Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)

1919-10-23 / 227. szám

DELMAGYARORSZAG Szeged, 1919 októberi oliven szappan ára 5ü percentes zsírtartalom­mal 30—32 20 koroi a Ecetsav iránt óriási a kereslet, pedig mfshor i;.n, mint Németország­ból, nem lehet beszn izmi A szállítása igy kockázatos és a márka? magas árfolyama is drágítja. Azért a nénit brszági sem drágább mint a megszállott tei i eleinkről érkezetté; 80 percentes áruért 60-6 ; 9S--É00 percentesért 70-75 koronát sírinak Bnzin, petróleum, gáz­olaj stb. iránt , igen na y a kereslet. Galíciában óriási készletek vannak ":s várnak elszállításra, azonban a lengyel k uk nincsenek tartály­kocsijaik. Szóval, egyelőre Ittfjg úgyszólván egész Középeurópa üzleti o és az lesz legalább is (íi/ik, mint a szomszédos pif|| vend, kibontakozik a ^ ideiem, rendeződnek a vámtételek stb. Egyelőre itani arra, hogy egész­szonyok lépjenek elő­stm a végleges béke­iett már a győztes és •ssége. Hat észtendei addig, amig ugy országokban ~ helyre rendszeres szabadk;:. vaiutáris differenciád tehát nem is lehet ségesebb és olcsói térbe.. Ezért kellene kötéseket. Eléget, s&nf legyőzött államok véres megpróbáltatás k uíán jöhetne már a barátságos kibékülés ;yonJán a minden érdekét szolgáló gavi fúgi megujhódás. állam •Miinítiy soros a SZPtl'áfíAnil.­vos i reform. „Nem uj emberiséget kell alkotni, hanem az erköl­csileg alacsonyabb fokon álló embereket kell a csira­romlás okainak és a ter­heit csirák hordozóinak (.sterséges meddővé té­elével kiirtani, hogy helyü­jjfet minél több," jobb és szociálisan gondolkodó egészségesebb, boldogabb t ibér foglalja el." (Forel.) . • 'ették el a lapok ezt és komolyabb mélta­hogy a cseh nemzet­ei házasulandók köte­íg az, hogy nálunk ülönösebb figyelemre a hisz oly kevesen is­egyéb hiányt nem n is és oly kevéssé a közegészségügyi kér­érdeklik Őket manapság, i problémák is ,hát­;aí aktualitások mellett, is manapság társadalmi társadalom egy részét abb részét — a gyofs ő forradalmi megráz­«essé tették, hogy a leg­eghasznosabbnak ismert Imi törekvéseket vélnek I,, I , ... í merev konzervativizmus talajából reform ^|;:.sem nőhet. Alaposabb, mélyrehatóbb refos • < ji i— a közegészségügy terén — még iötitoJsab^ beszélni, mert hi­szen az egészségi! < ni iményeknek a modern szociálhygiénia Kc' .^- .e átszervezése és beren­dezése olyan köb* jár, amelyekről olyan időben, amikor i: amkassza teljesen üres, beszélni sem lelki j* A cseh nemzeí;, i' -határozata mellett mégis érdemes egy píréira megállani. A kétség­kívül üdvös közef< ;ugyi reform, melyről merték, még a I ismerő boldogab érdekelték az eir. dések. Annál ke­amikor a legég térbe szorulnak . Talán illüzóri: reformokról iórg• — még hozzá s egymásutánban ' kódtatások annyi szükségesebbek reformokban is T fölfedezni. Má nálunk szakkörö tárgyalnak és viszonyaink meg reform, amely t minden reform hagyományos tii.a ".»'A csökő? és a legsivárabb akadályokat. Az utóbbi deni. Nem kell mint amit Gse; tönrénybe kell ikí i orvosi megvizsgi fillérnyi kiadás | összeül, a legstjr; liátja ezt a kéri' reform. A másik ak; han rejlő ellent azokat a rombol' , következmény eke,' evek hosszú sora óta j'!k megvalósítását a mi i <;oKoltabbá teszik, olyan pes volna leküzdeni yobb ellenségét: a ésekhez és szokások rkózó ragaszkodást ¡elvétben jelentkező on egyszerű leküz­sem egyebet tenni, tettek: egyszerűen házasulandók