Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)

1919-09-12 / 192. szám

S zeged, 1919 szeptember 11. DELMAGYARORSZAG' 420 mekben, mint munkások foglalkoznak. A pályázók közöl a hadiárvák előnyben részesülnek. Aki a segélydijakat megkapta, ismeretei megszerzése után köteles lesz három' évig Magyarországon dolgozni, A kenderfonógyár ujabb 30000 koronás alapítványának kamataira már most pályázatot hirdet a város polgármestere. A pályázatokat szeptember 30-áig kell a polgármesteri hivatalba beadni. — Kotrómunkások panasza. A következő sorokat kaptuk: Tekintetes Szerkesztő ur! A Friss Hirek 168-ik számában megjelent kotrótelepi munkások közleményére vagyok bátor a tényeknek megfelelően egy a kotrótelephez magát közel állónak nevezett urnák a közlésére néhány sorral válaszolni. Először is az, hogy az asztalos munkásait az idén őt hónappal tovább dolgoztatta a rendesnél, nem felel meg a valóságnak és pedig azért nem, mert a telepnek csak egy asztalosa van és 10 kovács és 12 vas- és fémmunkás, számszerint 23 ember, ezek a munkások nem szezon, hanem állandó törzsmunkások, amit a főnök ur maga is hangoztatott akkor, amikor a bérjavitásokat kértük. A télen ő hangsúlyozta, hogy mi nem követelhetjük azt a fizetést, ami a városban van, mert mi régi törzsmunkások vagyunk és mint ilyeneket még akkor sem bocsát el minket, ha a munka fogytán is van, sőt azt is megígérte a főnökünk akkor, hogy legközelebb, ha felmegy a minisztériumba, előterjesztést fog tenni az államosításunkról. Mind régi munkások. Hat évtől harmincig változik ezen munkásoknak a telepen eltöltött évük. Azt nem vonom kétségbe, hogy a főnökünk nem volt a minisztériumban. Igenis volt és mindenről beszélt a miniszter urnái, csak a mi államosításunkról nem. Másodszor van a telepnek egy fő- és egy helyettes főgépésze. E két urnák a véleményétől függ az ottani munkásságnak a helyzete. Egy példát hozok fel. A főnök ur érdeklődött, hogy volna-e még valami munka. Az egyik azt felelte, hogy nincs, mig a másik avval érvelt, hogy igen is van munka. Mindenesetre a főnök ur az előbbit fogadta el, már csak azért is takarékosság szempontjából, hogy tovább legyen pénz a pénztárban. Végül az a legnagyobb baj, hogy a kotrások főnöke egy legényember és mint nőtlen nem tudja és nem is tudhatja egy többtagú családapának a sziomoru helyzetét, mert nem sirnak a gyerekek a fülébe, hogy apukám, adj kenyeret, mert éhes vagyok. Ami az elbocsájtásunkat illeti, azt itten le merem szögezni, hogy a sztrájkból kifolyólag tőrtént. Ezen sorokból okuljanak azok, akiknek módjukban van, hogy a munkanélkülieken segítsenek munkával addig, amíg késő nem lesz. Soraim közléséért az elbocsájtott társaim nevében is kérve, fogadja köszönetem nyilvánítását. Tisztelettel kotrótelepi régi szakmunkás. A kotrómunkások, akiket a sztrájk miatt elbocsátottak, mint a fenti levélből is kitűnik, mind régi munkások. Van közöttük, akik 14—30 év óta dolgoznak és a huszonhárom elbocsátott munkás közül egy sincs olyan, aki hat évnél kéjesebb ideje lett volna alkalmazásban. A munkások ügyét ajánljuk a békéltető-bizottság és mindazoknak figyelmébe, akiknek az a hivatása és kötelességé, hogy a munkanélküliséget enyhítsék és a munkásság jogös érdekeit sziolgálják. — Akiről nem szólnak. A Pesti Élet írja: Az áprilisban lezajlott műegyetemi ellenforradalom kapcsán a Reggeli Hirek bővebben foglalkozott a dologgái. Lelkiismeretesen leközölte a Lenih-fiűk által íerró'rizálf műegyetemi hallgatók neveit, csupán\ egyrőf, akit a terroristák tényleg agyonlőttek,, feledkezett meg. Az egész tudósítás egyetFen mondattal intézi" el a fiatalembert. Nem tí|nt fel senkinek a dolog, hogy az egyetlen embert, aki. az eszméért tényleg hősi halált halt, névtelenül parentálják el. Egész máskép fogja láthatni a közönség a dolgot, ha mégirjuk, hogy az illetőt Fleischernek hivták és hogy zsidó volt, tehát megvolt az oka annak, hogy a Reggeli Hirek, amely a felekezeti türelmetlenséget elitélte, elhallgatta a fiu nevét. — Megkezdődött a fehérhátu pénzek kicserélése. Az a bizottság, amely a fehérhátu pénzek kicserélése miatt legutóbb Bécsbe utazott, szerdán visszaérkezett és már csütörtökön megkezdte a kicserélésre beadott pénzeknek kékhasu pénzekkel való kicserélését. A pénzintézetek 2 százalék becserélése dijat számítanak fel a közönségnek. — Elosztásra került az 50 vagon szén. A napokban érkezett mintegy 50 vagon szenet az elosztó-bizottság a kővetkező üzemeknek adta ki: a közkórháznak egy, a vágóhídnak hat, a lakatosoknak egy, vizmütelepnek tiz, a légszeszgyárnak huszonkettő, a francia katonaságnak négy, a villamosnak négy és fél vagon szenet. Alig 8—9 napig