Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)

1919-10-01 / 208. szám

Ara 40 fillér, H ziC Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja : 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: > egész évre 96.— K negyedévre 24;— K félévre • 43.— K egy hónapra 8.— K Esrves szám ára 40 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-ÜTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja : 305. Szeged, 1919 mii. évfolyam 208. szám Szerda, október 1. rn» I. b-t Sokan időszerűtlennek vélhetnék, hogy e pillanatban, ayiikor hazánk jövendő határai még ismeretlened, mikor a közelmúlt eseményei következtében felzavart keciélyek még izzásban vannak és a. jelenben is ezer más fontosabbnáí fontosabb kérdés vár sürgős megoldásra, a jövendőbea követendő adópolititánkról s magáról az adósásról óhajtok írni és arra, a közvéleménynek figyelmét fölhívni. Bizonnyal a majd megoldandó fontos kérdések között is előkelő helyet fog az adózás. kérdése elfoglalni s nem látszik fölöslegesnek ezt a kérdést már most, per longimi et latum tárgyalni. Hogy a négy és fél évig tartott háború és annak befejezése óta iezajlott eseményekokozta rendkívül súlyos terheket, amelyek a békekonferencia határozatai következtében ma még előre nem látható mértékben növekedni fognak, íjogyan fogja a inagyar adózó polgár, különösen egyes adózó osztályok elviselni, hozzászólani nemcsak minden polgárnak jog?, de saját jól fölfogott érdekében .kötelessége is, Igazságos és Magyarország lakosságának minden rétegét egyenletesen érintő .adókról, amelyek kczmagnyugvást is keltsenek, csakis akkor lehet majd szótanunk, ha azok valamennyi társadalmi rétegnek hozzászólásával és megnyugvásával jönnek létre. Szerintem éppenséggel nem elegendő, hogy egyedül a majd összeülő népparlament, minden külső befolyás nélkül határozzon az adókról, bárha az "egész nép képviselőjeként fog is szerepelni, Ahhoz, hogy valóban helyes adótörvényeket alkosson, szükségesnek mutatkozik, hogy a társadalomnak minden rétege foglalkozzék e kérdéssel és nyilvánítsa akaratát és álláspontját a rendelkezésre .álló sajtóban, vagy más módon. Természetesen nagyon nehéz föladat volna már ma — anélkül, hogy az elviselendő terhek a maguk" teljes nagyságában, a határok, amelyekkel körülvett országra e terhek hárulnának, ismeretesek volnának — a megalkotandó adótörvényeket illetően részletes követelésekkel föllépni, mert hogy a teljesen átformálódott ország és- társadalom, az óriási mértékű eltolódások folytán, csak uj adózási elvekre alapított uj adótörvényekkel kormányozhatók, az kétségen fölül áll. Okulva azonban eddigi adótörvényeink hibáin és egyoldalúságán, nagy általánosságban megjelölhetők azok az irányelvek, amelyeket egyes termelőosztályok, különösen pedig a kereskedő- és iparosvilág megnyomoritdsa nélkül figyelmen kivül hagyni nem szabad, amelyet pedig eddig is mostohagyerekként kezelt a magyar adópolitika. Ugy vélem, minden magyar adózó polgárnak első és fontos érdeke, hogy a megteremtendő adótörvények mindenki által könnyen megérthető nyelven szerkesztettek legyenek. Eddig ugyanis, ugy az egyenesadó és egyéb pénzügyi törvények, mint pedig az ezekhez kjadon különféle végrehajtási rendeletek olyannyira érthetetlenek, zagyvák és abszolúte magyartalanok, hogy valósággal külön alapos tanuímapyi keli végezni, ainig az ember valamelyiket alaposan megértheti és ráeszmél a törvény szellemére és intencióira. A kereskedő, nagyiparos, intelligenciája dacára is képfelen a törvényt vagy a rendeletet megérteni, a magyar törvénykezés' nyelvének közismert nehézsége és érthetetlensége miatt. Hiszen akárhányszor ügyvédembernek is munkát ad és fejtörést okoz az alkalmazandó törvénynek megértése és helyes-értelmezése, no'ha megq^kta a magyar törvénykezés nyelvét és stilüsáf: Sajátságos jelenség, hogy a mindenkori pénzügyminiszternek a törvény tárgyalását előkészítő szakszerű beszéde és a törvényhez mégszerkesztett indokolás érthető' és élvezhető is; ellenben a törvény maga íeglöü'bnyire magyartalan, zagyva és egyik-másik fejezete teljesen érthetetlen. Az oka