Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)

1919-10-25 / 229. szám

380 DELMAGYARORSZAQ Szeged, 1919 október 26, ÜZENET. es dőzsölve itták, jutói zsibbadt és kimeagjainkon rágódik a erő. Még mozdulni erongyolódtunk. Kamires. Mindent elrabolt Azt üzenem uj idők hajnalán, zivatarok után, az én becsületes, dolgos, szenvedő kisgazdatársaimnak, hogy amikor szegény hazánk haláltusáját nyögi: egységé; akaratban forrjunk össze mindannyian és egységes bizakodással valljuk, hirdessük ismét' uzt, amit az Országos Kisgazda- és Földmivespárl hisz, lanit és akar 1 Mert csak a mi programunk lehet egy uj országnak biztos fundamentuma. A bolsevizmus, ami hónapokon keresztül elválasztott bennünket: vérrel irt testamentumot hagyott reánk. Megritkítva, kirabolva jutod kezünkre ez az ország, a mi szomorú örökséségünk. Vérünket csapra ütöt Testünk az ötéves háb rtilt. S most, hogy vé: duvad: nincs bennünk sem tudunk. Koldusok vagyunk 1 ránk, magtáiunk, ólunk és felfalt a telhetetlenséf;. Magyarok hatalmas isiiene 1 Összeszedi-e még egyszer magát ez a büsjjke nemzet?! Ki tudja, ki ... ?! . A kétségbeesés azonban rossz tanácsadó. Mentsük, ami megmenthető. Most, amidőn alkalmam van szólani az én szenvedő, agyonzaklatou ki^gazdatársaimhoz : nyíltan, férfiasan, hogy mit akarok és mit akar az a többmilliónyi nép, aki utánam igazodik. Azt akarjuk, hogy legyen békesség az emberek között! Azt akarjuk, hogy éle képes Magyarországot hagyjanak nekünk! Azt akarjuk, hogy a faluban, a járásban, a megyében, az országbanjaz történjék, amit a nép akar és csak egy ur legyen fölötte : az Úristen ! Azt akarjuk, hogy szüntessék meg a földínséget. Ahol a nép a maga földjét akarja túrni: ott hozzá kell ju'iatní ahhoz, amely föld saját tulajdona legyen. Mi a kisgazdákat erősíteni és szaporítani akarjuk, mert minden uj kisgazdahajlék uj vára a hazának. Azt akarjuk, hogy akinek több a vagyona, több adót fizessen aráttylagosan is. A szegény ember pedig ne viseljen aránytalan terheket. Azt akarjuk, hogy ebben az országban egyik társadalmi osztály se nyomja el a másikat, hanem mindegyik számarányához mérten osztozzék a hatalomban is. Azt akarjuk, hogy dolgokat tanítsam k neveljenek. Azt akarjuk, hogy or/os és gyógyszertár lehetőleg minden faiuba Jusson, de ha szüksége van rá a szegény emberi ek: ne kerüljön pénzbe. Azt akarjuk, hogy a kisipar fejlődését és védelmét korszerű ipartörvénnyel biztosítsuk. Azt akarjuk, hogy a lisz*viselők tisztességes ellátáshoz jussanak. Azt akarjuk, hogy lebben az országban minden ember dolgoz2ék és csak a herék vándoroljanak ki innét Ezt akarom én! Ezt akarja pártom vezetősége 1 Ezt akarjátok há: ti is, kisgazdaíársaim! Ha mindnyájan egye: akarunk: akkor az Isten is velünk lesz 1 Hí összetartunk és velünk az Isten, akkor küldtet a balsors reánk betegséget, döghalált, fagyot, még egypár Ínséges esztendőt, szenvedést, bajt, nyomort: mégis boldog lesz újra Magyarország 1 Nagyatádi Szabó István. • iskolákban hasznos valláserkölcsi alapon É

