Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)
1919-09-04 / 186. szám
DÉLMAGYARORSZAG -7 -i TT7 Szeged, 1919 szeptember 4. amelyek elég nagyszámú személyzettel dolgodnak, fölmonrianak ; persze h "munkások, alffalnfazottak sokszőr '<őbbévésWlgSi KfenyeriHíet veMjk. Pedig kíhsükfrzík «1 kaffan arra. Mi ipe«fen, vagy a vrceken gyo'rsan í>n. «PKHcfl , -sittes mttnraDősi ílat, fnirtH'ííríutt munkSnéftlilisé isrk. -r4jSj -¿r* , ¡&ys< -, v - $ ® ' - A szegedi még ez év máius 19-én részletes kimutatást terjesztett be a francia városfcörmányzóhoz és a polgármesterhez a. Tnunkanéjküli'ségrő!. Akkor pontosan 6131 volt Szegedén azoknak a munkárifelkulléknek a akikét'a stólotémolírata fogadalmi templom céljaira fölhasználni most I lm .lehet," Idjálj el magánq^oktjsk, hogy iőfér anyagait- szintén adjfík ét, á 'háznosqkaf'kötelezzék a javítási iáink, r ^é||ez!é$sep kövezési 1 kat,['Jh munkásság*.kép1" oz' kamara rés ^rc\ rfivetetf es " '" vfcrbs tűgyóbb rfmtékben, uj volt, mint amennyit a kimutatás föltüntet, mert tiem minden munka nélküli tartózik a szakszervezetekbe. A májusi kimutatásbán. legnagyobb Számmal a földmunkások szerepeltek, akiknek létszáma <2365 volt. A .m jnkanétküli vas- és I • «, r J >'iiv v ' 'r fémmunkásak 513. az épiiünwnkások 460, a ! f^ legalább 6800 munkanap kelt textilmunkások 345 vasúti nuirikááok. 765 lét- ! ®iro munkasoknaíí. Számmal szerepeltek a munkanélküliektisztáján. b-f©,In« K^natos yqina ez^n De az elmúlt négvedfél hónap alatt a helyzet tnég rosszabbodott! Ma a szervé^; munkások "l.?ndJa e^'-tent-zte^eben. Kiss mm.sz-r; ,anaközül vagy hétezren munkanélHliek. Ha a csos, ~T ne!n ^Igathaomel azon nehezsegeket teakszerVezétekbe néni tartozó munkásokat és | ^fcSí^feÉSS^^lií^ tisztviselőket is számítjuk, akkor nem talziúik, ha Szögeden §tmiO ezerre becsüljük a mánkafiélküliek'számút. , f '••'^íjfi^'B' jyv';!''..v'ii.'i'.Víi' ^.^¡fö^C-t >•• A munkanélfeiiUek helyzete. nyáridőben még csak tűrhető. A szakszervezetektől, a várostól kaptak sokan segélyeket, bár a városi segéd vjfc néhány koronát hetesként,,, csak a lé§rnségesebÁe| képes minikSseffiber' s'ófi'ásem koldul gyors- akkor leginkább. Egy hétre három munkanapot segélyt. De nyáron kevesebb élelem kell, fűtést, i^het csak számítani a télen. Már most az a világítást iéhe'í a háztartásokban megtákáritani. kérdés. Hő^v a családjától elszakadt városi A tel azonban, bar igazán nem akarjuk félre- mééémHHí •arni a harangot, fenyegetőnek rntttatko'zik. Szén nincs, fái pedig miből , szerezzen- be az, erdööri szakiskola telepével próbállmzék a város, mert az közeleblbre..esik és- iá utiá \>an. • t„ Hát próbálja meg ezt hp varát! Próbáljon • ' -g mai • t hogy egyhitsen a ink: :télki.liSí .'Ií#fof dál közünk azzs! a véíémenyáyej. pop a rrutjkanéljüliek ¿0» a tnuiikakérülő aláirtuk ezt a vélémervt. . * '• De a rnéy több derék .,?orgoskézü rfsunkils, •ok igéitybevételéveK tc meljih fát a aki ..önhibáján kiva: gyakran p.munkaadó szűkwmő'. bu,igéből ' esztette el a munkaalkalmat. " A város hatósága 'f-á^SBí^^í^rü^Ir^nflSHJ UU különösén ¿¡¿el a legutóbbi „indítvánnyal foglalkozott, amely ujnák mutatkozott. Kiss Ferenc miniszteri tanácsostól, a Szegédfcörtili erdőségek felügyelőjétől k^rt a (^ologra jézve fölvilágositast. Ez a vélemény a következő: Szegednek 205-4 katasztrális hold fait vart. ftrntf ár áljafuerdészet által telepitejt erdők., Eddig részes miinkasokkal, tanyaiakkal termeltek a 0, ngraA városhoz legközelebbi erdő, mondja tovább, 30 kiíoméierrf van. Ott 19'2. katasztrális hold a vágási terület, A .tobpi erdő mind jóval ,távotabbfa esik á várostói. A munkásokat ezekre a távolságokra ki és be kellene szállitani. A munkások elszállásolása, élelmezése, a szükséges eszközökkel való ellátása igen nagy terheket róna a városra. Téli időben jó ruha kelakinek nincsen keresete ? Ami kivágmváló fa volt a szegedi utcák valamikor .. .díszes .fá^oraikásj a';.- rossz időben hogvan lehetne akárcüfc idagfall; nerh sók kényéimet nyújtó lakásban elhelyezet biztosítani. Kérdés, hogy a városi munkás a szokásos átálánymunkának mii|lyen javadalmazásává' találná - meg a számadását (Szabadkán a legutóbbi kitermeléskor 4 ür-déli méter fa kivágásáért 22 koronát, a nyárbfsáb tírar Am nagyon sok pusztilani való van.' és dorong öléért 16 koronát fizettek). A fa beIlletékes véleményeket IS^^a^ ^^ Íg'n kÖU" kérdeztünk .