúra beköszöntését, sem kimúlását, amelyek nyomában keserves belső harcok jártak. Nem élte át a teljes nincsetlenség kínjait és nem szenvedte végig az ellenségeskedéssel járó gyötrelmeket, amelyekből ofyan bóven kijutott az ország többi városainak. Szeged valóságos oázis volt a sivataggá vált osszágban valóságos kis Svájc az ellenséges táborokra szakadt hazában, asyluin mindazok számára, akik otthonukban nem érezték többé magukat biztonságban. Idejöttek a románok és szerbek által megszállt területekről tisztviselők, ide menekültek fehérek a vörösök elől és vörösök a fehérek elől, idé özönlöttek az összes láncosok, rossz koszton tengődő pestiek, állástalanok és tanácstalanok. Nem volna érdektelen egy kis statisztikafélét összeállítani Szeged népesedési mozgalmáról a proletárdiktatúra alatt. Azt sem volna kár pontosan megtudni)' hogy mibe került a városnak a svájciaskodás. Mindenesetre érdekes adatok lennének a város történetirója számára, mert nagyon valószínű, hogy még egyszer — legalább: is beláthatatlan időn belül — Szeged nem él majd át olyan mozgalmas napokat; mint aminőket a közelmúltban átélt, amikor két kormányt tartogathatott falai között. Ezeknek a részletes adatoknak összegyűjtése azonban a lehetetlenséggel határos. A népesség hullámzása olyan nagyarányú volt, annyira változott naprólnapra a lakosság száma, hogy még egy hozzávetőleges számot is bajos megállapítani. A , menekültek segélyezésére megindított társadalmi j akció — melyhez a város is tekintélyes öszszeggel járult hozzá — még mindig nem zárult ! le teljesen, amennyiben nagyon sok kölcsönkiutalás történt, amelyet az otthonukba részben visszatért menekültek most kezdenek visszafizetni, ennélfogva alig lehetséges ezidőszerint az akció pénzügyi részéről áttekinthető képet nyújtani. Most már mindenesetre enyhülés állott be ezen a téren. Amióta a forgalom/— legalább részben — megindult, alaposan leapadt az idegenek száma, olyannyira, hogy a menekültek irodájának működését is be lehetett szüntetni. A város lakossága, különösen a szegényebb része nagyon erősen érzi a túlnépesedés hatásait. Elsősorban a drágaságban, melyet részben az élelmiszerek utáni megnagyobbodott kérésiét idézett elő, másrészt a lakásviszonyok tarthatatlanságában, ami ugyancsak a megnagyobbodott idegenforgalom következménye. Egy város népesedési viszonyait alaposan ismerő egyén a legutóbbi hónapok népességhullámzására vonatkozóan alábbi adatokat szolgáltatta: — Az elzárás alatt, tehát amióta a város körüli vidékek is megszállás alá kerültek, részben idegen, részben pedig a vörös csapatok által, a város belterületén 100 százalékkal emelkedett a lakosság száma. Az emelkedést a rengeteg menekült beözönlése menekültek a proletárdiktatúra élői. Szegednek békében a tanyákkal együtt ¡38—140.000 lakosa volt, ma 250.000 lakosa van. Dacára annak, hogy a proletárdiktatúra bukása után, a forgalom részleges fölszabadulása folytári nagyon sokan visszatértek már otthonukba, Szeged városában a béltürületen 35—40000 idegen tartózkodik. Az idegenek íegnagy ¡bbrésze láncolásöal foglalkozik. Sok pesti család is van még a városban, akik csak a jó kosztért jöttek Szegedre, mert itt mégis csak olcsóbb minden, mint a fővárosban. Miután ezek nem sajnálják a pénzt, magától értetődően az árak állandóan szöknek föl, ami az itteni lakosság megélhetését nehezíti. Az idegenek nagyrésze, mely a jól jövedelmező láncolas mesterségét üzi, hónapokig is lefoglalva tartja a szállodai szobákat, miáltal az átutazó idegenek szállás nélkül maradnak. — Az első szegedi kormány alatt létesült egy idegeneket ellenőrző hivatal, amely a kormány távozásával feloszlott. Ez a hivatal azonban csupán a politikai megbízhatóság ellenőrzésére szorítkozott. A hatóságnak behatóan kellene foglalkozni ezzel a kérdéssel, nem volna-e célszerű újból egy ilyen ellenőrző hivatalt felállítani, mert az idegenek betódtdása által okozott bajok a város állandó lakosságára kezdenek elviselhetetlenné len A mai viszonyok között, amikor a város nem lehet korlátlanul élelmiszereket sz' tani, amikor az építkezés úgyszólván leh tetlen, Szeged városa nem engedheti m magának azt a fényűzést, hogy tizezerszám tartson el idegeneket, akiknek legnagyob része produktív munkát nem végez, csak fogyasztók számát gyarapítja. A meakeültek segélyezési akciójába vona kozóan Bíró Benő, a menekültek irodáján vezetője, a következő felvilágosítást adta: — Mint a lapokból is