Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)

1919-09-30 / 207. szám

3?ege4,1919 szeptember 3Q. DÉVMAGYARORSZAG Marx is látja e két hibát,.— az adókat és a földjáradékot, — azonban igyekszik ereket legalább programjában eltüntetni, mert abban benhé van a földbirtoknak állami tulajdonba vétele, amit azonban a gyakorlatban nem lehet megcsinálni. Véleményem szerint a földértékadó ..megvalósítása oly helyzetet teremtene, amely nagymértékben hozzájárulna a látszólagos osztályellentétek és az osztályharc kiküszöböléséhez.' A valódi ellentét nem a 'miuikÜs es a tőke között, hanem a munka és a munkátlanság között van. Soha nem azokat ketl tttdözni, akik kihasználták a rossz" rendszert, .hanem magát a rendszert. se-. A marxizmusnak tulajdonképpeni épitőprogramja nincs, csak kritikai programja s a szociálizmus és a kommunizmus együtt él és égyütt hál a mai társadalommal. Amennyire á mai társadalmi rend ipegdől, akár a szervezett munkásság támadásai folytán, akár saját belső hibái következtében, abban a mértékben dől itiég a marxizmus is. Az én egyéni Véleményem sz'erint a világháború következtében Űgy a mái' társadalmi rend, mint a marxizmus meginogtak és fonnyadásra vannak ítélve, bár mindkettő jelenyan még a küzdőtéren és megfeszített izmokkal Készül harcrá. Marx a termelés koncentrációját kívánia és Georges elmélete szerint sikerül is 'elérnie azt. ." __ A mai társadalmi rendből ezeket á hibákat ki kell -küszöbölnünk; tisztában kell lennünk azonban azzal, hogy a társadalmi rendszer megváltoztatása csak hosszu és kitartó munkával'lehetséges. Minden" nem természetes folyamatnak az organizmus ellentált. Ezt a célt nem küzdelemmel, hanem'munkávai kell elérnünk, A nagytömegeknek is részi kell vénni ebben a munkában. Egy némét tudós szerint a tömegéknek óriási hivatását képezi : az ellentálíás és a kritizálás, az alkotó és termelőmunkát azonban egyes emberek kezére kell bízni. Az osztályharc elmélete egészen hamis térre viszi át a.,társadalmi küzdelmeket, ez csinál egyéni gyűlölséget, mig , a régi., hibákat orvcsulatlanul hagyja. A mi munkánk e társadalmat lassan átfejlesz'téni egy más társadalommá, amelynek előnyeit már csak a mi unokáink fogják élvezni. Miránk csak az„vár, hogy egy pillantást vessünk az ígéret völgyébe és munkálkodjunk teljes erőnkkel az uf társadalom kifejlesztésén. (Hosszas éljenzés.) Végül Vdrpssy Gyula megköszönte a tudós előadónak áz érdekes !előadást; • •- :; ::= — __üa •tc.'is: — ftz osztrák-román béke. Bécs. Diamandi, budapesti román meghatalmazott miniszter; Bécsbe érkezett. A miniszter látogatást tett az antant-missziók vezetőinél és Renner államkancdiárnál, akivei hosszasan tárgyalt az osztrák-román Ügyekről. Románia tudvalevőleg még nem irta alá a st.-germaini békeszerződést, Diamandi, tehát bemágát békeállapotban lévőnek tekinti Ausztriával szemben és fnm'dénnerfiü összeköttetés rnielí^bbá hejyjeáfiitására megeszi; a szükséges intézkedéseket. '(Le Journal.) Az amerikai bányászok heti 30 ói munkaidőt követelnek. Cleveland: Az itteni szénbányák mtinkasai amelyen egyhangúlag nagygyűlést tartottak, elfogadták azt, a határozati javaslatot, amely áz Hlinoiá-, ÖhiO- és az Ir.dians-államok ' tjáfiyaniunkáéai számára ,60jzáfaiéko| munkabéremelést és heti 30 óía, munkaidőt követel, 5 rttunkarappai. A vasárnapon és ünnepnapon végzett munkáért dűpla díjazást követelnek. Amennyiben a munkaadók .nem teljesitik e követeléseket, az általános sztrájkot november 1-én deklarálják. A bányamunkások ..