-arról, hogy a sok ahkét után Szóval. Kiss piiniszteri tanácsos-, nem tartja vannak-e már kész megállapodások a munka-' I célravezetőnek, hogy. az erdők kitermelésével nélküliség csökkentésére. Wímmer Ftilöp, a próbáljanak segíteni a munkanélküliségen, kendeítfonógyár igazgatója, a Kereskedelmi és Kísérletképpen azt ajánlja mégis, hogy az Iparkamara elnöke, aki a megszűnt Munkaadók 1 . ^ • ;•.,,. ^ . • , • Szövetségének is elnöke volt, azt mondotta, | I tsogy a kamara,- a maga részérő! nem téhet már lépéseket; A legutóbbi ankéten az elnökkel és a titkárral, képviseltette ni agát t> akför a» a. Vélemény alakúit ki, hogy > a munkanélküliség kérdését országosan kell nregoldani. a helyi munkanélküliségen pedig csák a vátas' segíthet köznuútikák teremtésével. Ilyen közmunkák volhának a kövezetek javítása, akké'rtt, hc^y a még föl nem használt kövekkel a bélső városrészek utcáit; a fölszedett régi kövekkel pedig a küiső részek «téáit javítanák ki. Továbbá: a tanyai utak javítása, azután á téli kikötő építése, ami állami munka Vöífíá s ajieiyneic költségeit az állam később bizórtyáfá' vissi!aténten;é. Ez a munka haszrios. jövedéfnte^ő beruházás is volnai Fürtig Sir.aor, a szociákiesmokrata-párt titkára szintért azt: mondotta, hogy a szervezett munkásság nem teher már ujabb lépéseket. Több i ízben;, efiái* a hatóságoknál, képviseltette magát az ankétokon s a legutóbbi értekezleten is résztvett. A! Mí 3 várostól vár MAGY. TÜD. v SZÍNHÁZ. TELEFON 872. \ -5Í j»;-'í Csütörtökön tienny Pörteirtsl égsz ebb filmjei v tuc\í>r Órám a a nagyvárHsikönnyeímü éjszakai életből <; ;í'5 felvonásban. Előatíások 6, 7i''ö é» 9 órakor. 3 ,ii családjával együtt? A rpsszákaratu munkakerülőt, á'náplopöt kí limét majd dobni az ¡alkalmaztatásábóí, de előbb adjanak munkát a kéresetrészbrnló riiürikariéllítifiékhek; aklf. közül, ismételjük, a többség dolgőzni affeará munkás. RADO SÁNDOR kere:sf ecféi'niT 'cs i'rtgatlan" koTve 1 i 1 o ügynökségi írödaja ZEGED, jÓKAÍ-U. I , FÖLDSZ. 2. Frtíke^eibi fenbtila: diiu. V2 2:—4 óráig: Politikai beszámoló' I BékemüheTyben. Mjat tudósítónktól.) A. Békeniöhelv kiküldöttei, mint ¿sYnéréíes, a k«?ze!inajfban Budapestre utaztak és ott vezető politikusokkal tárgyaltak a k'ibontak.,zásról. -A kiküldöttek beszámolták fanácsKózasuk eredményéről, am,elv •- KlWW/V t.rtlV A OXÍ.„„.".U„i.'. «.;_.•_•/ do. a napoKoan '- luenun Ágoston , upql teiutazolf Bűda^bstre.,. , Tapasztalatairól kedden délután számolt Üc a Békémühélybén. Y.alenüi kgositih előadta, ho^y eszmecserét folytatott Garami Ernővel, Vázsönyivat, Varjassyval és Hegedűs Loránddal. A megbeszélések alapján az az impressziója, hogy Budapesten a helyzet még nem érett meg addig,, hogy a. kibontakozásra megfelelő alapot lehetne találni. Az émoefek fpég annyija a proletárdiktatúra hatása, alatt állanak, hogy a tanács-, kpz^sok raenéléből .hiányz(k" a tárgyilagosság. kjn'tét, nélkül pártállására — minden köztársasági ember tömörülhe. gz azőuban csak aíkalmí egyesülés lenne a nemzetgyűlési választások idejére. A polgári pártok nem látják időszerűnek, hogy a B^kemühely Budapestre is kiterjessze működését, de nem tartja ezt kívánatosnak a szociáldemokrata-part sem. Valentin szérűit Varjassy Lajos azonban bízik az akció jövőjében. Ezután Valentin a politikai helyzetről adptt tájékoztatást, A Fríedrich-kormány bukásáról szóló híreket megcáfolta, H||||HH v Minden órában várják Clemenceau ujabb jegyzékét, Egyébként a politikai pártok gombamódra szaporodnak Budapesten. Szinte naponta uj párt alakúi és különböző jelszavakkal hívják fel a pártokat csatlakozásra. Vázsonyi újból megalakította a demokrata-pártot. Vázsonyí nagy agilitással dolgozik, bár kijeíentelte, hogy nem vállal tárcát. Valentin szerint azonban ez nem zárja ki azl, hogy kabinetalak itásra ne vállalkoznék. Végül. Valentin bejelentetté, hogy dn, Rózsa Szeged, Tisza Lajos-körut és Korona-u. sarok, s (^ti Tejceamok mellett.) w