Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)

1919-09-19 / 198. szám

5 $t írnSM fSBSaStWSÖ m HSSIJlSdSllP •w A" • .vi . -a Ara 40 füléi Szerkesztőség : SZEDED, KARÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja : 305. ELŐFiZETESl ARA: -ígész evre 96.— K negyedévre .24.— K félévre . 48.— K agy hónapra 8.— K tg^téa. sz'áth Orz M íffílér. / Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. ': —Mmi A kiadóhivatal telefonja : 305. Szeged, 1919 Vili. évfolyam 198. szám. —— —, ,'1 . • Péntek, szeptember 19. — A legszürkébb kabinet — Nem hiyják össze a régi parlamentet. — Budapestről irjSk nekünk: A Friedrich-kormány még mindig nem bukott meg. Illetve rflár régen megbukott, csak nem akarja elhagyni helyét Ugylátszik, , Frieclrich tényleg beakarja váltani szavát és. addig nem távozik, amíg nem — .távolítják el. A kabinet sülyedő hajójáról sorra menekülnek mindazok, akikkétségbeesve láiják az árbocig csapkodó hullámokat, csak Friedrich áll makacsul a paranasnoki hídon és a kabinet tátongó réséi tápasztgátni igyekszik. A kormány eddig is ijesztően szürkén festett. .Mostani osszeállitásábarr csak mosolyogni lehet fezolMi a névtelen teliéíé'tleneken, akikből a kafrnet rekrudálődik s akiket a végzet épen a legválságosabb időkben helyezett, szerencsétlen országunk elére. Már napokkal elébb beharangozta a kormány félhivatalosa a kabinet kebelében beálló változásokat. A félhivatalos azzal indokolta a személycserét, hogy szükség van néhány az antant előtt is szimpatikus miniszterre. Valójában azonban csak miniszter-szurrogafumra volt szükség, a kabinetből kivált Griinn, Heinrich, Baloghy és Rubinek helyének betöltésére. Az uj miniszterek egyformán antlpatikusak az ország és az antant előtt. Csúfos kudarccal végződött Friedrichnek az a,próbálkozása is, hogy a liberálisokkal és demokratákkal megegyezést hozzon létre. Elébb Friadnch nem akart hallani a liberálisokról, most pedig ezek kosarazták ki Friedrichet, aki minisztereket szeretett volna verbuválni a szabadelvű blokkból. Friedrich késői: retirádája egy csöppet sem szilárdította meg a kabinet helyzetét, mely változatlanul gyenge. A lehető leggyengébb — belül és kivül egyaránt. Külső gyengeségére eléggé rávallanak azok a nyilatkozatok és hirdetmények, amelyeket a román főparancsnokság a legutóbbi napokban sorra helyezett el a kormány félhivatalosának élén. Friedrichtől azonban már ntem lehet zokon venni, hogy ezek után sem hagyja el a helyét... Egyébként a kormány szócsöve már nem feszegeti a régi parlament összehívásának .tervét. Egészen elhallgatott, amióta rpegtudta, hogy a régi parlament se igen lelkesednék Friedrichért. A régi parlament összehivásának ötletét az a körülmény vetette föl, hogy Friedrichék sehogyse tudnak választatni és valamilyen törvényes fórummái szerették volna funkcionáltatni hatalmukat. Az ötlet nem találkozott a legnagyobb rokonszenvvel és a kormány igyekezett legelébb visszaszívni. Nem valószínű, hogy a bűnös parlament amely régen eljátszotta kisded játékait, az antanttál bármire is haladhatott volna. Hiszen áz antant világosan leszögezte álláspontját ázzál, hogy uj kormányt kíván. az összes politikái pártokból a tárgyalások fölvételéhez és áj választáj sókon alapuló nemzetgyűlést a "békeszerződés ratifikálásához, nem jjedig a régi parlamentet. Ilyenformán a Friedrich-koxmány se bellii, se kivül semmiféle' eredményt elérni nem tud. Csak tétovázik, in^adoz-ik és folytatja egyre elszántabban kétszínű játékát, mely egyre váltakozva jelentkezik a szabadságjogok elismerésében ést elfíőrásában, a terror elitélésében és felmagasztalásában, a békés megértés hirdetésében és a harcos gyűlölet szitásában, Az ország nem gyógyulhat meg, mert a kormány nagyon-nagyon beteg. A legutóbbi bulletin sze/int azonban: „a katasztrófa minden pillanatban bekövetkézhetik." > Még mindig mi tartsuk el az osztrákokat ? Ki fizeti az Ausztriába behozott antant-árukat. A budapesti Szabadság irja a követkesőkét: Zürichből• jelentik, hogy az Osztrák-Magyar Bank Ausztria által, lebélyegezett, valamint egyáltalán le nem bélyegezett pénzjegyeinek árfolyama 6 centimerá sülyedf. Ez annyit jelen;, hogy nekünk, magyaroknak, most már körülbelül tíz kpronát ice|l fizetnünk egy svájci frankért, vagyis több mint tizenhatszor ' annvi4, mint a ffáöbru kitörése előtt (egy frank 'mQ:95 korona). Ezt a tényt magyar pénzügyi ízempontból sürgős és alapos megfontolás tárgyává kell tenni, mert a zürichi pénzpiac a mi pénzünk vásárlási erejének világpiaci barométere és tudvalevő, hogy a saint-germaini békehatározatok értelmében a föntebb említett pénzjegyekért — amennyiben azok a volt osztrákmagyar monarchia területér.kivüii államok kezében vannak — kizárólag az uj osztrák köztársaság és a leendő Magyarország felelős. . Magyarország a proletárdiktatúra első napjaitól kezdve mind a mai napig a legszigorúbb blokád alatt volt és így sem a magyar állam, sem a magyar kereskedelem a korona külföldi árfolyamának kialakulására befolyást nem gyakorolhatott. Viszont megállapítható, hogy a március 21-ét megelőző napokban a korona árfolyama a zürichi piacon 20 centime körül ingadozott. Kétségtelen ennélfogva, hogy ezt a 14 centime-os árfolyamesést azok a milliárdok okozták, amelyeket Ausztria dobott a világpiacra azért, hogy ezekkel annak az óriási árumennyiségnek, amelyet az antanttól és a semleges államoktól kapott — legalább egyrészét készpénzben kifizethesse. Az Osztrák-Magyaí Bank pénzjegyeinek külföldön elhelyezett mennyiségét az októberi összeomlás pillanatában körülbelül két milliárdra bécsülték. Ez.az összeg március 11-eig fölszaporodhatott talán harmadfél milliárdra. Ha tehát a korona árfolyama március 21-étől máig — mint emiitettük — 20 centime-ról 6 centime-ra esett, ez csakis annak tulajdonítható, högyí időközbe^ t két; és: fék-milliárd legalább* is inegdupilződot?, anélkül, hogy hazánkba ezalatt az idő alatt csak egy fillér értékű áru is érkezett volna a blokádot iontartó semleges éfS antant-országokból. Főleg Amerika, Franciaország és Olaszország vettek részt az Ausztriának való szállításokban., Az első kettő tetemes fitelt nyújtott ugyan az osztrákoknak, ez a hitel azonban rövidesen elégtejenpék; bizonyult, tudomásunk szerint nem is nyittatott meg, hanem a békekonferencia politikai garanciájának hatása alátt a külföldi kereskedelem hajlandónak mutatkozott .¿az Osztrák-Magyar Bank pénzjegyeinek »elfogadására. Ez a garancia nyilvánul meg a st.-germáini békeszerződés ama pontjában, amely kimondja, hogy az Osztrák-Magyar Bank külföldön forgalomban lévő összes pénzjegyeit a volt monarchia területén kialakult ,uj államok közül Ausztria és Magyarország közösen kötelesek majdan kiadándó saját állami pénzjegyeikre beváltani. . Renner államkancellár az osztrák közíársas4g nevében óvást emelt ugyan e határozat ellen, hivatkozva arra, hogy ilyenformán az osztrákoknak kellene viselnie annak az állítólag két milliárd koronára rugó összegnek tetemes részét, amelyet ez év januárja óta — szerinte — a cseli-tót állam dobott a világpiacra s amelynek ellenértékét árukban — az ekkor már Ausztriával semmi kapcsolatban nem levő — cseh-tót állam élyezte. A békekonferencia ezt az óvást nem méltányolta és a végleges békeszerződés ezt a pontot egyáltalán nem módosította. Eszerint most már nem lehet változtatni azon, hogy Magyarország Ausztriával közösen felelős az Osztrák-Magyar Bank külföldön forgalomban, levő le nem bélyegzett pénzjegyeiért. Ezeknek az összege — amint már emiitettük — március 21-e óta két és fél milliárdról legalább is öt-hat milliárdra emelkedett. Ha azonban ezen mílliárrr szövetek, selymek, barchetok, vásznak, zefireU és összes textiláruk legolcsóbban nagy választékban kaphatók WIGNER TESTVÉREK divatáíuházában 1