Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)

1919-09-23 / 201. szám

Szerkesztőség.:,.,« SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. szerkesztőség telefonja •• 305. keged, 1919 ELÖFlZ^t£| j ÁRA: egéaz évre 96.— K uegye^évre J24,T félévre • 48.— K eg^ hónapra 8.Efryts szám ÍO fillér. •• ' =8 Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁflt. A kiadóhivatal telefonja: 305. • ' :itntr-': V: tafflf *t"tté.>:' 7— VIIL évfolyam 201. szám. Kedd, szeptember 23. fiteirs ;s>iv . Arit,' - s. $.-- fS, « !f$í'i,é& •'• u t V — Angol katonai misszió Pakson és Szekszárdon. A Pesft' Ü7e* irja^: ife' ' ..ry ;.-i>V jj'. .-ffeígl v. F L& « :, 'íi ki Aiíih'ű . .•..,. ' . ' "i • ' j hétfőn egy nyolc angol tisztből álló katonai misszió érkezett Paksra, ahol a közigazgatási és katonai hatósá- j goknál, valamint a közélet és á mun- j kásság vezetőínéi részletesen informáló- : dott a közbiztonsági és politikai helyzetről. A katonai misszió másnap ; Szekszárdra utazott, ahol különösképen érdeklődött az ott letartóztatott politikai j foglyok sorsa iránt. A katonai misszió tagjai a legnagyobb felháborodással vették tudomásul azokat a gazságokat, amelyeket a Dunántul elkövettek és kijelentették, hogy nem fogják törni Friedrich politikai ágenseinek" vérlázító tevékenységét jq-.r v.'-j-'- '"í'o'sff • > v ' • ,"•(•'"( • y. r. iY\>', í-t,r;ú}'.: k í ' f.i->. • .1,.-. ... -t;, i • ' v./ A Román vélemény polilikai helyzetünkről — Goga Oktávián Magyarország megrontóiról. — 'c-d • Budapest. Goga Oktávián, a híres nagyszebeni román költő, aki az erdélyi kormányzótanács propagandaminisztere és most az erdélyi a 1 kotmányozó- gy ü lés választásait készíti elő, Nagyszebenben megjelenő lapjában, a Renasterca Romana-ban vezércikket irt, amelyben a jelenlegi magyar politikai helyzettel foglalkozik Cikkének bevezetésében, azt írja, hogy rájuk nézve egyáltalán nem közömbös az, ami most Magyarországon kialakul, különösen ami; az eljövendő Magyarország politikáját illeti. Már csak az£rt sem, mert a lehető legjobb viszonyt szándékozik Románia . főntalítani velünk. Megdöbbenéssel állapítja meg azonban azt, hogy míg egyrészről a zavaros helyzet egyáltalán nem tisztul, másrészről már is olyan reakciós, wat van emelkedőben, mely semmi esetre sem tehet hasznára az országnak. Ai bolsevizmus utáni; föllélegzés elsp politikai jelenségei a mult bélyegét hordják magttr gukon irja Goga. Ugy játszik az ország nem. okúit a múltból. A rémes, összeomlás utáni első nyugodt percekben ismét azon taw nok, és alakok jelentek meg a főiszinen, akik az.ortjzágol a végromlásba döntötték. A: sors ke&erü iróniája, hogy ezen mozgalmak .központjában^ egy Habsburg áll : a Lenin-fiuk után a legfeketébb feudalizmus képviselője! Mellette ismét oly elvek és személyek jelentek meg, amelyeket legokosabb lett volna már régen eltemetni. A szerencséti énségék okozói — folytatja Goga Oktávián — ismét megjelentek a> cirkusz porondján. Gróf Tisza István imperializmusa és ezzel kapcsolatosan az összes ósdi felfogások előkerültek a régiségkamrából és ismét megjelentek Európa színe előtt. Elegendő falán csak arra emlékeztetnünk, hogy eaen általunk nem kivárt társaság főalakja gróf Bethlen István, aki t- mini ismeretes — halálos ellensége a románoknak. És ez az alkalmi egyet ülés, amely a magyar nép nemzeti