•r-^—^ *>' . l-f. • - — r- , i . t Indianopolisban megtartandó gyűlése szabályozni fogja, ugyanezen alapon, a többi szénvidékek munkabér-kérdését is. (Le Journal.) Háromszázhúszezer fémmunkás sztrájkol az Egyesült-Államokban. New-York. Amerika lagnagyobbb vas- és fémgyáraiban szünetel a munka a munkások sztrájkja következtében. Munkaadók és munkások véleménye megegyezik abban a sztrájk első- napjait után, hogy a harc hosimi 'én kemény lesz; Rendzavarás seholt sem történt, kivéve Pennsylvániát, ahol összeütközés volt a sztrájkolók és a fegyveres erők' között. Pittsburgban a Cárnegié-üzemek is kénytelenek voltak beszüntetni az üzemet. Ugyanez a helyzet Chikágóban: is. Legteljesebb é sztrájk az Ohió-államban, ahol a legnagyobb üzem munkája megállott és 55.000 munkás sztrájkol. A sztrájkot súlyosbítja az a körülmény, hogy a -tokon szakmák munkásai szolidaritásból szintén : sztrájkba lépnek. Ez történt Cincinatiban, ahol, a vasöntők szüntették be a munkát, chikágói jelentés szerint pedig azon hajók legénysége,, amely a fémeket szállítja, szintén sztrájkba lépett. (Le Journal.) Csak a bűnöst szabad büntetni. pc Vasárnap délelőtt 11 órára á katholikus hitközség- székházába zártkörű gyűlést hivtak össze dr. Lippay György,, ¡ dr.; Szél Gyula, Paraszkay Gyula és Pavkgvfts Rezső. A gyűlés célja á'politikai helyzet megbeszélése,, tárgya pedig az elnöki megnyitón és a zárszón kívül, a határozati -javaslat előterjesztése volt. A zártkörű tanáeskoeásrór'!természetesen nincs módunkban tudósítást adui, a határozati javaslat, amelyet a főispáni hivatal utján közöltek velünk, a következő : Szeged városnak a mái gyűlésen megjelent keresztény lakossága, mint a szegedi magyarság gondolkodásának és érzületének hivatott ismerője, kijelenti, hogy a Szegeden terjesztett pOgromhirek csak a rossz lelkiismeretük által rettegésben tartott régi és ujabb idegen elemek célzatos koholmányai s a szegedi magyar lakosság elítéli a megtorló igazságszolgáltatásnak minden oly módját, amely nem az állam törvényein alapul amelyből hiányzik a megnyugtató biztosítók arra nézve, hogy a bűnösökkel együtt ártatlanok is ne szenvedjenek, Köyeteli tehát, éppen a közhangulat megnyugtatása céljából, az összes igazoló választmányok szigorú és igazságos működésének sürgős megkezdését, amelyek egyeseknek a proletárdiktatúra alatt' való magatartását teszik-vizsgádat tárgyává. Kötelességének tartja továbbá annak kijelentését s a francia városkellene emlitenem, akik a Nagyoperának, az Opera Comiquenak nagy sikert hoztak és akik a francia Géniusz fényét emelték, fokozták. Ezek közül íelemlitetp Messagert, Lak>t> Delibest, Chabriert és elsősorban.' Charpentíert, akinek Luizá-ja a modertí lírai zene egyik legérdekesebb mestermüve. Debussynek impresszionista iskolájáról nagyon sok mondanivalóm lenne, szinte bajos is hozzáfogni. Franck müvei a klasszikus szimfóniái zenéhez tartoznak. Massenet és SaintSaens alkotásai a francia lírai hagyományok' nak a folyománya, Debüssy zenéjéhez azonban semmiféle és senkizenéjé sem hasonlítható. Ö ha Véggyöngéd dálllniainak meghatározását akarjuk adni, az esetben a szemlélet, a benyo, más, a jelképezéi-' szavát kell Használnunk, amelyek végtelen sok árnyalatnak a fogalmát nyújtják. Debussy zenei műveltsége oly tökéli letes, hogy szinte páratlan a maga nemében. 