kötelező Nem. kell ehhez egy idyt a nemzetgyűlés ügyek között letárgyal­"r életbe is lépett a ujitásiól való iszony­in nehéz leküzdeni, ha lóvá nem tehető kel a házasságkötés terén a mai állapotok fentartása jár, általánosan ismertekké tesszük. Szakkörökben jól ismerik a statisztikai adatokat, tudják, hogy a lakos­ságnak körülbelül hány százaléka bűnös abban, hogy a mai — nagyrészben beteg — gene­rációt egy még betegebb nemzedék fogja föl­váltani. Az ötéves háború ijesztő mértékben szaporította meg a nemi betegek számát. A háborúval együtt járó erkölcsi züllés maga után vonta a prostitúció fékevesztett terjedését. Számtalan derék háziasszonnyal és apátlanul maradt becsületesen nevelt leánnyal szaporodott meg a háború erkölcsi és anyagi pusztulása következtében a titkos prostituáltak száma, kik részben természetes ösztönből, másrészt kenyér­keresetből a hatóságok ellenőrzése nélkül csendes és félelmetes terjesztői a betegségek­nek. Ezek a jelenségek teljesen azonosak min­den hadviselt országban és e jelenségek kész­tették legutóbb Csehországot az ismertetett rendelet életbeléptetésére, hogyha a mai ge­neráción ezzel már lényegesen nem is segít­het, legalább a jövendő generációk egészségi állapotát javítsa. Ezek a tények indokolttá ¡ennék nálunk is a reform sürgős életbeléptetését, ha nem volná­nak még egyöb súlyos okok is, amelyek köve­le/öleg parancsolnak gyors és radikális beavat­kozást. Ismeretesek azok a rendszabályok, amelyeket a kommün a házassági intézmény és a prostitúció terén létesített. Ezek a gyöke­reseknek látszó rendszabályok azt célozták, hogy a prostitúciót egy és mindenkorra meg­szüntessék, azonban, mint a következmények mutatják, az ellenkezőre vezettek. A házasság­kötések rendkívüli megkönnyítése maga után vonta azok könnyelmű megkötését és még könnyelműbb felbontását. A magukra maradt fiatal asszonyok egyrésze a különben Is sza­, badabb erkölcsi atmoszférában gyorsan levet­kőzték erkölcsi skrupulusaikat és nagyobb városokban nem egy nyilvános házat lehetne berendezni ezekből a szerencsétlen teremtések­ből, A kommün tudvalevőleg a nyilvános hazákat is lecsukatta. Azt hitte, hogy ezzel már megölte a prostitúciót, holott csak bur­kolttá tette azt, ami addig szerencsére nyilvá­nosan és ellenőrzés mellett''folyt. A foglalkozá­suktól eltiltott prostituáltak, mint „tisztes­séges" lakók maradtak meg a szállodává átváltozott nyilvános házakban és tovább űzték mesterségüket, most már. minden ellenőrzés nélkül. Egyébként sincs olyan apparátusa a rendőrségnek, amely véget tudna vetni a titkos prostitúciónak, amely már a fényes kávéházakba készül diadalmasan bevonulni. Sokat vitatkoznak, tárgyalnak és szónokolnak ma arról, hogy meg kell alapozni az ország jövőjét és ki kell operálni az ország testéből a beteg testrészeket, hogy biztosítsák annak egész­séges fejlődését. Mindennel számolnak a ter­vezgetéseknél, csak azzal nem, hogy a jövő generációnak nemcsak erkölcsi, hanem testi ép­ségét is biztosítsák: Kell, hogy a szociális kérdés, mely küzdőterét képezi ma a vallás és politika minden számbavehető elemének, porondjául szolgáljon a közegészségügy harcosainak is. Foglalkozni kell a nemi kérdéssel, még pedig minél előbb, mert jó erkölcsökkel, de testileg beteg nemzedékkel nem sokra fog menni az ország. Már csak az említett újítás bevezetése után is az egészségügyi viszonyaink sokkal jobb és eszményibb talajon