ennek a sájnös körülménynek például az adótörvényeknél, hogy majdnem minden adótörvényütik - a háborús adótörvényeket is beleszámítva — nem eredeti elmeszülemény, hanem szolgai, de rossz fordításba hasonló osztrák adótörvénynek. E megállapitás valóságáról meggyőződhetik mindenki, ha. — teszem azt — a magyar 'nadinyereségadórólj Szóid törvényt az osztrák hasonló („Kriégsge* wiRiisteuérgesetz") törvénnyel üsszeiiasonhtjíf;: Az eredmény ugyanis 'az lesz, hogy a szóbanforgó magyar adótörvényt tökéletesen és köny-' nyeii megérti, aki a hasonló osztrák törvényt; előzőleg áttanulmányozza. A körülmény, hogy adótörvényeink a laikus előtt teljesen érthetetlenek, az oka, hogy az adózók nincsenek azzal tisztában, a törvények egyik-másik rendelkezése hasznukra vagy kárukra van-e, ez okból pedig ke'; '.-lenek a becsületes, úgy a mag ük, mint pál'ig-'a kincstár érdekét is szem előít tartó Vj^ómásadásj-a. Tudok például esetet, hogy valaki az adóvallomásban egy, a -törvény által is megengedett leiBásí tételt figyelmen kívül hagyott, noha e tétel bevonása által az adóalap jogtalanul több százezer koronával növekedett. Segíteni azonban czén a dolgon már nem lehetett, mért csak a jogorvoslat alkalmává! jött rá az illető adózó ügyvédje. Dr. )Schulhof Emil. --— • A német munka föllendülése. (Saját tudósitónkiül.j A londoni „Daily Chronicle" egyik xíiultíiéti száma érdekes tudósitást közöl árról a nekilendülésről, amellyel Németország újra hózzálátótt a munkának. Angliában és Amerikában már megjelentek a konkurrens német ipar gyártmányai, a hires „Made in. Germani" feliratokkal. Az angol lap kiküldte tudósítóját Németországba, hogy megállapítsa: hogy mi az a csuda, amely két héttel a béke megkötése után képessé teszi a német ipart arra, hogy az angolok iparával a saját országukbán felvegye a A francia városkormányzó sajtóirodájából. A városkormányzó-tábornok a város polgármesterének pénzbírságokból befolyt 10.000 Koronát adott át a város jótékonysági intézményei részére. De Tournadre s. k., tábornók-városkormányzó. Rendelet. A tábornok-városkormányzó 1000 (azaz ezer) korona pénzbirsággal sújtja az Uj Magyarország cimü szegedi napilap kiadóját, amiért a kiadott parancs megkerülésével több izben is lapja utolsó oldalán közölte a városkormányzó rendeleteit. De Tournadre s. k., tá bornok-váfoskormányzó. versenyt. A tudósító mindenekelőtt megállapította, hogy a forradalom folytán elterjed! m.m~ kátlanságoi s a folytonos bérsztrájkokat 'rövid idő alatt felváltotta az általános munkakedv. Az iparcikkek után, amelyek ára 35 százalékkal esett, megindulnak lefelé önként, maguktól,, minden kényszerrendszabály nélkül az élelmiszer-árak. A kikötőkben pedig hatalmas őceánjárókat raknak meg íiémet iparcikkekkel . . . Az első szállítmány, amely Angliába érkezett, festékáru volt. Az angoí textil-ipar húzódott a német gyártmány ielvéteiétöl, ' A népiét áruk keresetlenül hevertek a Themse-kikötőkben, a textil-gyárak a drágább (és minőségben sem oly kiváló) angol festékanyagot dolgozták fel. Németországból azonban Amerikába vittek amiin-gyártmányokat s az amerikai textilipar, amely alig várta az első német festékküldemény megérkezését, két hét alatt már 'Angliába is szállított német anyag felhasználásával készít textil-árukat. Ez az amerikai áru szebb és olcsóbb, mint az angol s a britt textilipar — mondja a Daily Chornlcle — kénytelen lesz akarva-nemakarva hozzányúlni a német anilingyártmányokhoz, különben nem fogja birni a versenyt az amerikai, tehát német segédanyagokkal készült árukkal. Már pedig, ha az angol textilipar tönkremegy^ ez az egész országra nézve elviselhetetlen csapás volna. Ez az egy esemény már megtörte a háború hosszú évei alatt szisztematikusan előkészített bojkottot, amelynek fentartására pedig a ligák és hazafias szövetségek egész sora létesült Angliában. Azóta Németország már f

f A II I1 I S parfümök és szappanok, harisnyák, rövidáru cikkek i €l fi Ü 1 Q és szabókellékek versenyképes árakban kaphatók H O C HC 2v£ Ö ZD-u.gozxIca-téx 11. (MQüer-palofa.) MÍ——MMHM>, I »HUH I •« • ——— I ...... • - •'