Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)

1919-09-18 / 197. szám

Szeged, 1919 szeptember 18; DÉLMAGYARORSZAG Magyar tüdővész — román beavatkozás. Elszégyenli magát a toll, hahogy a cimet leirja. Hát már a "sok magyar politikai átkon kivül a legnagyobb magyar átkon: a tüdővé­szen ís csak román beavatkozás segíthet? Hát igazán a románnak keliett a mi szűzi szent magyar televényünkre lépni, hogy meglássa a borzadáiyt: „tüdővészesek, rühesek, sebesültek össze vannak zsúfolva egy és ugyanazon helyi­ségben"?! Amitől évtizedek óta meg nem riadt, föl nem eszmélt, észbe nem kapott a magyar köz­igazgatás, az a román hadseregparáncsnokság emberségét megrázta. Budapest rendőrségi kór­házának fotográfiája ma már ott fekszik Ver­sailles békebirái előtt. A magyar tüdővész vi­lághírű lett, a magyar nemtörődömség,. a ma­gyar közöny, a magyar embertelenség, amely lihegő éniberpáriákat középköri kégyeüfinsé^gel zsúfQj össze rühesékkel, a világ, birámák ítélő­széke előtt fetreng és mea cuípát könyörög nem is a mull',''hanem'— ami a legmegdöb­bentőbb. — a jelen bünhődéseíért. De nehogy vaíámiképén kedve keréKedjék a budapesti román had'seregí(>parancsnokságnak szétnézni a vidéken. Az Isten mentsen meg bennünket attól, hogy; emberséges idegen sze­mek bekukkantsanak vidéki nagyvárosaink tü­dővészesei közé és Versailiesbe jelentést tegye­nek elrettentő állapotainkról Elég, ha mi tud­juk és persze, jó magyar bonhotniával össze­tett kezekkel nézzük, miképen dől ki rendre a Duna—Tisza közének inkarnatus magyarsága, miként dobja oda a tősgyökeres Alföld szive­lelke: Szeged évente 300—400 fiát a tüdővé­szes pusztulás karjai közé. Hát még mindig nem nyilnak meg a „hiva­talos" fülek, hacsak a benszülött könyörög bénszülatt testvéréért? Hát szégyenszemre azt várjuk, Irógy idegenek nyújtsanak segítő kezet vergődő tüdőbetegeinknek, hogy azután necsak politikai „éretlenség" cimén, hanem még a hottentottáknál is fellelhető emberszeretet hijján pőrére vetkőztetve, lesütött szemekkel álljunk az antant kulturligája előtt ?! Bűnösen, könnyelműen dobálóztunk eleddig saját véreinkkel» Százezrek'Iihegését . meg nem hallottuk, százezrek sirbaszáljását, kóragusztu­láfeát meg nem könnyeztük. A magyarság tartó­oszlopai rendre kidőltek és amikor már a ro­mokat kellene megmenteni, nejn mi magyarok, hanem a románok 'állanak őrt pusztuló ember­értékeink mellett. Talán ebben a legeslegutolsó1 órában mégis csak öntudatra ébredhetnénk már? 1 Talán végre megállhatna egy pillanatra Szeged város fényesöltözetü korzója és tekintetét a tüciővészes nyomor tanyásba mélyeszthefné ? 1 Talán szép hölgyek és-jó urak összefognánk ebben a tizen­harmadik órában, és megteritenök a szegények asztalát, letörölnénk a nyomor könnyeit, ki­nyitnól^ .zsúfolt lakások penészes ablakait,, levegőt; éleiét vinnénk vértelen ajkakba, ame­lyek hetek -óta nerá Ízleltek ' égy korty tejet és tikkad tan kékreválva esdenek egy falat kenyér Utáir?! Ugy-e meghallgatják könyörgő ¿zavam és életbe, hívják „A Tüdővesz ellen küzdő szegedi Ligát" ! Ugy-e nem várják, be, mig idegenek mentik meg itt is tüdőbetegeinket, hanem a mindent átfogó Emberszeretet nevében lesznek kegyesek