fognak fejlődni. Reform kell, ha nem is mélyreható, mert ennek költ­ségeire ma nem telik és a sok politizálástói nincs is elég idő hozzá, de legalább olyan méretű, mint a csehországi. Ha már nincs is elegendő megfelelő kórházunk, legalább legyen egy törvényünk, mely kötelezővé teszi a háza­sulan ók orvosi megvizsgálását. Ezzel a mai nemzedéken már nem sokat, de az utánna kö­vetkezőn annál többet segítünk. Dr. Kaufmann Imre. Házbér és szemét­fuvarozási dij. Visszaélések aszemét-dij beszedésével. (Saját tudósítónktól.) A járásbíróságnak azt a pörbeli ítéletét, amely szerint a szemétfuvaro­zási költségek viselésére a házigazda nem kö­telezheti a lakót, sok helyütt fogadták nagy megelégedéssel. A szemétfuvarozási költség számos háztulajdonosnál puszta ürügy a ház­bér megpótlására. Olyan ez, mint mikor a pénzt kölcsönző hitelszövetkezet törvényes kamatot szed ugyan, de fölszámit lerovási dijat, fölro­vási átalanyt; kezelési költséget és Isten a meg­mondhatója, hogy mi mindent. A háztulajdono­sok kivétel nélkül éltek azzal a joggal, amiben a városkormányzói rendelet részesítette őket s ahol csak lehetett, fölemelték a házbéreket huszonöt százalékkal. Ez rendben volna, bár a bérházak tulajdonosai majd mind gazdag em­berek, akik más foglalkozásuk, vállalatuk, vagy a tőkéjük révén szereztek pénzt a háborúban, de viszont vannak olyan kisebb bérházak, amelyek a háborús lakásbérrendelet miatt alig jövedelmeztek a birtokosaiknak, noha azoknak esetleg egyéb keresetük sem volt. Főkép az utóbbiakra való tekintettel engedték meg bi­zonnyára a lakásbéremelést és annak az ano­máliának a megszüntetésére, hogy mig a ház­tulajdonos a lakásbért nem emelhette, az albérlők borsos áron adhatták ki a bútorozott szobát. De a-huszonöt százalékos béremelést keve­selték a háztulajdonosok és sokszoros pana­szukra hozta a polgármester azt a rendeletet, hogy a szemétfuvarozási költségeket is a lakó fizesse. Ez visszaélésekre vezetett. A háztulaj­donosokat kötelező szemétkihordatást ugyanis a hatóság nem ellenőrizte. Igen sok házban megtörténik ennélfogva, hogy éveken át nem fuvarozzák el a szemetet. Van az udvarban egy lefödött, mély szemétgödör s abba hordják össze hosszú-hosszú időn keresztül a minden­féle hulladékot. A házigazda azonban minden hónapban beszedi a lakóktól a szemétfuvaro­zási költségeket. Vannak nagyobb bérházak, amelyekből a szemetet muszáj elfuvaroztatni, mert a ház díszesebb jellege, belvárosi fekvése nem türi meg a szemétnek valami gödörben való felhalmozását. Az ilyen kényszerű szemét­fuvarozásért a házigazda rendszerint magasabb költségátalányt számit föl a lakónak, mint amennyibe neki a fuvarozás a valóságban belekerül. Pedig a szemétkihordáson nem kell nyernie a háztulajdonosnak. Legszembetűnőbb a szemétfuvarozási költség behajtásával való vissszaélés azokban a kül­városi házakban, amelyekben csupa szegény ember lakik, egyszobás, uyomoruságos laká­sokban. Ezek havonként, sok helyült hetenként fizetik a lakásbért. A szemétfuvarozási költsé­geket nekik is fölszámítják, annál inkább, mert a huszonöt százalékkal emelt lakbér fizetésére nem igen lehet őket a lakás-biróság utján kötelezni. Az ilyeneknél a szemétfuvarozási dij adja a lakásbér-pótlást. Nem minden háziurra áll, amiket elmondot­tunk, de igen sokra. A járásbirósági ítélet tudvalevően kimon­dotta, hogy a polgármesteri, illetőleg tanácsi határozat a szemétfuvarozási