Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)

1919-10-04 / 211. szám

ÍDELMAGYARORSZAO Ü Nem az egészségtelen pince Csak a gyors és okos cselekvés segit. — II ü A nyugati nagy vijágdemokráciák lapjaiból ájó szívvel olvashatjuk, hogy ott az állam ¡gyík munkásjóléti akciót a másik után indítja neg. Mindent elkövet, hogy a háborús emberveszteséget pótolja, főként pedig, hogy egy nüvelt, munkára alkalmas nemzedék keletkezek. Ott belátják, hogy az állam fennállásának ehetősége a legszorosabban összefügg a muníára alkalmas generáció megszületésével. Angliában legutóbb egy igen megszívlelésre néltó indítvány hangzott el a parlamentben a Munkáslakások kérdésének megoldására, ahol ÍZ építőanyagok drágasága miatt megcsappant építkezés ugyanugy, mint nálunk, lakáshiányt skoz. Az indítványozó azt vélné leghelyesebbnek, ha az állani fából épitteine megfelelő nagyságú és számú házat és ezzel enyhítene a lakásszükségen, hatályon kívül helyezve azon [örvényt, amely a városokban csak kőházak ípitését engedi meg. Ezek anyaga sokkal könynyebben és olcsóbban szerezhető be, mint a kőházaké és igy az állam aránylag rövid idő alatt kellő mennyiségű tágas, világos, levegős, száraz és ezek következtében egészséges házat bocsájthat a munkások rendelkezésére. Ennek előrebocsájtása után nézzük meg, hogy akarják nálunk ezt a kérdést megoldani, ahol valószínűleg többszáz százalékkal nagyobb a lakásínség, mint Angliában. Szegeden ugyanis, főleg a szegény néposztály részére, a lakásmizéria egyenesen tűrhetetlen. Köztudoinásu, hogy Szegeden lakást csak ugy lehet kapni, ha nagyobb összeget fizetnek annak, aki lakását hajlandó elcserélni vagy átadni, sőt egyik napilapban megjelent egy hirdetés, amely szerint •alaki (valószínűleg nem szegény alkalmazott ember) tízezer koronát ajándékoz annak, aki hajlandó elcserélni háromszobás lakását négyszobással. Természetes, hogy ilyen körülmények kőzött a szegényebb munkásnép kénytelen egészségtelen, nedves pihceodukba meghúzódni, vagy akinek még ilyen sem jut — amint a krónika szól — az a temetőben találhat menedéket, mert ma már ott is laknak. Valószínűleg olvasták itt Szegeden is az Angiiából jövő hírt és elhatározták egyes urak, hogy kik, azt nem tudni, egy ilyen akciónak Szegeden való megindítását is. Rögtön meg is kezdődtek az intézkedések. Két kőmives' és egy rendőr nagy titokzatosan körüljárta a várost, megnézték a szegedi házakban levő pincéket, melyik nedves, melyik csak dohos, feljegyezték a pincék nacionáléját. Majd egyesek kaptak egy gyüiésre meghívót, amelyre természetesen a legtöbben nem" mentek el. Azután összeült a Kamarában a zártkörű gyűlés, amely állott jobbuiódu szegedi háztulajdonosokból, meg vállalkozókból és képviselve volt a város vezetősége is. Elkezdték tárgyalni a munkáslakások kérdését, amint a fentiekből kitűnik, a munkások kizárásával, pedig talán az ő bőrükről volt szó. de ez nem baj, ehhez a „demokráciához" már hozzá lehetünk szokva. Mikor ezek az urak összejöttek, akik közül többen természetesen háztulajdonosok lévén, mindegyiknek többszobából álló kényelmes lakása, azonkívül— mint a későbbiekből látjuk — fával és más egyébbel megtelt pincéje és kamrája van, megkezdődött az ülés.; Elhangzott az indítvány, hogy mivel a munkáslakások kérdésének megoldása Szeged, 1919 október 4 tényleg égetően szükséges, engedjék át erre a célra a háztulajdonos urak pincéjüket, amelyeket a város fog átalakítani és a költségükre 3—4 százalékos szükségadót fog a polgárokra kiróni. Azon hosszú ut alatt, amelyet ez áz eszme Londontól Szegedig megtett, ilyen szánalmas torzszülöft lett belőle. Nem elég rongyos, didergő és beteg gyermeket láttunk az utcákon, nem volt még elég a sápadtképö, összeaszott, koravén, meR beteg nőkből és gyári mühelyiöltelékbői! Öljenek csak oda a munkásbiztositó pénztár tüdőbeteggondozójába, meg a tüdőspecialista orvosok előszobájába és nézzék végig egy nap, hány szánalmas kinézésű, sápadt és lázrózsáktól égő arcú, köhécselő, szomorú alak fordul ott meg, aztán verjék a mellükket inea kulpázva, hogy a mai „demokratikus" világban ilyen indítványt mertek tenni. Hány és hány áldozata van főképen itt Szegeden, az alföldi porfészek miazmákkal telt hazájában a tuberkulózis pusztító betegségének; milyen nagy sereg telne ki azokból, akiket ez a pusztító betegség küldött fiatal életük tavaszán a föld alá. Most, amikor minden egyes ember dolgozó kezére százszor és ezerszer annyi szükség volna, mint eddig, csak ezt tudják indítványozni, ahelyett, hogy egy egészséges intézkedéssel tényleg igyekeznének gátat vetni valamiképen a rettenetes képét előre mutogató téli nyomornak. Nem azokon mult. akik a gyűlést összehívták, hogy az indítvány megvalósítása dugába dőlt, hanem azokon a háztulajdonosokon, akiknek téli burgonyájuk és fájuk be van már szerezve és a munkáslakásokba (pincékbe) már beráktározták és nem tudják máshova vinni. Ennyi tehát Szegedén a munkásemberek, a munkáskezek értéke: Rengeteg építésre alkalmas faanyagot árverezett el a kincstár Szegeden a napiáraknál is olcsóbban, amelyet élelmes vállalkozók vettek meg és a városnak nem jutott eszébe, hogy baraképitési célokra maga vegye meg. Pedig ezzel enyhített volna a lakásnyomoron, mert ha azt indítványozta volna, hogy fűthető bárakokat épít és ezzel segit a lakásínségen, nem esett volna meg rajta az a szégyen, hogy a szegényebb népet a pincébe akarja dugni, hogy a fa és burgonya helyett az lakjon ott. Azt fogjuk ismét hallani, mint rendesen: „nincs erre elég pénz", de ha az Ábrahám-kormány részére tudtak tiz milliót szerezni, ugy erre a célra is lehetett volna, ha másként nem, kényszerkölcsön utján a szükséges összeget előteremteni, erre sem kellett volna talán több tiz milliónál. Azt hisszük, a legelemibb szükséglet elégíttetne ki akkor, ha a téli hideg időben a szűkölködők lakást kapnának. A barakok építése amellett nem lett volna a városnak meddő intézmény, mert a munkások az ilyes egészségesebb lakásért szívesen megfizették volna azt a lakbért, amit ma a háztulajdonosoknak fizetnek. Az építéssel egyidőre enyhített volna a város a munkanélküliségen, szabályozta volna a tűrhetetlen magas lakbéreket, teremtett vo|na lakást és segített volna valamelyest a nyomoron. Addig; amig jobb viszonyok következtek volna be. ez is jó lett volna De ha már ezt nem tették, ugy legalább próbálkozzanak meg most valamivel'. Talán még most iSi lehet ilyen építőanyagot szerezni a yároskofmányzóság segítségével és felhasználva az enyhe, hosszú őszt építhetnének ilyen faházakat. De ne patópáloskodjunk tovább, mert különben, be nem látható következményei lesznek a hideg, nedvés szobákba szorított, meg a szabad ég alatt tartózkodó, sőt a temetőkbe felállított lakóhelyeknek és a város vezetőségére hárul majd a felelősség, há a beteg, agyonfagyott emberek száma annyi lesz, hogv nem tudják őket a szegedi rozzant kórházban elhelyezni. A 12-ik órában vagyunk, itt az .ideje, hogy valamilyen komoly intézkedés tétessék. Ne várjunk arra, hogy a munkáskezek, megunva a dicsőséget, odamenjenek, ahol törődnek velük es ahol lakásban lakhatnak, mert akkor hiába fogják befűteni a gyárak kazánjait, nem lesz aki doigozzon. Szabó József. Tervek a bankjegykérdés elintézésére. — A bankjegyek lebélyegzése. — ötven százalékos kényszerkölcsön. —A korona - érték megszűntetései Budapest. A pénzügyi helyzetet ezidöszerint elsősorban a bankjegykérdés érinti. A papírpénzek ügyének rendezése, a felülbélyegzés, az esetleges kényszerkölcsön és külföldi kölcsönök ügyében egy hírlapíró kérdést intézett a Pénzintézeti Központ vezetőségéhez, ahol a következő f lvilágosííást adták: - A felelős pénzügyi állásban tévők helyzete valóban nehéz. A pénzügyi kérdés megoldására irányuló tervekről elsősorban azért nem lehet nyilatkozni, mert a megoldásra határozott terv még nem alakult ki és minden időelőtti nyilatkozat alkalmas lehet arra, hogy bel- és külpolitikai helyzetünket a financíák szempontjából megnehezítse, feltéve, hogy a nyilatkozatokat tendenciózusan felhasználták. — A bankjegyek felülbélyegzéséről és egy szóbanforgó kényszerkölcsönröl megjelent nyilatkozatok már is mutatják hatásukat. A kényszerkölcsön hírére a »tájékozott" és a tájékozatlan publikum egyaránt eszeveszett külföldi valuta vásárlására adta magát. Ennek természetes következménye, hogy a márka, frank egyaránt ijesztő emelkedést mutat és ezzel pénzügyi helyzetünkben ujabb rosszabbodás állott be. — Ennek a vásárlási tendenciának, amelyet a kényszerkölcsön elől menekülők idéztek föl, semmi komoly értelme nincs. Tudott dolog, hogy az osztrák békeszerződés kötelezi Ausztriát hogy az aláírástól számított két hónap alatt a területén lévő bankjegyeket felülbélyegeztesse, ami nem egyéb, mint az Ausztriában található bankjegyek mennyiségének megállapítása. Ez a kötelezettség természetesen a velünk kötendő békeszerződésben is benne lesz, mert ezzel szorosan összefügg az Osztrák-Magyar Rank egyidejű likvidálása is. Mivel azonban ennek a felülbélyegzésnek Ausztriában és nálunk is egyidőben kell véget érnie, valószínű, hogy mi a felülbélyegzésre rövidebb határidőt fogunk kapni. - A bankjegyek mennyiségének megállapítása után tényleg tervbe van véve egy 50 százalékos kényszerkölcsön kivetése, ez azonban ezidöszerint még a megbeszélés stádiumában vart és semmi megállapodás nem történt A GAMBRINÜS-BÖFFÉ-be Feketesas-utc Keieti-palot megérkezett a világhhü Szt. István dupla friss finom felvágottak, pástétomok, szendvicsek gők jéjgbámtve ksptiatöft. Gámbrinas-csemege, Ganlbrinus-nférrtik TELEFON 836. SZ. állandógin és pezs•i öanibrihus-gyongye" Tiszta, szolid és figyelmes kiszolgálás. 50® yocmwwgg II MB II I - :