nekem levélben bejelenteni, hogy beJ lépnek a Ligátrar-— ^ ' •*•" Dr. Müller Vilmos. A Délmagyarország telefonszámai: Szerkesztőség este 9 óráig 3Ö5, 9 óra után 16-34, kiadóhivatal 305< HÍREK IFJÜSMQ. NflGYFRLtJSI JÍNŐNEK. Ti vagytok az enyémek: fiatalság; A dalomat én nektek dalolom. Felétek fordítom reményem arcát, Elétek lengetem a lobogóm. A csúf, a rossz véneknek ellenébep. Hozzátok pártol csüggedő hitem S a hajnalló jövő piros ködében A koszorúm mind hozzátok viszem. Szeressetek fiuk, hü fiatalság Engem, kinek tavasza elfagyott, Ki holt kikelet betege, vagyok / Sirom fölött hadd haltok fajta rajtát, Mely diadalra viszi lobogóm, Melynek győzelmét itt fönn álmodom! JUHÁSZ GYULA. Juhászlegényből méltóságos ur. Burdea Szilárdot, Karánsebes volt képvise­lőjét letartóztatták. Évtizedeken át nagy sze­repet vitt politikus került most fogságba. Butdea Szilárd Karánsebes környékén lakó parasztszülőktől származott és fiatal korában juhászbojtár volt. Később szolgának bekerült egyik karánsebési üzletbe és rendkívül ügyes­ségével, természetes eszével sikerült bejutnia a városházára írnoknak, majd később polgár­mestere lett Karánsebesnek. Husz esztendővel ezelőtt megválasztották országgyűlési kép­viselőnek s a magyar-román súrlódásokat ügyesen tudta kihasználni a maga számára; a mindenkori kormányoknál nagy befolyásra tett szert. Nyolc évvel ezelőtt udvari tanácsos­nak nevezték ki és esztendőkön keresztül Tisza István bizalmasai közé tartozott. 1915-ben Burdea Szilárdról kipattantották, hogy hunyad­megyei és krassószörénymegyei vállalatok számára hadiszállításokat eszközölt ki és ebből önmagának milliókat szerzefí. Az esetét a képviselőházban is pertraktálták és Tisza István felszólította Burdeát, hogy mondjon le mandátumáról, amit a képviselő meg is tett. Természetesen tovább is folytatta a kijárást és bizalmasai előtt őszintén megmondta, hogy évi jövedelme megközelíti az egymillió koro­nát. A forradalom kitörése után hazament Karánsebesre és most letartóztatták. I ­A városkormányzó a politikai foglyo­kért. A francia városkormányzó, de Toumadre tábornok kedden elrendelte a szegedi börtönök és fogházak megvizsgálását. A városkormányzó­• tábornok ugyanis tudni kivánja, hogy a poli­tikai foglyok miért vannak letartóztatva, hogy bánnak velük és esetleg kellett-e testi fenyitér, ket elszenvedniük. A vizsgálatban a város­kormányzó-tábOrnok egyik kiküldöttjén kivül résztvesznek a főispáni hivatal, az államügyész­ség és a rendőrfő'nökség, amely hivatalokat szintén a városkormányzó-tábornok jelölt ki, aki a vizsgálat eredményéről sürgős jelentést vár és aki bizonyos, esetekben a döntés jogát magának tartotta fenn., 4- Szabad-e a társadalmi békéről elő­adást tartani a városházán. Megírtuk, hogy a szegeui Békemühély fölkérte Pichler I. Gyu­lát, hogy tartson előadást a társadalmi béke megteremtéséről. Kedden délelőtt Várőssy Gyula, Olejnyik József és Wimmer Fülöp a Békemü­hely nevében megjelentek a polgármesternél. A küldöttség arra kérte a polgármestert, engedje át vasárnapra a közgyűlési termet a Békemü­helynek, hogy Pichler megtarthassa előadását. A polgármester azt felelte, hogy [nem érzi ma­gát feljogosítottnak