Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)

1919-09-28 / 206. szám

Szeged, 1919 szeptember 28. DELMAGYARORSZAQ %— • --— 5 ^Názáretinek jiyomdokain hivánnak haladni. (Éljenzés.) A Szociáldemokrata munkás nem érihét egyet arnak a pártnak elveivel^ amely a „néppártból" keletkezett... Közbekiáltások: Nem áll 1 Nem ugy van! Dr. Fajka Lajos: Annak a pártnak elveivel, amelyet a gazdag mágnások támogatnak ... — Nem áll! Dr. Fajka: Amely nem keresztény, mert gyűlölködő, nem szocialista, mert a kapitalizmus uszályhordozója. (Zajos, hosszas taps a szociáldemokraták részérő! ) Szociáldemokrata munkás sohasem értett egyet a keresztényszoci*11«'**1'1"1 Ezután az elnök, ÍJavta Zakariás, azt a jayasjatot tette,, hogy miután ő a két ellentábor véleményei kőit „sok megegyezést" talált, küldjenek ki egy keresztény-szocialista bizottságot a • szociáldemokratákhoz egyezkedési tárgyalásra. j Ezt a javaslatot határozatképpen elfogadták, mire a zajos ülés véget ért. WTUI. Egy kis statisztika. Most Schmiedt Ferenc államvasuti főmérnök beszélt, vékony, gyönge hangon, de nagyon szénvedelmesen s kissé németes kiejtéssel. Egy közbeszólásra reflektált, amelyet a folytonos közbekiáltások özönéből csak kevesen hallottak. Valaki azzal vádolta, hogy Ő nem jól bánt a háború alatt a munkásokkal, akiket állitólag, ha nem tetszettek neki, behivatott. Ezt energikusan cáfolta, ó mindig patriarkálisan bánt a munkásaival, akik bizalmasabban gyónták meg neki a bajaikat, mint a feleségeiknek. Neki, mint keresztényszocialistának, most is egyik főcélja, hogy helyreállítsa a jóviszonyt a munkás és munkáltató között. Ez pedig csakis keresztény Magyarországon lehet, nem pedig a zsidó Magyarországon. (Itt olyan hangzavar keletkezett a pro és kontra közbeszólásokból, hogy a szónok beszéde hosszabb időre megakadt.) Majd szóhoz jutva, ő is azt bizonyítgatta, hogy a háborút a zsidók okozták s a bizonyításra a következtetésnek ezt az egyszerű, de világos formáját választotta: „A háborút, mondotta, a kapitalizmus okozta, de mivel a kapitalizmus zsidó, ergo (igy mondta: ergo) a háborút a zsidók okozták". Hogy a kapitalizmus zsidó, ezt azért kell bebizonyitottnak tekinteni, mert egy zsidó iró is ezt irta. De aztán még, mivelhogy mérnök, statisztikai érvekkel is előhozakodott Magára Ágoston Péterre, a népbiztosra hivatkozott. Elmondta, hogy a Weisz Manfrédok hány millió koronát szereznek, mialatt az órájukra néznek, elmondta, hogyf Weisz Mánfréd 1400 millió koronát szerzett a háború alatt, ellenben az összes magyar püspökök évszázadok óta csak 1200 millió koronát tudtak szerezni, továbbá azt, hogy a mindössze csak 800.000 millió magyarországi zsidó kezén van a mozgótőke legnagyobb része. Quod erat demonstrandum: a zsidók okozták a háborút, bizonyosan a magyarországi zsidók, mert a külföldi statisztikával a szónok adós maradt, ő is szocialista. Ki kell egyenlíteni az ellentéteket a keresztény testvérek között. A gyengét erősiteni, az erőset gyengíteni kell. E célból limitálják a nagybirtokokat (helyeslés), vessenek ki nagy adókat a mozgótőkére (helyesiés). A keresztény magyarság egyesüljön! Két szociáldemokrata szónok. Most Dobay József szociáldemokrata szólalt