RTESÍTEM nag/érdemü pácienseimet, hogy fogászati működésemet, amelyet anyagh ány miatt kénytelen voltam szüneteltetni, ajból megkezdtem BARTA ÁGOSTON FOOMOrERME 305 KIGYÓ-UTCA I. <» TELEFON 13-64. Munkaadók tanácskozása a felmondásról és a végkielégítésről. (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Kereskedők Szövetségéhez tartozó szakosztályok elnökei pénteken délelőtt 10 órakor értekezletet tartottak, hogy a munkaügyi biróság, illetve a békéltető . bizottság működésének alapjául szolgáló jog- 1 elvek megáHapitása tekintetében állást fog laljanak. Az értekezletet 'Holtzer Tivadar, a Szövetség elnöke nyitotta meg. Ismertette a Kereskedelmi és Iparkamarában nemrég egybehívott munkaadói értekezletet, amely a békéltető-bizottság működését illetőleg a munkaadók részéről felmerült sérelmek leszögezését célozta. Már ezen az értekezleten ama véleményének adott kifejezési, hogy a Károlyi-féle rendelet szélsőségének tompítása szükséges volna, de megállapítja, hogy a mai viszonyokhoz sokkal közelebb áll az a rendelet, mint a kereskedelmi és ipartörvények, amelyeknek alkalmazását a Friedrichkorinány a munkaügyi bíróságokra kötelezővé tette és oda kell törekedni, hogy a munkaadók és a munkavállalók közösen állapítsák meg azokat az elveket, amelyeknek alapján mindkét fél megelégedésére tárgyalhatna a munkaügyi biróság. — A tábornok-városkormányzó által egybehívott közös értekezleten a munkaadók képviselőinek egy része azonban teljesen merev álláspontot foglalt el. Mig a felmondási idő tekintetében a munkaadók és vállalók álláspontja annyira közel jutott egymáshoz, hogy a megegyezés minden bizonnyal sikerült volna, addig a végkielégítést illetőleg a munkaadók két képviselője azt az álláspontot foglalta el, hogy csak 20 évi szolgálat után kezdődjék a munkavállalói a további szolgálati évekkel fo kozatosan emelkedő végkielégítési igénye. Miután ezen a téren annyira hajlithatatlan volt álláspontjuk, hogy a megegyezés teljesen kilátástalannak mutatkozott, a bizottság elnöke berekesztette a tárgyalásokat. Erre a Kereskedők Szövetsége külön megbeszéléseket folytatott, amelyeknek eredményekép megbízták dr. Kertész Bélát, a Szövetség titkárát, hogy külön tárgyaljon az alkalmazottakkal a megegyezés érdekében. Miután a kereskedők többségét alkotják a munkaadóknak, ha sikerrel járna az alkalmazottakkal való megegyezés, ezt közölni fogják a tábornokvároskcrrmányzóval. — Szükségednek tartja még megjegyezni, hogy á Kereskedők Szövetsége mindig szociális magatartást tanúsított, amelyhez most hűnek kell maradnia. Az ország újjáépítése becsületes szociális törekvések nélkül nem képzelhető. Kertész Bila: A G irainí-rendelet a forradalom lázában fogant és a szociáldemokraták nyomása alatt keletkezett. A mai közgazdasági viszonyok között tehát szélsőségesnek mondható. Ezt a rendeletet kizárólag a békéltetőbizottság alkalmazta. A Friedrích-kormány ezt a rendeletet hatályon kívül helyezte,, majd egy másik rendeletben visszaállította a munkaügyi bíróságok működését — a kereskedelmi és ipartörvények alapján, amelyek jóval kisebb felmondási időt állapítanak meg, végkielégítést pedig egyáltalában nem ismernek. A tábornokvároskormányzó ur által egybehívott bizottság birótagjainak is az volt a meggyőződése, hogy a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell közösen megegyezni a jogelvekben, mert csak ilyen módon lehet a biróság közreműködését biztosítani. Az a célunk tehát, hogy ez a megegyezés mindenesetre létrejöjjön és ez a cél vezette a Kereskedők Szövetségét is, amikor a megegyezést kereste. A bizottság birótagjainak az az álláspontja, hogy a kereskedelmi és ipartőrvények egy fellendülő ipari és kereskedelmi élet alatt keletkeztek, amikor a munkavállalóknak is nagy érdeke volt, hogy ne legyenek