arra, hogy döntsön ebben a kérdésben. A tanács elé viszi az ügyet és a tanács fog határozni arról, hogy á Békemühely megkaphatja-e a termet. — Elhalasztották a román választásokat. Román lapok szérint az erdélyi választásokat novemberig elhalasztották. Ezt azzal okoljak meg, hogy komoly választásokról addig nem lehet beszélni, amig Párisban véglegesen meg nem állapítják Románia határait. A választások összeírását azonban befejezték. — A Dugonics Társaság koszorúja. A Dugonics Társaság dr. Lázár György alapítvá­nyából hirdeíétt verspályázatra a jaiárista gimná­zium növendékei pályázhatnak. Az első dijat az idén ítélték volna oda egy vers költőjének, akit a bíráló ötösbizottság egyhangúlag 'érde­mesnek itélt a jutalomra, amely ezúttal az iro­dalmi elismerés koszorúján kívül 600 korona. A fiatal poétának azonban hamar irigyei akad­tak, akik tudni v,élték, hogy a jutalmazott ver­sei már előbb felolvadták zártkörű nyilvánosság előtt' A Dugonics Társaság, igazgató-tanácsa erre két szavazat, ellenében ugy határozott, hogy a jutalom diját, a 600 koronát nem adja ki az idén a pályakoszorus szerzőnek ezen alaki hiba folytán. Habent sua fata líbelli. És a pályáza­toknak is megvan a maguk sorsa, többnyire magyar sors. A kolozsvári pályázaton nem adták oda a jutalmat Katona József Bánk bánjanak, valószínűleg szintén alaki hiba miatt. Az aka­démiai Nádasdy-pályázaton egy ismeretlen bí­ráló nagyon, elítélően nyilatkozott Arany János Buda haláláról. A Bánk bánt máig a legjobb magyar tragédiának tartják, a Buda halála pedig csakugyan a legszebb magyar epikai költemény. A Dugonics Társásaság dr. Lázár György ala­pítvány pályázatának a jutalomtól elütött ko­szorús költőjének nevét most már hiába rejti a jeligés levél, irigyei elárulták, mi is kiírjuk tehát: Nagyfalusi Jenő, a piarista gimnázium kiváló tehetségű, nagy tudásu és komoly törekvésű végzett tanulója, aki bizonyára gyarapítani fogja azt a dicsőséget, amelyet ennek a régi jóhirü intézetnek volt tanítványai: Herczeg Ferenc és Juhász Gyula szereztek. A koszorút pedig semmiféle érdekeltség és irigyság el nem veheti Nagyfalusi Jenőtől, aki valódi költő, fiatal és szépreményű. A hatszáz korona is jól jött volna a szegény búnak, de hiába, a formára ugy lát­szik jobban ügyelnek nálunk, mint a lényegre, amely ez esetben az: Nagyfalusi Jenő megér­demelte a jutalmat és ezen nem változtat semmiféle nagyképűség és kicsinyesség. — Névrománositás. Aradról irják, hogy azok a románok, ?kík évekkel ezelőtt meg­magyárositoíták a nevükét, most névrománosi­tásért folyamodnak, még pedig tömegesen. A kérvényeket a nagyszebeni kormányzótanácshoz küldik, amelynek belügyi osztályába tartozik a névrománositás. — Aradon olcsó világ van. Az aradi ár­megállapitó-bizottság szeptemberre a fehér­kenyér árát a péknél 3 koronában, a barna­kenyérét kilónkit a péknél 2 koronában, tovább­10; mHl»4 azaz f& miHfő «ítS^aftlJSiJK mEDl SpEClAUJB cszivarkahüvely főraktárába Szc-ed. Jókaiqitca 11. sz. (Telefon 15-20.) es azok, amíg a keszlet tart, korfáilan mennyiségben kaphatók a legolcsóbb napiárak mellei*. Úgyszintén valódi fekete Club, Abádie és Samum szivarkapapirok is. 219

Next

/
Thumbnails
Contents