Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)

1919-09-06 / 188. szám

. Szerkesztőség :, SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja : 305. ELQfiZETcöl ARA : egész évre 96.— K uégyé'dévre 24.— K félévre . 48.— K egy hónapra 8.— K Egyes szám ára 40 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED; KÁRÁSZ-UTCA 9. SZAM. A kiadóhivatal telefonja: 305. Szeged, 1919 VIII. évfolyam 188. szám. Szombat, szeptember 6. Rajzók és adatok a diktatúrához. m»iv«s • Néhány bevezető szo. Í3S Áz itt folytatólagosan következő fejezetek egy megírás alatt levő könyv kiszakított fejezetei. Könyvem célja a proletár diktatúra bukásának belső okait kimutatni és azt bebizonyítani, hogy az erőszak egyetlen elvére alapított kormányrendszer a tudomány által megállapított anyagi és szellemi előfeltételek teljességé esété'n is elbukott volna, nem -annyira programmatikűs tartalma, mint az irányzat személyi hordozói miatt, akiknek legtöbbjéből hiányzott a tudás, a képesség és az idealizmus; amely nélkül egy társadalmat a fejlődés magasabb állapotába átvezetni nem lehet. Célom a munkásságnak vezércikk is ugy mondta, hogy talán van annak a diktatúrának egy javított kiadása is, jobb, mint az oroszországi és nálunk bizonyára ezt a jobbat fogják megcsinálni és külömpeir az-orosz diktatúráról se tudta mindenki, hogynem« jó ... Mert például Lenin és Trockijr meg (tálunk Kun Béiá is: azt mondta", hogy nagyőri jó . .. . „És ők csak eléggé mérvadók .;. Még a polgárszivekben is, egy kis fénysugár csillant fel . . . Pedig a polgárszivek nagyon bánatosak voltak. Hátha ez az egyetlen expA. díens, kibúvó, nagyszerű külpoiiíi!tai'sakkhuzá£.; „Ez a Kún Bélá egy zseniális ember, egy megmutatni, hogy osztályhelyzetének tn'egjávi« Lombrosó, egy Jókat, mit mondják — egy tását a termelés és elosztás fölyámatábah azon Mózes'!" — mondogatták' a pesti kávéházakat' uíoí? kell keresnie, amelyen ezidei'g' haladt bari, ahol az éíső bápc és amelyen a kUltuínefnsretek munkássága haladt: a demokrácia utján, amely nem mélyíti az osz*álytffc közötti amúgy is "nagy- szakádé- | tfflffl, együtt dolgoztak, megvan menttte a kot; hanem közelebb hozza őket egymásho; abban a törekvésbén, amely áz egész • társa'da ...., .. , lom áílágos boldogságának triegteremtésérei kat ragasztatott ki X mó|zkvai utcákon, hpgy irányul. Közlésre azokat a részleteket válasz-' "' - ''' '' "-—''*''" '-' '' '" '' tottani ki, amelybkhez statisztikai adatokra nen> volt szükségem, amelyeknek tfrögiráááhóZ kevésbé szakismeret, mint riporteri készség kellett és amelyekből alaposan kitűnik az a hibrid rendszertelenség, >a terem tőköszségnek és eredetiségnek az a hiánya, amely az egész rendszert annyira jellemezte. J :r Adataim legnagyobbrészt tapasztalati adatok éá a koriroly munkásság — az ügy érdekében — bizonyára megérti' szándékomat, amely á diktatúra megrajzolásában vezet és amelyről ii a meggyőződésem, hogy éppen ugy diktatúra volt a munkásság, inint a polgáráág fölött. a munkásság akaratán kívül s átfieff tísak az;ért élftétett négy és fél hónapig, mert a munkásság egymaga gyenge volt ahhoz, -hogy megy;t\ ÉSSíO V ' ír ,. '•/{ . r " Éljéri' á magyarokkal szövetsége?- vájsz'. szovjetköztársaság. Jön a magyar segítség !?•„ : Hadd örüljenek Tróckij katonái, akiket Denikln, Gregorov es.Kolcsak ugyancsak szorongattak.) Vyxnek az a különös távirata, melyet — ugy látszik — Károlyiék rosszul értelmeztek, olyan kétségbeesett apátiába sülyesztették a lelkeket, hogy a.fővárosban senki egy kukkot se szólt a proiidiki éllen. „Elvégre ép is proli vagyok, mondotta a pesti .tpbbszörös milliomos' ék hazIBHPHHpHpHjP HHH .. tulajdonos — és Kun Béla nem rossz fin, döntse és mozgalmát a régi alapokra? fektesse, kár lett volna agyonütni". -;4 -v*'- > Károlyi őrülten unta már a köztársasági, éíMindennap ujabb jegyzékkel • zavarták és folyton földrajzot kellett ianulnia. A kormánya egyebet se csinált, mint veszekedett, íávirozott. Hói erélyes, hol gyengéd akart lenni és így semilyen sem volt. Kormányzóképes sem. Jó Károlyi Mihály örült, hogy akad végre egy naiv ember, aki kormányozni akar . . . Boldog volt, hogy átadhatta a hatalmat a „proletariátusnak"" valójában azonban Kun oiiü !