elegendő az a szén, amelyet a villamos kapott, de hihető, hogy most már szénjárandóságunkat időről-időre megkapjuk a románoktól, amely esetben a viszonyok e tekintetben valahogy konszolidálódnának. — Vasúti hivatalnokokat keresnek a románok. A nagyszebeni román kormányzótanács Kolozsvárott egy vasúti leszámoló hivatalt szándékozik fölállítani, hogy a román kezelésbe vett erdélyrészi vasutak ügyeit a Máv. központi hivatalától függetlenül intézhessék. Az újonnan létesülő hivatalba körülbelül 40—50 tisztviselőre volna szükség. A tisztviselőket a szegedi Ieszámoló-hivatal alkalmazottai közül szeretnék megszerezni és ez iránybanmár napok óta erős propaganda folyik. A tisztviselők közül azonban eddig — a fényes ajánlatok ellenére — egyetlenegy sem kivánt belépni a kolozsvári vasúti leszámóló-hivatalba. Ehhez hasonló ügyről, dicséretére és dicsőségére a vasutasoknak, egyszer már volt alkalmunk írni. — A szegedi pályaudvaron megostromoltak egy vonatot. Csütörtökön délelőtt a mai állapotokra jellemző incidens történt a szegedi pályaudvaron. A Budapestre induló vonatot, amely még a külső pályatesten volt, többszáz utas megrohanta és zsúfolásig megszállotta. Az utasok nagyrésze nem váltott jegyet. Amikor a vonatot az indulási helyre állították, tele volt jogosulatlan uiasokkal. Azoknak az utasoknak, akik jegyet váltottak, nem maradt hely. A franfcia parancsnokság az állomásfőnökséggel egyétértően megtette az intézkedéseket, hogy a jogosult utasokat elhelyezzék. A kocsikban a már benlplő utasok azonban nem akartak távozni, a többiek pedig — a katonákkal és a vastíti tisztekkel szembehelyezkedve — megrohanták a vonatot A francia parancsnokság végre a rendet csak ugy tudta helyreállítani! hogy kiürtifetfe az egész vonatot, amely ilyíurmán utasok nélkül indult el Budapestre. Az állomásfőnökség az incidenssel kapcsolatosan fölhívja a közönséget, hogy a jövőben fegyelmezettén viselkedjék, nehogy a francia parancsnokság kénytelen legyen a budapesti utazást ismét beszüntetni. A" francia parancsnokság és az állomásfőnökség szigorúan számbaveszi, hogy hány utas számára állítottak ki jegyet és csak azok utazhatnak el, akik jegyet váltottak, — Az Osztrák-Magyar Bank magyar kölcsöne. Bécsből írják :' Magyarországon pang az egész gazdasági élet. Nincs lehetőség a termelőmunka megindítására, mert sem az államnak, sem a pénzintézeteknek nincs törvényes fizetőeszközük. A proletárdiktatúra megdöntése után a Wienben időző bankigazgatók tanácskozásra gyűltek össze a wieni magyar követség palotájában, hogy megbeszéljenek egy a jegybanknál felveendő kölcsön ügyét. A tanácskozás eredményeképpen tárgyalások indultak meg az Osztrák-Magyar Bank vezetőségével, amelyek azonban Wienben nem fejeződtek bé, mert ugy határoztak, hogy a kölcsön sorsát csakis Budapesten lehet eldöntenii egyrészt az alaposabb tájékozódás érdekében, másrészt azért, hogy a kormány képviselői is, résztvehessenek ebben a döntésben. Ennek folytán Wimmer bankkormányzó Budapestre ülésre hívta egybe a főtanácsosokat. Az ülést Wienből azonban hirtelen lefújták és pedig a magyar politikai helyzet kuszáltsága miatt. A jegybank vezetősége'ugyanis ugyanazon az állásponton van, mint az antant, hogy államkölcsön ügyében esakis olyan kormánnyal tárgyal, amely a nemzet ösezes rétegeit képviseli. Mivel ebben a tekintetben három héttel ezelőtt teljesen kuszált volt a helyzet, a főtanács elhalasztotta ülését. Hogy azóta mi történt, arról nincs biztos értesülés. — A menyasszonyának akart imponálni. A szegedi térparancsnokságon és személygyüjtő állomáson tartalékos hadnagynak adta ki magát Rohrlich Sándor budapesti foglalkozásnéfküli fiatalember. Emiatt csalás bűntettének kísérlete cimén az államügyészség vádat emelt ellene. Ügye a napokban került főtárgyalásra a szegedi törvényszéken. A vádlott beismerte a terhére rótt bűncselekményt, de kijelentette, hogy csalni nem akart, csak a menyasszonyának szeretett volna imponálni, mint hadnagy. A törvényszék kéthavi fogházbüntetésre ítélte a vádlottat. Az ítélet jogerős. A „DELMÁGYARQBSZÁG" telefonszámai Szerkesztőség . . . 305 Nyomda Kiadóhivatal 16-34 305 Óráját és ékszereit javíttassa elsőrangú óra- és ékszerüzletemben. Szolid árak! Órákban és ékszerekben nagy raktár. 154 FISCti ÉR K. =0RZmILlkEtvtéh^ É

RTESÍTEM nagyérdemű pácienseimet, hogy fogászati működésemet, amelyet anyaghiány miatt kénytelen voltam szüneteltetni, újból megkezdtem. BARTAÁGOSTON FOGMÜTERME 305 KIGYÓ-UTCA I. o TELEFON 13-64. Érkezett 3-as és 2-es számú kitűnő minőségű szivarkahüveiy. Kapható a ÍY\EDI SPEC HLITE szivarkahüveiy főraktárában Szegeden <Jókai-utca 11. szam. 2i <3 (Telefon 15-20.)