dijnak a lakóra kötelező fizetéséről — érvénytelen. Érvény­telen pedig azért, mert sem a közgyűlés, sem a kormány nem hagyta jóvá. Ezen az alapon a lakó a személdij fizetését, ha az méltány­talan, megtagadhatja. Óráját és ékszereit javíttassa elsőrangú óra- és ékszer­üzletemben. Szolid árak! Órákban és ékszerekben nagy raktár. .154 FIS CHER K. 2M,&SS?,,íí A „RIVALDA" imm október 25-én, szombaton és 26-án sz vasárnap este % 8 órakor a Tisza-szálló nagytermében Ormándij-BIaii Jenő hegedűművész Komlóssq Emma énekesnő Dienztl Oszkár zongoraművész együttes hangversenye. Mindkét esíe más műsort Jegyek kaphatók Pető E. dohánytőzsdéjében A „RIVALDA" szinházi hetilap Megjelenik minden héten; 2« hírek t m Idill. Í t Nagyon szeretem ezeket az őszi napoké mik olyan szépek, mint egy hervadásba haji« harminc éves asszony. Szeretem nézni a ve' kőző fákat a tó partján, amint árnyékot vetrieí­a sárguló levéllel teli szórt víztükörbe. Inné az ámbitusról nézem reggel a ködből kibont, kőző távoli erdőt, mely kezd aranyszínűbe átváltozni. A sárguló tengeri-szárakat, miknek levelei ugy zizegnek a szélben, naplemeüitt után, mint hazajáró kisértethangok, melyekről még mindig regél Ágnes néni, a szomszébé látós öreg asszony... Az udvaron a vén „Kasznár" ásít unottan s a szőrit borzaijaj a; szél. Ha néha idegen halad el a kerítésünk mel­lett, Kasznár lustán kezd ugatni, csak az er$s.í alatt álló fecske-fészket ugatja erősen, melyben már berzengeti tollát a — veréb. Hideg sk csapta meg az arcomat, fázósan húzom magin ( a -fotel szögletébe, de azért kint maradok, mer \ szeretem a csöndet. Ezek az őszi napok pecfii.; igazán olyan nagyon azok, hogy még az anyám nak is meghagytam tegnap délután, mikor a:; ozsonnakávém tette elém az asztalra: éde ^ anyám, ha meghalok ilyen szép őszön, vigyek { magával lelkemet az Isten. Az anyám sirva for ­dult be a konyhába. Az apámnak panaszkodof odabent. A nyitva hagyott ajtón a szobá hallottam hangját: te ez a gyerek olyan st talan, talán beteg,tolyan sáppadt, meglásd, meg­hal ez a gyerek . .. f— Fenét, — dünnyögte az apám — szerel­mes ... valakit szeret... tudod, mink is igy őszön ismertük meg egymást... Hallgatok. Kezem egy Gárdonyi regényen, mely az Egy szál drót-nál van behajtva. Ne­kem ez a legszebb olvasmányom, ha tavaszbn olvasom is, mindig elfognak az őszi hangv­latok. (h. q — Garami az osztályharc fölfüggesztik| rőí. Az Újság azt a hirt közölte, hogy a nte gyarországi szociáldemokrata-pártban szerv zétt munkásság hajlandó elvei föntartásávaí az osztályharcot fölfüggeszteni és résztvenni égy békülési akcióban. Erre vonatkozóan Gorám• Hrnő a következő figyelemreméltó nyilatkoza­tott tette: < — Az Újságban megjelent hirt olvastam és erre nézve közölhetem, hogy a dolog valói ír !| ugy áll, amennyiben a magyar politikai i ei is a megértés jegyébe kerül, vagyis ha meg­szűnik az antidemokratikus, klerikális, reakciós, antiszemita kormánypolitika és a felekezetekr ek egymásra uszítása, ha egy demokratikus és a szabadságjogokat tisztelő kormányzat kerül a ­mostaninak a helyébe, akkor a szervezett muá- f kásság igenis hajlandó arra, hogy gazdas ?g( I A . • szöveteit, selymek, barchetok, vásg f\J OS71 r^'ZlP'ZOfl Vs\ nak, zefireU és összes textiláruk leg» A ULVLUi II tl olcsóbban nagy választékban kapható WÍGNER TESTVÉREK divatáruházában Kárá"a _______ _____ (F8ldes-céá fölött.) 2C)7

Next

/
Thumbnails
Contents