föl. A birtokok maximális kiterjedésének megállapítását, a mozgótőke magas százalékú megadóztatását a szociáldemokrata-párt is helyesli, ámde nem tesz különbséget abban, hogy a kizsákmányoló tőke kinek a kezén van. Minden kapitalista kizsákmányolást meg kell szüntetni. (Éljenlés.) Barna Mihály szociáldemokrata : Ugy tapasztalta, hogy mikor a haszonról van szó, nagyon jól összeférnek például a részvénytársaságok igazgatóságaiban Schossberger, Hatvany-Deutsch a keresztény mágnásokkal. Miért ne dolgozhatna ő együtt békességben a maga munkástársával, amiért az zsidó és Sclrfrartznak hivják ? Megjeleni a m K

ERTÉSZ.FELE ÖLCSÖNKÜNVVTÁR ÜNYVJEGYZÉKE Magyar, német és francia könyvök. Kőlcsöndij nyidi] havonta 6 kor. Zrinyi-u. 2. sz. Telefon 12—80. IV _ A sertésvész és a határzárlat fenyegeti a lakosság zsír-ellátását. (Saját tudósítónktól.) Szegedet? hónapok óta sertésvész van. A város sertésállománya úgyszólván a felére redukálódott. A vész most már szünőben van, nem terjed, sőt a hűvösebb idők beálltával remélni lehet, hogy rövid időn belül teljesen meg is szűnik. A zárlat föloldása igen kívánatos lenné, mivel Szegeden óriási ára van a sertéseknek. Soványnak, hizónak egyaránt. Piaca alig van, fölhajtásra nem igen kerül a jószág. Megveszik kéz alatt. Alkalmunk volt meggyőződni arról, hogy 8—9 hónapos sovány malacokért 700—£'00 koronát kértek és adtak, míg ugyancsak 12—14 hónapos sovány sertésekért 1200—2300 koronát fizettek darabonként. Ezt a lehetetlen állapotot a város hatóságának nem szabad tűrnie. A zárlatot, ha a vész csökkenése megengedi, azonnal meg kell szüntetni, hogy a forgalom a meg nem szállt területekkel és a megszállottakkal is mielőbb fölvehető legyen. Elvégre a téli zsirszűkséglet fedezésére szükséges sertések hizlalására az idő elérkezett. A rendelkezésre álló régi kukorica mellett az újnak a törése is itt van és ha most a városba nem kerülhet elegendő sertés, ugy a szalonna, zsir és egyéb sertésáruk mennyisége tekintetében a város szükséget fog szenvedni. Fontos és elsőrendű érdeke a lakosságnak, hogy ne a hizott sertéseket szállítsák Szegedre hanem, hogy a sertesek Szegeden hízzanak. Ez megtakarítást karitást és értéket jelentene Szeged gazdasági életére. Ma ugy áll a helyzet, hogy az a kevésszámú sertés, amely csempészés utján kerül a városba, a napi szükségletet alig, vagy egyál-talában nem fedezi és igy a város területén levő készlet napról-napra erősen fogy. Ez érezhető is ugy a zsir, mint szalonna és sertéshús forgalmában. Az árak természetesen a jelentkező szükséglet arányában emelkednék. Az árak tekintetében a legszomorúbb kilátások előtt áll a szegedi közönség. A hizlaláshoz szükséges tengeri is rekordárat ért el Szegeden. Hírlapokban 330 koronájával hirdetik métermázsáját a tengerinek, azonban 400, sőt 440 koronát is elkérnek érte. A tengeridara métermázsáját a malmok 380 koronát kérnek. Ha tehát számi tásba vesszük, hogy egy sovány sertés ára 2300 korona, a kihizlaláshoz szükséges 4—4'5S métermázsa kukorica 1320, 1485 koronába kerül, ugy a hizott sertés, amely , 150—160 kilogramos lesz, körülbelül 4000 koronába fog kerülni magának a hizlalónak. A piácon az ilyen sertés 5000 korona árat fog