-: ... - .. .. LL ~i-. ri t € íitii« ÍO; • » . A diktatúra kitörése Magyarországon ugy hatott, mint a hirtelen menykőcsápas." Már derült volt az égbolt, a viharfelhők elvonultak, a józan német munkásvezérek fegyverrel törték le a Spartacusok.kísérletezéseit, a magyar kom- ... H|| ^H munísták legnagyobbrészt fogva voltak és Béja kicsiny, de nagyszájú csoportjának. r*l ánric • mbrrlono+áíTffnr.««/»« 01 Xftn~i. U « :A1 /:t, A^ mégis: meglepetésszerűen — március 2.1 -ikén villám csapott le . ... Sokaknak beborult az égboltozat, mások a remény szivárványát látták feltűnni: hátha nem is "olyan borzasztó az a bizonyos diktatúra, amelyről nagyon, kevesen tudták, hogy mi fán terem. A Pesti Hirlap, meg a Budapesti Hirlap is óriási betűkkel jelezték a nagy eseményt, hogy itt Kun Béla a készüléknél, amott Lenin a készüléknél. A Mert ha jói megnézzük a március 2l-ike előtti erőviszonyokat a pártokban, egyenesen elcsodálkozunk azon, hogy Kunék a hatalmas szociáldemokrata, radikális ás jókora polgári pártokkal szemben hatalomra kerülhettek. Budapesten — ha túlzottan becsüljük — legfel jebb .5000 kommunista volt. Ezeknek ís legpágyobbrésze minden méggyőződésriélküll katoná, akiket vagy rilegfizettek nagy úrosz pénzekből, vagy pedig jókora leszerelési végkielégítéssel hitegették. Ezzel szemben legalább 200.000 szervezett szociáldemokrata munkás állott, a választások előtt hozzájuk csatlakozott, radikális párttal, mely ugyancsak tekintélyes számot tett ki. Emellett a kommunisták -akkor már teljesen erőtlenek és tehetetlenek voltak. Vezéreik, fogságban ültek, sajtójuk csak titokban dolgozhatott, közembereik mukkanni sem níertek. Amikör a Népszava védelmében elesett; rendőröket temették, a lelkek felszabadultak és polgárok, munkások egyaránt fellélegzetten mondták : Magyarországon meghalt a kommunizmus." A babonás^ emberek siettek adakozni az elesett réndőrök családtagjai részére, hogy legalább ezzel a kis adománnyal elhesegessék a kommunizmus kisértetét. .. 'Hogy a kommunisták hatalomhoz jutottak, annak egyik oka a Károlyi-kormány erőtlensége, a másik pedig — mely a munkások fiára mögött játszódott lé — néhány ember sértett hiúsága és hatalomratörése. A ííociáldemokrata munkásságot, amely fegyverrel ís kész volt küzdéni a kommunisták terrorizáló csoportja ellen, Landler Jenő és Pogány József állították befejezett tények elé. A harmadik, akinek nagy szerepe volt a kommuriisták és szocialisták közötti egyezség létrehozásán:' Bogár Ignác, inkább jóhiszeműségének «'ölt áldozata. Hasonlóképpen jóhiszeműségük áldozatául estek a többi kiváló Szociáldemokrata vezérek: Kunfí, Weítner sib., akik a magyar szocialisták „forradalmi" jóhirnevét féltették, amikor a kommunistákkal szemben nem akartak „Harciasan" fellépni és a kommunisták taktikájának — valjuk meg őszintén- — a márciusi külpolitikai; helyzet is erősen kedvezett. Landler és Pogány azonban határozottan felelősek, amiért a szociáldemokrata-pártot a kommunisták kezére játszották. Landler Jenő még februárban esküdt ellensége volt Kun Béláéknak. Ahol: a szociáldemokrata álláspontot védelmezni kellett, ott mindenütt Landler Jenő jelent meg és valósággal beleizzadva, öklét rázva szidalmazta Kunékat. De mert sehogysem Silferülí eljutnia a Károlyi-kormány alatt a belügyminiszteri székbe, (határozottan állítják!) bosszút esküdött, frontot változtatott és megkezdte a kommunistákkal való paktálást. Pogányt hasonlóképpen . mérhetetlen hiúsága ve zette.a szociátdemokráta-párt elárulásánál: hadügyminiszter, vagy- hadügyi népbiztos akart lenni. Ez volt minden ambíciója, amelyet Károlyiék alatt nem tudott kielégiterii, Kun Béláék ellenben házhoz szállították a népbiztosságot. A mrinkástömegek bedőltek az egyesülésnek, arriely végzeteséé vált arra a szociáldemokrata pártra, amely a márciusi erőviszonyok szerint, feltétlenül többséget szerezhetett volna a választásokon és olyan erős befolyást juttatott volna a parlamentben képviselt munkásságnak, hogy programjának legtöbb pontját simán megvaiósitnatla volna. Miután pedig a főváros minden ellenállá nélkül Kun Béláék kezére adta magát, a vicléka dn wi • es noi vásznak, cíuífonok, zephyrek. Női harisnyák, férfi ' « I zoknik, kötő pamutok, cérnák, Legszolidabb árban ^^J OS kelengyeáruházában ===== ¿m Oroszlán- és Iskola-utca sarkán«