1879-ben, amikor még az orosz zene úgyszólván ismeretlen, volt, Oroszországban Boris Goudrounov^, zeriéjér hallottá, amely előtte valóságos megnyilatkozás volt Ti? évvel később, Bayreuthban a Parsifal előadását hallgatta és a könnyekig meg volt hatva. A modern zeneírqk iskolájában nevekedett ugyan, de teljesert ujat alkotott és ha lehft Wagner-iskoláról beszélni, joggal iehet Debussy iskoláját is emlegetni és hangoztatni. Benyomásai, amiket kifejez, a legkülönfélébb árnyalatnak és modern költészetünkhöz hasonló- Átitatva lelkét Chopin, Grieg, Borodine és, még sok zeneiró dallamaiföl, az éltető elemeket átvette belőlük, de felszabadult, a német és szláv oefolyás alól és a saját,egyéni-' ségének megfelelően alkalmazta a különféle rendszerek lényegét. Debussy zenéje téljesen uj iskolát nyitott a jövő zenéjének. Felforgatta a zenei rendszert és lerázta mindazokat a bilincseket, amelyek az utolsó Öt évszázad alatt a zene technikáját megnehezítették. Debussy zenei nyelve, szerintem, nem hasonlítható, össze csak „ a Mallarme, a Verlaine irodalmi nyelvével. Ők épp oly kevéssé törődtek a szavak összetételével, mint a zenészek az accordok egybeláncolásával. Debussy zenekara egészen különálló: fuvolák, öreghegedük, hangtonipitott hegedűk és ritka hangcsengések fordulnak elő kenne és képeli az o zenekari különlegességét, egybén zéeniálitását. Rövíü 'tdön belül alkalmunk lesz hallani: Arabeszkjét,; amelyet nemes .'finomság és hihetetlenül érdekes liang^iiszités jellemez és amelynek vonásai egybehangzóak, bájukkal elragadóak. A legtisztább élvezet hallgatni Pelleas és Melisatadeját, vagy a Faun délutánjának bevezetését. Újra meg kell ¡srnételnem Niétzsch'énék a francia nagy mesterekre vonatkoztatható mondását: Az istenek fürge lábakön járnak. A befolyásnak, amit Debussy korának művészetére gyakorolt és a fényes sugárzásnak, amit a francia zenére kiterjesztett, termékenyítő hatását nem Németországban lehet tapasztalni, mert a német szellem nem elég szabad és gyöngéd ahhoz, hogy Debussy végtelenül tompított zenéjének finom árnyalatait felismerhesse, hanem Spanyolországban, Angliában és Amerikában, ahol megértették és értékelték Debussy alkotásainak lényegét ős költészetét. Befejezem a modern francia zenéről szóló előadásomat abban a hitben, hogy elértem célomat és honfitársaimban, akik jelen vannak, hazánk zeneművészeinek alkotásai iránt a jogos büszkeség érzését felkelthettem i ás magyar haligáióságomat közelebb hoztam a francia zeneművészet megismeréséhez. A X f: ii... az&i kitűnő minőségű 2-es és 3*as Slámit silvarkah&vely érkezett a 10,000.000, \nm SpECiAUTE szivarkahüvely TŐraktjk'ába' Szeged, Jókai-utca 11. sz. (Telefon 15-20.) és azok, amig aA készlet tart, korlátlan mennyiségben kaphatók a legolcsóbb napiárak mellett. Úgyszintén valódi fekete Club, i—— * ..--• ^ * yW" 1 * Abadie és Samum szivarkapaOirbk is. 219