ismeretes, a men küiíek irodája már nem működik, amióta leh tövé vált a Szegedről való elutazás. A men kültek igen nagyrésze, különösen akik ország belsejéből jöttek a diktatúra elöl, m* vissza is utaztak. — A segélyezési akcióra vonatkozóan pont adatokkal még nem szolgálhatok. Bár a seg lyezés hivatalosan megszűnt, egyes magánad mányokból még mindig adnak ki segélyek olyanoknak, akik arra nagyon rászorulna Most dolgozom fel az adatokat és nemsoká részletes kimutatással szolgálhatok inajd ar nézve, hogy mennyit áldozott a város és szegedi társadalom a menekültek segélyez' sére. — Azokat a kölcsönöket, amelyeket oly noknak adtunk, akik a menekülés sietségébe nem gondoskodhattak kellő pénzellátásról na gyobbrészt fizetgetik már vissza. Ha maj ezeket a kölcsönöket mind visszafizetik, akko egész határozottan megállapítható lesz az a összeg, amelyet a menekülteket segélyező akcr felemésztett. .. Székely Ferenc nyilatkozata a Friedrich miniszterelnökkel való tárgyalásról (Saját tudósítónktól.) Néhány budapesti lap azt a hirt közölte, hogy a Friedrich-kormány és — Hangsúlyoznom kell, hogy egyáltalán ne,., merült fel részünkről az a kívánság, hogy a a budapesti zsidó hitközség több vezetőembere miniszterelnök gafantáljqn égy zsidóvaljásu po között megegyezés jött létre, valami pak:um-íéle. íitilcüsnak is minisz'téri fárcát. 'Erről mint köve F7 s* fitr namr fíalfíiruáo* brüHoíH- A Kurlat tcm,t1A__ ! «»A •-••' _ *•,, . , .„.„ I dézte elő, akik a megszállott területekről és az orEz a hir nagy feltűnést keltett. A budai zsidóság körében, mint a Népszava is közölte, tiltakozó mozgalom indult meg. Székely Ferencnek levelet írtak, amelyben többek közt ezeket mondják: „Méltóságodék akcióját a Friedrich István miniszterelnök úrral folytatott tárgyalásokat illetőleg helytelenítjük és ellene a legélesebben tiltakozunk. Minekünk nem miniszteri tárcák, meg különféle állások, de emberi jogok kellenek I" A tárgyalásról ezeket mondta Székely Ferenc egy újságírónak: — Téves az az információ, mintha köztünk és a miniszterelnök közt kétoldalú szerződés jött volna létre. Ilyen jellegű tárgyalás nem volt kőztünk, tehát kötelező megegyezésre sem kerülhetett sor. Bennünket Friedrích miniszterelnök hivatott magához és felkért arra, hogy közöljük, vájjon milyen intézkedéseket vagy elhatározásokat tartunk célszerűeknek a felekezeti. béke biztosítása szempontjából, tekintettel az antiszemita jelenségekre. E felszólítás folytán kifejtettük, hogy elsősorban a nyugalom és a rend helyreállítása szükséges a meg nem szállt területeken, másodsorban a karhatalmi alakulatoknál a zsidó tisztek bojkottjának megszüntetése, harmadsorban az egyetemeken és főiskolákon a beiratkozás, tanulás és vizsgázás szabadságának lehetővé tétele, valamint a kultuszminisztériumban egy zsidó-osztály létesítése. telésről szó sem volt s egyáltalán semmifél politikai diskurzusba nem mentünk bele, amint rogy az államtanács kérdését is éppen csak érin tettük. Semmiféle kőtelező, megállapodás nem jött létre, a miniszterelnök egyszerűen tudorná sul vette véleményező kijelentéseinket. Ami kívánságaink teljesítését illeti, meg kell állapítanunk, hogy az egyetemek bezárása is avégből történt, hogy a felekezeti összeütközéseknek véget vessen, bár igen- természetesen az ai intézkedés csak preventív jéllegü, de nem jelent, végleges megoldási. Tudomásunk szerint történnek áttteireli intézkedések a karhatalmi alakulatoknál a zsidó tartalékos tisztek javára, egyébként — miután nem vagyunk szerződő felek — nem áll módunkban a kormány intézkedéseit ellenőrzés alá venni. — Újra meg kell jegyeznem, hogy pénzügyi kerdésekröl egyáltalán nem volt szó. Bennünket hivattak és mi előadtiuk véleményünket: ez történt. Arany karikagyűrűket minden súlyban és fazonban « 6ra alatt ké IZl ek. Specialista ízléses pecsét és brilliáns gyílrúk készítésében. Mindennemű ékszert rajz vagy minta késSk. Gáspár Grísz Ferenc, Kolcsey-u. 2. Belarat közvetlen Goltschall hOlgufodrasz melleit. 29« 283 Feketesas-utca Keleti-palota. A GAMBRINüS-BUFFE-be TELEFON 83«. SZ. megerkezett a világhirü Szí. István dupla malátasör. Jégbehiitött italok, választékos tízóraik, uzsonnák és vacsorák, állandóan friss linóm lelvágottak, pástétomok, szendvicsek és ozinházi vacsorák, valamint a legfinomabb hazai és külföldi borok és pezsgők jégbehütve kaphatók. Gambrinus-csemege, Gambrinus-menük és Gambrinus-gyöngye. Tiszta, szolid és figyelmes kiszolgálás