elérni. Nevetségesen szomorú dolog ez, ha elgondoljuk, hogy háború előtt az ilyen sertés ára 300 korona volt, 5000 koronáért akkor 16 darab hizott sertést lehetett venni. A hatóságnak tehát mindenképpen oda kell hatni, hogy a közönség zsirellátását ne tegye lehetetlenné a sertésvész. A határzárlat, az áruzsora, akkor, amikor a szomszédos községekben, például Horgoson 20—23 koronáért lehet hájatkapni, a Bácskában hizott sertést 14—16 koronájával kilogramonként és tengerit Szegedre szállítva 150—160 koronáért. A zsirkészlettel való ellátást biztositani kell a télre. A Kereskedelmi és Iparkamara teljes ölése. Beszámolás a mult évről. — Szabó titkárt fölmentették a fegyelemi alól. (Saját tudósítónktól.) A szegedi Kereskedelmi és Iparkamara szombaton délután Wimmer Fülöp elnöklete alatt teljes ülést tartott. Az ülésen az elnökség mindenekelőtt beszámolt arról, hogy az asztalos iparosok a kamara közbejöttével szövetkezetet alapítottak és a kamara kieszközölte, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet a régebben fennállott butorszövetkezet tőkéjéből 12000 koronát bocsájtott az uj szervezetnek a rendelkezésére. Beszámolt azonkívül az elnökség a paprikarendelet megjelenéséről és arról az akcióról, melyet a szegedi paprikatermelők és kereskedők a rendelet ellen megindítottak és melyről lapunk tegnapi számában már részletes tudósítást közöltünk. Dr. Tonelli Sándor vezető titkár ezután a Kamarának a legutolsó teljes »ülés óta kifejtett működéséről terjesztett elő jelentést. A jelentésben mindenekelőtt megemlékezett arról, hogy a szerb megszállás, a vörös uralom, majd a román megszállás következtében a Kamarának működési területe mindjobban összeszornlt és végül csak Szeged városának területére szorítkozott. Szeged városát ugyan a francia csapatok jelenléte megkímélte a bolsevizmustól, a Kamara működése azonban egészen uj irányba tolódott el és a Kamara olyan feladatokat vállalt magára, amelyek régebbi működési körétől távol estek. Igy még a Károlyikormány idején két népes kereskedelmi tanfolyamot rendezett, oly tényleges és tartalékos tisztek részére, akik polgári foglalkozást óhajtottak vállalni. A továbbiakban a Kamara a franciákkal való együttműködésben fejtett ki tevékenységet Szeged közellátása és az egyes ipari szakmáknak anyagokkal való ellátása érdekében. Hogy-a nagyobb ipari vállalatok szénhiány miatt beszüntetett működésűket megkezdhessék, május havában a kamara megalakította a Szegedi Szénbeszerző Szindikátust, amely a román hatóságokkal és az erdélyi bányákkal való csereüzlet alapján igyekszik a vállalatok szénszükségletét biztositani. Igaz, hogy a szénbeszerzés még igy is nagy nehézségekkel jár, de csak ezen a réven vált lehetővé, hogy a vállalatok egyáltalán szénhez jussanak. Beszámolójában megemlékezett még a Kamarának a mult év végén az uj kamarai választások elrendelése és az uj kamarai törKoüár Rudolf festő és fényező- és mázoló-mester. TÉLÉFON 2-07? 181 Mintaraktár és iroda1: TAKARÉKTAR-U. 8., uj Csongrádi-palota. Ipartelep: POLGAR-UTCA 24. SZÁM. vállalata Jlajdu József TELEFON 2-67. iparművészeti rajzoló. Tervelünk és késziiünk iparinuvészéli kivitet béri teljes lakberendezésekei a legszolidabb árban.