szerencsétlen1 égéből mitsem tanult, tervekét sző azon fővárosban, mebeí a mi katoná'nk bocsátottak rendelkezésükre és a mi bafoéettreink árnyékában akarják telhetetlen vcrszomjukat kielégíteni és elfogatási parancsokat merne1: polgári és munkásosfrály ártatlan egyénei ellen kiadni. A cikk igy folytatódik: A dolog kezd nevetségessé fajulni. Jellemző, hogy a rémes kataklizma még mindig nem váltotta ki a magyar nép lelkéből az egészség, a'.meggyógyü'ás utáni vágyat. Kívánjuk, hogy Budapesten tudomásul vegyék, hogy ezén bete ;es viszonyokat aggodalommal kiséfjük, amelyekből kénytelenek leszünk a konzekvenciákat levonni és amennyiben ezen beteges jelenségek nem érnek véget, mindenesetre hatással lesznek ama elhatarozásunkra, mely a normális, jó szomszédi viszonyunkat Magyarországgal mielőbb létrehozná Az ujjonnan fölépült Románia nagycrtékünék tartja a jövő magyar állammal való kölcsönös megértés politikája!. Nem foglalkozunk fantasztikus legendákkal, melyek egy közöttünk ég Magyarország között létrehozandó „personálís üniö"-ról szólnak, amely kérdés egy józan politikus agyvelejét sem foglalkoztathatta. Högy Románia és Magyarország között a békés vonatkozások létrejöhessenek, tudni kel!, hogy Rotnánia csak á Valóságra épít és nem nyújt kezet sem egy Habsburgnak] sem bárki máshák, aki az ő környézétéből való. A jóviszór.y létrehozatala ellenében követeljük, hogy áz ország élén a magyarság igazi képviselői álljanak, olyan politikusok, akik á magyar állam új struktúráját már megszokták és a d'yatjathült történelmi 'fikciók lázából kigyógyultak-. Rövidest a mégMuk majd, hogy á magyar poiitik'i vájjon föl tud-e emelkedni áz érettség fokára. De addig is őszintén fájlaljuk sórfáit árinak a népnek,, mely még mindig tieflti találta meg a helyét a világtörténelem uj irányzatai áltál kijelölt kéretek között. Eddig tart Goga Oktávián cikke, 4meíy kétségkíyti! a legilletékesebb romáji váegi'ényt féjezi ki. Ajánlható azoknak a b^ikezU politikusoknak a figyelmébe, akik :nC';: mindig nem az ab'sjrolyt béke és njegeres 'politikáival akarjak íüégnienteni országunkat. Az ántáiifctieinköt békét FrkdrlchíieL Budapest. Párisból kérüU utón. érkezett a következő jelentés; A Legjobb Tanács •már elkészítette a Magyarországgal k'ótendő békeszerződés szövegét: Addig azonban, amiy stabükormáhya nem lesz Magyarországnak> nem kezdik meg a hélcetárgyalást. h munkás- és katonatanácsok ellen. Bécs. A bécsi po'párok tanácsának küldöttsége átadtp ma dr. Renner kancellárnak azt a iictározatot amelyet a múnkásfanacsok és katonatanácsok fulk r" -ai dolgáén e hó 10-én Ikwóti. Steiner, a tartományi »nők helyettese kijelentette, hogy H kormánynak nincs szükségé a munkás- és katonatanácsokra és hogy ar • egész- tanácsrendszer egészségtelen, mégakadályozza a közigazgatás rendes menetét ás zavá-' rökat okoz. A • munka?- és kaíonáésokkát szemben hangsúlyozza högv amíg a kormány a munkás- és kato'nátariácsoka? megbízza hivatalos teendők végzésével, addig s polgári és az ipaií tanácsoifat sem mellőzheti: a fényesen berendezett GAMBRINU Állandóan kapható friss világos és barna sörök, legfinomabb fehér és vörös ó-borok. Pezsgők. Cognakok, máinaszöro reotinnmanh felvaanitafr • hiH", "M* j-^^ái» iiu^gi libatöpörtyü, pistétom^k, sonkás és vajas zsemlyék', Tiszta, szolid és figyelmes kiszolgálás 283 I , I