Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)

1919-09-02 / 184. szám

Szeged, 1919 szeptember 2. DÉLMAGYARORSZAG SZENDE MIH A L y URI DIVAT ÉS KONFEKCIO ÜZLETE KELEMEN-UTCA 12. SZ. 238 FEHÉRNEMÜEK MÉRTÉK ÜTÁN IS KÉSZÜLNEK. Az uj választójogi rendelet. — Általános, egyenlő, nőkre is kiterjedő választójog — titkos szavazás. A budapesti Reggeli Hirek aug. 31. számú közli: A pénteken, e hó 29-én tartott minisztertanács elfogadta a belügyminiszternek a nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójogra vonatkozó javaslatát és ennek megfelelően kiadta a 4245. számú kormányrendeletet, amely a nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójogról intézkedik. Ez a rendelet az összes eddigi választójogi intézkedések közül a legszélesebb körnek engedélyez választójogot és különösen a nők választójoga tekintetében liberális, miután a minisztertanács ugy határozott, hogy noha a törvény a nőknél az irni-olvasni tudást is kiköti, a gyakorlatban csak az olvasni tudást fogják ellenőrizni. A rendelet szövege a következő: A magy. miniszter 4245/1919. sz. rendeletével a nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójogot a törvényhozás intézkedéséig következőképen szabályozza: 1. §. Nemzetgyűlési választójoga van minden férfinak, aki legalább hat év óta magyar állampolgár, ha legalább fél év óta ugyanabban a Községben lakik, vagy ott lakása van és életének huszonnegyedik évét betöltötte. Ennek az életkornak a betöltése előtt , is választójoguk van azoknak, akik 1918. évi november hó 1. napja előtt legalább tizenkét héten át a harctéren arcvonalbeli katonai szolgálatot teljesítettek. Nemzetgyűlési választójoga van minden nőnek, aki legalább hat év óta magyar állampolgár, életének huszonnegyedik évét betöltötte és bármely hazai élőnyelven irni-olvasni tud, ha legalább félév óta ugyanabban a községben lakik, vagy ott lakása van. 2. §. A nemzetgyűlés tagjává választható az, akinek a választás időpontjában nemzetgyűlési választójoga van, ha életének harmincadik évét betöltötte. Nem választható az, aki az 1879. évi L. t.-c. 13. és 44. §-a értelmében az országgyűlés tagja nem lehet. 3. §. A választójogból ki van zárva: 1. aki politikai jogának gyakorlásától fel van függesztve; 2. aki bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt bűnvádi eljárás alatt áll, vagy jogerősen el van Ítélve; 3. aki közsegélyből él; 4. aki gondnokság vagy csőd alatt áll, vagy akinek kiskorúsága meg van hosszabbítva; 5. aki üzleténél, vagy foglalkozásánál fogva erkölcsrendészeti ellenőrzés alatt áll. 4. §. Nem választható a nemzetgyűlés tagjává, aki a választójogból ki van zárva. A fegyveres erőnek, rendőrségnek tényleges szolgálatában álló tagja sem választójogot nem gyakorolhat, sem nem választható. 5. §. A választójogot csak személyesen lehet gyakorolni. Minden választónak egy szavazata van. 6. §. A nemzetgyűlési tagok választókerületenként közvetlenül választatnak meg. Minden kerület egy képviselőt választ. A szavazás községenként (szavazókörönkint) titkosan történik. 7. §. Az 1—5. §-ok rendelkezései irányadók a törvényhatósági és községi választójogra is. A törvényhatósági bizottság és a községi képviselőtestület tagjai szintén titkos szavazással közvetlenül választatnak. A szavazás községenként (kerületenként) történik. 8. §. A nemzetgyűlési, törvényhatósági és a községi választások időpontját a nemzetgyűlési választókerületeket, a nemzetgyűlés működésének időtartamát, valamint a választási eljárás szabályait á minisztérium külön rendelettel állapítja meg. Megokolás. A rendelet megokolása utal arra, hogy a nemzetgyűlési választásoknál az 1918. XVII. t.-c. jöhetne figyelembe, minthogy a nemzetgyűlési választásokról szóló néptőrvényeket, az 1918. 1. és 1919. XXV. néptörvényt a jogfolytonosság alapján elismerni nem lehet. Az 1918. XVII. törvénycikknek a nemzetgyűlési választásoknál való alkalmazása nem volna kívánatos, mert e törvénycikk alapvető rendelkezései (a jogosultság terjedelme, a titkos szavazás |részleges alkalmazása, a községenkénti szavazás mellőzése) annak idején a nép széles rétegeiben elégedetlenséget kejtettek. Annál nagyobb elégedetlenség keletkezhetnék most, hiszen azóta az 1918. 