tulhosszu időre kötve a munkahelyhez, ha bármilyen okból el akarnák azt hagyni. Akkor ugyanis egyik napról a másikra könnyen találhattak munkaalkalmat. Ma azonban egészen más a helyzet. Ha egy alkalmazottat elbocsátanak, nagyon hosszú időbe telik, mig munkához juthat. A Garami-rendelet viszont határozottan előmozdítja a munkanélküliséget, mert a munkaadók ama óriási kötelezettségek miatt, amelyeket a rendelet a munkaviszony megszüntetése esetén reájuk hárít, tartózkodnak uj alkalmazottak szerződ etésétől. Ha ezeken a rendelkezéseken könnyíteni lehet, a munkaadók könnyebben fogják magukat rászánni munkások felvételére. Az alaki jog tekintetében munkaadók és munkavállalók között most már teljes az egyetértés. Megállapodtak ugyanis abban, hogy minden munkaviszonyból eredő peres ügy a munkaügyi bírósághoz tartozik, ezzel biztosítva van alperes ügyek másodfokon való elbírálásának lehetősége. A békéltető-bizottsághoz csupán azon ügyek tartoznak, amelyek nem annyira jogi, mint inkább a méltányosság alapján való elbírálást igényelnek. Igy a sztrájkból felmerült vitás ügyek, szerződés betartása, felmondás időszerűsége stb. Az anyagi jogelvek tekintetében azonban nehezebb a megegyezés. Itt is a felmondási időt illető'eg könnyebben áthidalhatók az ellentétek. A végkielégítés tekintetében azonban lényeges differenciák vannak. A munkaadók két képviselője csak 20 évi szolgálat után akar végkielégítést megállapítani. Megbízásom folytán tárgyaltam az alkalmazottak képviselőivel, akik hajlandók belemenni abba, hogy a végkielégítési igény csak 3 évi szolgálat után kezdődjék egy hónapi fizetésre, további 3 évi szolgálat után még egy havi fizetésre, 6. évi szolgálat után pedig minden két év után egy havi fizetésre. Az én indítványom az, hogy csak kilenc évi szolgálat után kezdődjék a két év alapján való egy havi végkielégítési igény. A munkavállalók feltételei lényegesen könnyitenének a Károlyi-rendeletben megállapított munkaadói terheken. Hajlandók a munkavállalók további engedményekre is. Igy a tanoncidő beszámítását és a kevésbé tehetős munkaadókat illetőleg.Határozati javaslatot terjeszt elő, amely pontosan leszögezi a Kereskedők Szövetségének álláspontját a felmondási idő és a végkielégítési igény szabályozását illetőleg. A határozati javaslatnak lényege, hogy a Kereskedők Szövetsége közös megegyezéssel kivánja ezt a kérdést szabályozni és hogy a békéltetőbizottság további maködásét óhajtja a sztrájkból kifolyólag folyamatba tett ügyekre. Többek hozzászólása után, amelyekre vonatkozóan dr. Kertész Béla felvilágosítással szolgált, az elnöki tanács elfogadta a határozati javaslatot és egy bizottságot küld >tt ki, amely a teljes megegyezés érdekében tárgyalni fog az alkalmazottak szakszervezetével. Nincs végkielégítés. Délután 3 órakor a munkaadók -értekezletet tartottak a Kereskedelmi és Iparkamarában Wimmer Fülöp elnöklete alatt. Wimmer Fülöp beszámolt a munkaadók részéről a békéltető-bizottság ügyében megindított mozgalom eddigi részleteiről. A Kereskedők Szövetségének elnöke a közös értekezleten egy határozatot olvasott fel, hogy ők a Károlyirendelet alapján kívánják tárgyaltatni az ügyeket, az iparosok ellenben más véleményen voltak. A munkások képviselői kiilömböző követeléseket állítottak fel. A legnehezebb kérdést a végkielégítés képezte. Sehol a világon nem ismernek végkielégítést. Dacára annak, hogy suk munkanélküli van, azért általában mindenki el van helyezkedve, nincs tehát szükség végkielégítésre. De ennél a kérdésnél is koncessziókat lettünk, hogy 20 évi szolgálat után járjon a végkielégítés. Szeretnénk megegyezni a munkássággal, konceszsziókat is teszünk, de vannak bizonyos feltételek, amelyeket fontos munkaadói érdekekből fenn kellett tartanunk, miután nem akarjuk Pálfy Dániellel a felelősséget magunkra venni, a munkaadók öszeségétől kell kérnünk útmutatást, kössük-e magunkat ezekhez a feltételekhez. Holtzer Tivadar: A Kereskedők Szövetségének délelőtti határozatát ismerteti. Bejelenti, hogy a Kereskedők Szövetsége érintkezésbe lépett az Alkalmazottak Szakszervezetével, de a tárgyalások még folyamatban vaunak. Kéri az elnökséget, hogy járuljanak hozzá a Szövetség álláspontjához. Elismeréssel van az elnökség iránt, de ma más világot élünk, a munkásságnak joga van, hogy szintén megkapja a becsületes megélhetés lehetőségét munkájáért. Az elnök ur sokallja a munkások fizetését, én és a Szövetség nem sokaljuk. Nem az a szociális megoldás, hogy egy garast dobjunk a munkásnak, hanem, hogy igényeit kielégítsük abból, amit ő segit nekünk megkeresni. Nem azért hoztuk határozatunkat, hogy beleavatkozzunk a Kereskedelmi és Iparkamara hatáskörébe, de engedjék meg, hogy az alkalmazottakkal keressük a megegyezés módját. Wimmer Fülöp: Nem sokalja a munkások fizetését, mert hiszen épen most emelte a saját munkásai márciusban megállapított fizetését. Helyteleníti a kereskedők határozatának bizonyos pontjait. A határozat első része már nem külön álláspont, hanem megállapodás. Már egyszer szembe kellene szállni a munkások taktikájával. Körmendy Mátyás: Munkásokról is szó van ebben az ügyben ? Wimmer: Nem! Kizárólag az irodai alkalmazottakról. Arról van tehát szó, helyeslik-e az értekezleten elfoglalt álláspontunkat a munkaadók. Seliweiger Miksa: Nem volt helyes, hogy Wimmer Fülöp egyedül tárgyilt az összes munkaadók nevében a tábornokkal, holott 930 kereskedő teljesen ellenkező nézeten van. Roppant csodálja, hogy olyan óriási- kázust és felfordulást idézett elő kicsinyes dolgokért, amikor saját embereit nagyszerűen fizeti. Kéri a munka- l{ adókat, fogadják el a határozati javaslatot. Wimmer: Nem személyes indokokból, hanem a munkaadók megbízásából tette azt, amit tett. Nem arogált magának több jogot, mert hiszen ott volt a Kerereskedők Szövetségének képviselője is. Ha a munkások akarják a megegyezést, jönni fognak és akkor alku Ihatunk a felm indásra. Csak felmondásról lehet szó, m»rt a végkielégítést mindenki megkapta, aki a háborúban volt. Felhatalmazást kér, h >gy ilyen értele nben állapithassa meg a feltételeket, hi a munkások tárgyalni akarnak Az értekezlet az elnöki álláspontot fogadta pl a felmondás és végkielégi'és ügyében és a felhatalmazást ebben a szellembea való tárgyalásra megadta. VÉNUS ILLATSZERTÁR SZEGED, KELEMEN-UTCA 7. SZÁM. 198 Kozma és Rózsa huscsarnoka SK^'SC __ , — _ hü80\{ olcsó áron kapI-L-psclota,* o TelefoanL 7T5. hatók. »» URANIA MAGY. TÜD. v SZÍNHÁZ. TELEFON 872. Szombaton és vasárnap, október 25. és 26-án. A legpompásabb magyar filmi A bánya titka. Mnx Pemberton fantasztikus regénye 2 részben. I. rész, 4 felvonás. — A főszerepekben: Mea Melitta, Fenyő Emil. Babó László, Gellért Lajos. fl második részt jövő héten mutáljuk be. Előadások 5, 7 és '/, <J órakor. Vasárnap d. u. 2, '/« 4, 5, / és '/, 9 órakor.