1. néptörvény az irni-olvasni tudó nőkre is kiterjedő, általános, titkos, községenkénti választás állapíttatott meg. Minthogy nem volna célszerű a választójogot az 1918. I. néptörvény rendelkezéseitől lényegesen eltérő módon szabályozni, viszont pedig ezt a néptörVényt sem lehet érvényes jogszabálynak elfogadni, a kormány a nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójog kérdését lényegében az 1918. évi 1. néptörvény rendelkezéseinek megfelelően szabályozza. Az eltérő rendelkezések ezek: Az uj rendelet a választói életkort mind a férfiakra, mind a nőkre a huszonnegyedik életév betöltéséban állapítja meg az 1918. 1. néptörvény huszonegy illetve huszonnégy évével szemben. A huszonnegyedik életév betöltése előtt is választójoguk lesz azoknak a férfiaknak, akik 1918. nov. 1. előtt legalább tizenkét héten át a harctéren arcvonalbeli szolgálatot teljesitettek. A rendelet szerint mind a nemzetgyűlési, mind a törvényhatósági és a községi választójog kellékéül állapítja meg, hogy a választó hgalább féléve ugyanabban a községben lakjék vagy ott lakása legyen. A választhatósági életkor az uj rendelet szerint harminc év, az 1918. 1. néptörvény szerint huszonnégy év. Az uj rendelet szerint a választójogból és választhatóságból ki van zárva az is, aki büntetett, avagy nyereségvágyból követett vétség miatt bűnvádi eljárás alatt áll, vagy jogerősen el van ítélve. A fegyveres erőnek, a csendőrségnek és rendőrségnek tényleges szolgálatban álló tagja az uj rendelet szerint sem választójogot nem gyakorolhat, sem meg nem választható. A rendelet kifejezetten megállapítja, hogy a nemzetgyűlési választásoknál minden választókerület egy képviselőt választ, ami a lajstromos választási rendszernek kizárását jelenti. A Délmagyarország telefonszámai: Szerkesztőség este 9 óráig 305, 9 óra után 16-34, kiadóhivatal 305. HIREK Szabad a fakereskedés. — Visszaélés a tisztviselők fájával. — A faszindikátus hétfőn délután ülést tartott, amelyen a következő határozatot hozta : A szindikátus, mint sok tagból álló testület, nem bir azzal a mozgékonysággal, amely a város tüzifa-ellátását biztosítaná, ezért az ülés tagjait felhatalmazza, hogy bárhonnan bármilyen rnenynyiségü tűzifát hozhatnak. A szindikátus ezeket a mennyiségeket nem fogja lefoglalni. Az ülés szenzációja Vigh Sándor beszéde volt arról, hogy a Kereskedelmi R.-t. és a „Bisztra" a tisztviselők részére hozott fát elárusitás céljából átadta néhány kereskedőnek, akik viszont nagy tételekben adták tovább, persze nem a tisztviselőknek. A szindikátus az ügy megvizsgálására öttagú bizottságot küldött ki. A tanév megkezdődik. Azokat a szegedi iskolákat, amelyeket a katonaság kiürített, 8—10 nap múlva megnyitják. Olyan iskolákban is, amelyekben katonaság van még, két-három tantermet átengednek a tanitás céljaira. A városi gimnáziumban francia katonaság van, az állami gimnáziumot már kiürítették. Mivel a városiba több helybeli, az államiba több vidéki tanuló szokott járni, az utóbbiak tömeges érkezésére pedig a mostani utazási viszonyok miatt nem lehet számítani, a tanács arra fogja kérni a francia városkormányzót, hogy a katonaságot a városi gimnáziumból telepítse át az államiba. Tilos a behozatal, szabad a hivitel. Újszegedről és környékéről a szerbek ujabban semmiféle behozatalt sem engednek meg. Tejet, tejterméket, burgonyát stb. nem kapunk már a Tiszántúlról. A Nemzetközi Bizottság közvetítésével közbenjárt a tanács a szerb kormánynál, de azt a választ kapta, mint Balogh tanácsnok a hétfői tanácsülésen jelentette, hogy a szerb kormány a kivitelt nem engedélyezi, mert most már Szeged szabadon közlekedhetik Magyarország egész területével. A szerb kormány persze Magyarország egész területe alatt a most román megszállás alatt lévő magyar részeket érti, amelyek a vörös uralom alól fölszabadultak. A városi tejcsarnok igazgatóját, Sugár Sándort kiküldik, hogy kisértse meg újból a tárgyalást a szerb hatóságokkal. Nemcsak Újszegedről és a környékbeli falvakból tilos természetesen a behozatal. A szerb és román megszálló csapatok, mint URANIA MAGY. TUD. V SZÍNHÁZ. TELEFON 872. Kedden SZENZÁCIÓ! SZENZÁCIÓI Szerelmi összeesküvések. Dráma 5 felvonásban. — Ezt megelőzi Az ellenségek. Vígjáték 1 felvonásban. 111 Előadások (>, •/, 6 és 9 órakor.